A TELEKI-KORSZAK 169

várott és Nagyváradon zsidó felekezeti gimnáziumot létesítettek, viszont az egyetemi tanulmányok lehetőségét nem tudták biztosítani. Az 1940-4l-es tanévre a kolozsvári egyetemre mindössze tíz zsidó hallgatót vettek föl, s őket is csak nagy protekcióval.98 Viszont az előadásokra alig tudtak bejárni, mert a keresztény hallgatók zsidóveréseket rendeztek.99

Észak-Erdélyt, miként a többi területet is, 1938-39-ben a Harmadik Birodalom jóvoltából kapta vissza Magyarország, s a visszacsatolt országrészek „gleichschaltolása" világosan jelezte, hogy Magyarország hajlandó magáévá tenni a Hitler által körvonalazott új európai rend koncepcióját.

A Birodalom körüludvarlása

A magyarok természetesen nagy lelkesedéssel fogadták Észak-Erdély visszatérését. Nem csupán történelmi álláspontjukat látták igazolva általa, de egyúttal újabb lépésnek tekintették azon az úton, amely a trianoni igazságtalanság végérvényes orvoslásához vezet. Tudatában voltak azonban annak a ténynek is, hogy két év alatt három országrészt aligha szerezhettek volna vissza, ha nem karolta volna föl követeléseiket a Harmadik Birodalom. Az ország vezetőinek szíve megtelt hálával a Birodalom iránt, s számított ennek további támogatására is, és már csak azért is, mert a jobboldali sajtó soviniszta hangoskodása még heccelte is, iparkodott mindenben a németek kedvében járni és teljesíteni minden kívánságukat.100 Bécsben a Harmadik Birodalom formálisan nem igényelt mást, csak azt, hogy a népi németek jogi státusát ismerjék el, de Sztójay révén azt is tudtára adták a magyarországi vezetőknek, hogy szívesen vennék, ha engedékenységükben ennél messzebb mennének, például ha a magyarok túlteljesítenék gazdasági kötelezettségeiket, ha szociális reformokat vezetnének be, ha hatálytalanítanák a szélsőjobb ellen hozott rendelkezéseket, és mindenekelőtt ha „megoldanák a zsidókérdést".

Az országgyűlésben az erőviszonyok átalakultak, a szélsőségesek egyre féktelenebbé váltak, a közvélemény átbillent a szélsőjobboldal felé, s mindezzel számot vetve Teleki, hogy az arisztokrata-dzsentri osztály uralmának folytonossága meg ne törjön, politikájában a szélsőjobboldal kívánalmaihoz igazodott. Alig fejeződött be Észak-Erdély visszafoglalása, Szálasit kiengedték a fegyházból,101 majd nem sokkal utána hatályon kívül helyezték a 3400-as sz. rendeletet, amely megtiltotta a közhivatalnokoknak, hogy beleártsák magukat a politikába. Ez a rendelet 1938 nyarától 1939. szeptember 29-ig volt érvényben, s a visszavonás napján egyesült egymással a Nyilaskeresztes és a Nemzeti Szocialista Párt.

Teleki le akarta csillapítani saját pártja Imrédy vezette jobbszárnyának morgolódását, ezért 1940. október 8-án közölte, hogy a kormány tel

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham169.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/