A BÁRDI )SSY-KORSZAK 197

hónapban 30-35 000-et fogtak le, és közülük kb. 16-18 000 személyt Ka-meny ec-Podolszkij környékére „telepítettek ki", ahol is a következő hónapban legtöbbjüket legyilkolták a nácik és ukrán cinkosaik.

Az elvadult.zsidóellenes hecckampány a sajtóban és a kormány zsidóellenes intézkedései együtt úgy hatottak, hogy a közvéleményben éles fordulat ment végbe jobb felé. A zsidókat hibáztatták a háborúért és minden háborús nehézségért, beleértve az áruhiányt és a feketepiacot is. Az efféle vádaskodásokkal szemben a zsidók igencsak sebezhetőek voltak, mert hiszen az üzleti életben, az iparban, a kereskedelemben és a pénzvilágban még mindig jelentős szerepet vittek. Mindenki iparkodott készleteket felhalmozni. így van ez minden hadviselő országban, de mégis, a hiányokat és az árak emelkedését kizárólag „a zsidók machinációira" vezették vissza. A keresztény középosztály hagyományos antiszemitizmusát felerősítette növekvő rokonszenve, sőt már-már csodálata a náci Németország iránt. Ugyanez az érzés töltötte el egyre nagyobb mértékben az ipari munkások és parasztok növekvő hányadát. A zsidóellenesség hisztérikus légkörében folyvást újabb és újabb intézkedéseket követeltek és hoztak a zsidók ellen. Rendelet jelent meg rendelet utána munkaszolgálatos okról és a zsidótörvények mind szigorúbb végrehajtásáról, tovább súlyosbítva a zsidók helyzetét az üzleti életben és a szabadfoglalkozású-pályákon. 1941 vége felé egy újabb törvénytervezet készül, amely „bevett" vallásból „elismertté" degradálta a zsidót.21

Bármennyire húsba vágóak voltak is azonban ezek a rendelkezési, a magyarországi zsidóknak nem ingatták meg azt a meggyőződését, hogy nincsenek életveszélyben, fizikailag nem fenyegeti őket semmi. Ennek ellenére a zsidóságot csakúgy, mint a magyar társadalom tisztességes részét a lelke mélyéig megrendítette az a két tömeggyilkosság, amelyre a Bár-dossy-érában került sor. A későbbi eseményeket is figyelembe véve ma már elmondható, hogy a Kamenyec-Podolszkijban és a Délvidéken megrendezett vérfürdők a magyarországi Holocaustnak előjátékai voltak.

A kamenyec-podolszkiji vérengzés

Menekültek Magyarországon. Ausztria náci bekebelezése, Csehszlovákia feldarabolása és Lengyelország megszállása nyomán sok ember keresett menedéket Magyarországon. Különféle becslések szerint közülük 15-35 000 lehetett osztrák, német, lengyel és szlovák származású zsidó.22 Egy részük árjaként szerepelt Magyarországon, hamis papírokkal élt, mások hivatalos tartózkodási engedélyt tudtak szerezni, és megint mások Palesztina felé „átutazóban" tartózkodtak Magyarországon, s a budapesti Palesztina Hivatal jóvoltából e státusuk folytán szabadon mo

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham197.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/