A MUNKASZOLGÁLAT 289
testesítője, 1938-ig eltartott, amíg politikai nézetei meghozták a maguk gyümölcsét.
A munkaszolgálat törvényi megalapozása
1938 drámai politikai és diplomáciai manőverei, valamint katonai akciói nemcsak arra világítottak rá, hogy Európa-szerte mennyire megerősödött a náci befolyás, de jellemezték azt is, hogy frontális támadás indult a versailles-i békeszerződés egész rendszere ellen. Az Anschluss-szal csaknem egy időben Magyarország hozzálátott, hogy lemásolja a Harmadik Birodalom példáját mind katonailag, mind pedig a zsidók ellen hozandó intézkedések terén. A magyar haderő korszerűsítésére és felduzzasztására irányuló módszeres kampányt Darányi Kálmán miniszterelnök hirdette meg 1938. március 5-i, győri beszédében (lásd a 4. fejezetet). Az első jelentősebb zsidóellenes törvény „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" két hónappal később emelkedett törvényerőre, s ezzel megindult a zsidók állampolgári jogainak módszeres, intézményes korlátozása, amely hat évvel később elpusztításukban tetőzött.
Augusztusban a „trianoni igazságtalanságok" jóvátételére és a fegyveres erők korszerűsítésére, valamint felduzzasztására tett erőfeszítések felélénkültek. Horthy kormányzó hivatalos látogatást tett Németországban, ahol felajzották őt Hitler tervei a csehszlovák kérdés „megoldására". Feltehetőleg bátorítást kapott a németektől, hogy bizonyos rendkívüli katonai terveket dolgoztasson ki ő is, és tegyen intézkedéseket a haderő modernizálására.5 Horthy németországi útjával egy időben Magyarország megállapodást írt alá a kisantant tagjaival. Kinyilvánították, hogy vitáikban nem alkalmaznak fegyveres erőt, viszont elismerték Magyarország jogát ahhoz, hogy felfegyverkezzék (lásd az 5. fejezetet). A megállapodás után kb. két hónappal Magyarország az első bécsi döntés értelmében visszacsatolhatta Szlovákia magyarok lakta déli részét, a Felvidéket (lásd a 6. fejezetet).
Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a müncheni egyezmény a
Szu-déta-föld hovatartozandóságának „rendezésével" nem zárta le a
csehszlovák válságot, mi több, a nácik csak vérszemet kaptak, és a háború egyre
kevésbé látszott elkerülhetőnek. Mindezt látván a revízió hívei Magyarországon
nem kívánták tovább halogatni az ország katonai és gazdasági erőforrásainak
mozgósítását. 1938. december 7-én Bartha Károly honvédelmi miniszter az
alsóházban egy honvédelmi törvénytervezetet terjesztett be, amely bevezetni szándékozott
az általános hadkötelezettséget. In
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham289.pdf
Az egész kötetet lásd: