A BÁRDI )SSY-KORSZAK 207

niszter a kormány és a kormányzó hozzájárulását kérte, hogy a fegyveres erőt bevethessék.59

A beleegyezés birtokában Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök utasította a Szegeden állomásozó V. hadtest parancsnokát, Fékét ehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, hogy egységeivel legyen a helyi csendőr- és rendőralakulatok segítségére. Feketehalmy-Czeydner hangos németbarát és vad antiszemita volt, s úgy gondolta, itt a fényes alkalom, hogy móresre tanítsa a partizánokat. Tudta, hogy az idő tájt magas rangú német és olasz vendégeket vártak Budapestre, s nekik is imponálni akart.60

Három gyalogsági zászlóaljat rendelt a helyszínre Deák László ezredes parancsnoksága alatt. A csendőri és immár katonai alakulatokat erősítették azok a nemzetőrségek, amelyeket éppen akkoriban állítottak föl az ott élő magyarokból és németekből.

Zsablyán időközben hat partizánt kivégeztek, és a rend ezzel helyreállt. Deák és Fóty viszont továbbra is hamis jelentéseket küldött arról, hogy a falu és környéke heves harcok színtere. Feketehalmy-Czeydner .úgy döntött, hogy példás megtorláshoz folyamodik, megbünteti a falut és környékét. A területet körülfogták, és a lakosságot módszeresen lemészárolták. A Bajcsy-Zsilinszky által készített felterjesztésben az állt, hogy csak Zsablyán kb. 1400 embert gyilkoltak le, köztük sok nőt és gyereket.

Pusztulniok kellett, szögezte le Feketehalmy-Czeydner, „mert támogatták a partizánokat", a gyerekeknek meg azért kellett meghalniok, mert különben „bosszút álltak volna, amint megemberesednek"61. Csurogon még magasabb volt az áldozatok száma, ott 1800 embert öltek meg.62 A mészárlást két nagy raktárépületben követték el, s a legyilkoltak között kb. 100 zsidó is volt.63 A megtorló akciót ugyanilyen kíméletlenül hajtották végre Boldogasszonyfalván, Gyurgyevo-Mozsorban, Sajkásgyörgyén és Titelen. Titelen 36 zsidó élt, egy kivételével mindet megölték.64 Az áldozatok jó részét arra kényszerítették, hogy a jeges Tiszába ugorjék, és bun-kósbotokkal püfölték a fejüket, míg csak végleg el nem nyelte őket a víz. Másokat előbb agyonlőttek, és tetemüket hajították a hullámsírba.

Az újvidéki vérengzés. Feketehalmy-Czeydner hivatalos jelentésben számolt be a Sajkás térségében történtekről. Felterjesztése alapján a magyar hatóságok január 12-én a büntető cselekmények kiterjesztését rendelték el Újvidéken is. A döntést Szombathelyi január 17-én közölte Fe-ketehalmy-Czeydnerrel.65

Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőtársától, dr. Rupert Rezsőtől értesült egészen pontosan és hitelesen arról, hogy mi történt Sajkás térségé

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham207.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/