Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A TELEKI-KORSZAK 183

látszatát, hogy pro forma a kormány ellen szavaztak, vagy tartózkodtak a szavazástól, ha vitás téma került térit ékre. A kisgazdák ennél is messzebb mentek, és olykor-olykor a MÉP-pel szavaztak együtt. Ezeknek az ellenzéki pártoknak a befolyása meglehetősen korlátozott volt. A szociáldemokratáknak még volt némi tömegbázisuk a fővárosban és egyik-másik iparvárosban, de a kisgazdák alapjában csak képviselőházi mandátumaik mértékében bírtak súllyal. C. A. Macartney, 2:378-379. o.

A kormánypárt 1939. február vége felé Nemzeti Egység Pártjára keresztelte át a nevét. 183 mandátumot szerzett, az alsóházi helyek 70%-át. De báró Vay László, aki vérmes antiszemita volt, mint a pártvezére, a NEP-et fokozatosan a jobbszárny uralma alá hajtotta. Választási szövetségre lépett a Keresztény Párttal, amely azonban jelentősen visszaesett: összesen 4 mandátumot szerzett az 1935. évi 14-gyel szemben. Az 1939. évi választásokat tárgyalja Lackó Miklós, i. m., 164-183. o. Vö. C. A. Macartney, 1:349-352. o. A MÉP alakulását és működését lásd Sipos, i. m., 100-108. o.

60. Lackó, i. m.} 186-187. o.

61. C. A. Macartney, 1:353. o. 1940 áprilisában a napilapok fÅ‘szerkesztÅ‘it a miniszterelnökség arra figyelmeztette, hogy újságjaikban messzemenÅ‘en vegyék figyelembe Németország külpolitikai érdekeit. Uo.y 395. o.

62. Lackó, i m., 184. o. Vö. Major Róbert: 25 év ellenforradalmi sajtó, 1919-1944. Cserépfalvi, Bp., 1945,108. o.

63. A legvadabbul Fiala Ferenc, Mikes (Mischek) Ferenc, Oláh György, Hubay Kálmán uszított a zsidók ellen. A német megszállás után a Stürmer magyar változatát, a Harcot Bosnyák Zoltán szerkesztette. ErrÅ‘l a lapról a 14. és a 15. fejezetben lesz szó.

64. Docwnents on GermánForeign Policy. D sorozat, 6. kötet, 712., 784., 8. kötet, 289., 489., 519., 520,, 533., 572. dokumentum.

65. C. A. Macartney, 1:363. o. Amikor Villani tájékoztatta Cianót, hogy Magyarország nem engedélyezi német csapatok átvonulását, az olasz külügyminiszter 1939. szeptember 11-én a következÅ‘t írta a naplójába: „a magyarok elÅ‘bb vagy utóbb megfizetnek ezért", mert a németek nem szoktak feledni. Másnap Villani azt közölte, hogy ugyanezzel a kéréssel fordult Magyarországhoz a „dicsÅ‘ szlovák hadsereg", s a válasz részükre is az, hogy nem. Villani egyébként úgy jellemezte a szlovákokat, hogy a németek „cinkosai és kitartottjai". The Ciarío Diaries, 1939-1943. Szerk.: Hugh Gibson. Doubleday, Garden City, N. Y., 1946, 142. o.

66. Közülük kb. 100 000 távozhatott 1940 júniusáig. Zömük belépett a francia vagy a brit hadseregbe. 1943-44-ben kb. 15 000 lengyel menekült maradt Magyarországon, s közülük 3000 zsidónak a zsidó közösség viselte a gondját. C. A. Macartney, 1:368-369. o. Lásd még Antall József: Lengyel menekültek Magyarországon a háborít alatt. Rácz Endre, Bp., 1946, 94. 0., valamint a 3. fejezetet.

67. Horthy Miklós titkos iratai. Szerk.: Szinai M.-Szűcs L. Kossuth, Bp., 1963, 216-220. o.

68. A Hitler-Sztálin-paktum titkos jegyzÅ‘könyvének megfelelÅ‘ pontja értelmében a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én indult meg Kelet-Lengyelország irányába, és csapatai az elÅ‘zetesen kijelölt demarkációs vonal mentén találkoztak pár nappal késÅ‘bb a német egységekkel. A diplomáciai kapcsolat újrafelvételét a Szovjetunióval szeptember 24-én jelentették be, s három nappal késÅ‘bb Kristóffy József, az új moszkvai követ átnyújtotta megbízólevelét Mihail I. Kalinyin elnöknek. A szovjet-magyar kapcsolatok mindaddig javuló tendenciát mutattak, amíg 1941. június 22-én Hitler a Barbarossa-terv alapján meg nem kezdte a hadműveleteket. 1940 Å‘szén a két kommunista vezetÅ‘t, Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt kiengedték a fegyházból, amnesztiában részesítették Å‘ket, és november 2-án elutazhattak Moszkvába. Ellenszolgáltatás

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham183.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/