18 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA

a liberálisokat és a zsidókat, s lerakja egy új, nemzeti, keresztény rend alapjait. A Prónay nevén emlegetett különítmények településről településre jártak, megfélemlítve a zsidókat és a vélhetően kommunistákkal ro-konszenvezőket. Megzsarolták és megsarcolták a „gazdag" zsidókat, és mintegy példát mutatva a lakosságnak, gyakran nyilvánosan végezték ki áldozataikat.44 Volt olyan település, így Horthy akkori főhadiszállása, Siófok, vagy Veszprém, Marcali, Szekszárd, Pápa és Kecskemét, ahol Prónay és Ostenburg emberei tömeggyilkosságokat hajtottak végre.45 Á Duna-Tisza közén Héjjas Iván különítménye garázdálkodott.

A találomra meggyilkolt zsidókon kívül az ellenforradalmi kivégző-osztagok igen sok baloldali érzelmű embert is meggyilkoltak: ipari munkásokat, fold nélküli parasztokat, ellenzéki értelmiségieket. Különösen megdöbbentő módon, hidegvérrel gyilkolták meg 1920. február 17-én Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a szocialista Népszava zsidó újságíróit. A tettesek, köztük Megay Ferenc, Soltész István és Kovarcz Emil, Ostenburg tisztjei közül kerültek ki. Az akkori belügyminiszter, Beniczky Ödön, aki 1925-ben éppen a Somogyi-Bacsó-ügy tárgyalása kapcsán öngyilkosságot követett el, olyan vallomást tett, hogy a kettős gyilkosságot maga Horthy indítványozta volna, mert bosszantották a két újságíró cikkei.46

Kovarcz Emil az egyik legzabolátlanabb antiszemitává nőtte ki magát a harmincas-negyvenes évekre. 1939 februárjában például másokkal kézigránátokat hajíttatott egy budapesti zsidó gyülekezetbe, 1944-ben pedig vezető szerepet játszott a Szálasi-rendszerben.

Abbeli aggodalmában, hogy a fehérterror láttán a szövetségesek tovább szigorítják a békefeltételeket, több mérsékelt konzervatív politikus a vérontás beszüntetésére kérte Horthyt. Apponyi Albert gróf például, aki a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegációt vezette, a kormányt is figyelmeztette a mészárlások előnytelen külföldi visszhangjára. Levelét az alsóház 1920. március 17-i ülésén maga Simonyi-Semadam Sándorminiszterelnök olvasta fel, hozzátéve, hogy „a zsidógyűlölet, a zsidók iránti ellenszenv nem ér annyit, mint Magyarország területi integritása"47.

Még 1919 őszén főnemesi deputáció járt Horthynál, melyben Bethlen István gróf, Andrássy Gyula gróf és Károlyi József gróf is részt vett. 1920. február 1 -jén Bárczy István, az igazságügy-miniszter nyújtott át neki memorandumot.48 Ám hasztalanok voltak a terror beszüntetésére tett lépések; Horthy és klikkje eltökélte, hogy megtisztítja az országot a „kommunista veszélytől".

Prónay, Ostenburg és a többi tiszt civil verőlegényei nagyrészt a hagyományosan közönyös alsó középosztályból kerültek ki, amelyet az elvesztettháború katasztrofális következményei tettek forrófejűvé. De részt

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham18.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/