A BÁRDI )SSY-KORSZAK 195

idejűleg a magyar légierő megtorlásképpen bombázta Sztanyiszlav (Sta-nislawow) városát. A magyar parlament hozzájárulását a hadba lépéshez a kormány előzetesen nem kérte, de a fejleményekről Bárdossy a hadba lépés megtételének napján, vagyis ex post facto tájékoztatta a képviselőházat. 16 Csatlakozván a bolsevizmus ellen indított keresztes hadjárathoz, az év végére Magyarország abban a helyzetben találta magát, hogy Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal is háborúba keveredett.17

Az ősz folyamán kiderült, hogy a hadjárat a Szovjetunió ellen nem lesz villámháború, a győzelem nem születik meg oly könnyedén, mint előzőleg Lengyelország és Franciaország esetében. A németbarát vezérkariak módosították és fokozták követeléseiket. Miután Magyarország „önként" belépett a háborúba, most már azt akarták, hogy a tengely háborús erőfeszítéseihez Magyarország megint csak „önként", de nagyobb mértékben járuljon hozzá. Werth terjedelmes előterjesztést adott át Bárdossynak, s ebben kifejtette, hogy ha az ország „önként" fokozza háborús erőfeszítéseit, akkor politikai engedményeket lehet kapni a németektől, mégpedig a következő formákban:

V helyreállíthatók lesznek Magyarország ezeréves határai;

- „kitelepíthető" (vagyis kiutasítható) a szláv és román lakosság;

- kitelepíthető a zsidóság;

- Magyarország is részesedik majd a Szovjetunió nyersanyagaiból.

Még Bárdossyt is felbosszantotta, hogy Werth beleüti az orrát a politika ügyeibe, s ennek kifejezést is adott 1941. augusztus 20-án kelt terjedelmes levelében, amelyet Horthynak írt. Megvádolta a vezérkari főnököt, hogy fittyet hány az ország legszentebb érdekeire, nevezetesen egyebek közt arra, hogy a haderőt nem szabad elfecsérelni, és olyan ütőképes állapotban kell tartani, hogy bizton lehessen rá támaszkodni, ha ez a későbbiekben szükséges lesz.18 Horthyt ez az érvelés meggyőzte, szeptember 6-án elcsapta Werthet, és Szombathelyi Ferenc vezérezredest nevezte ki a helyére.

Akárcsak Werth, ő is sváb származású volt (eredetileg Knauznak hívták). De abban különbözött elődjétől, hogy szerinte a nemzet érdeke megköveteli az erő megőrzését, s ebből következőleg azt az álláspontot képviselte, hogy csak korlátozott mértékben szabad részt vállalni a tengely háborús erőfeszítéseiben. Egy nappal kinevezése után a kormányzó Bárdossy, a külügyminisztériumból Szentmiklóssy Andor és az új budapesti német követ, Dietrich von Jagow (aki júliusban váltotta föl ezen a poszton Ottó von Erdmannsdorfot) társaságában látogatást tett a Führer főhadiszállásán. Ennek a látogatásnak az volt a célja, hogy elfogadtassák a német

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham195.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/