A MUNKASZOLGÁLAT 291

A honvédelmi minisztérium magatartása

A 230. paragrafusban foglaltak gyakorlati alkalmazását a honvédelmi minisztériumnak kellett részletesen kidolgoznia. A minisztérium dolgát megnehezítette, hogy a parlament éppen akkor tárgyalta a második zsidótörvény tervezetét. A javasolt törvény 5. paragrafusa kimondta, hogy zsidó az államigazgatásban sem országos, sem helyi szinten nem alkalmazható. Kimondta azt is, hogy a hadseregben sem maradhat zsidó sem polgári alkalmazottként, sem katonatisztként, noha ezek száma csekély volt.

A honvédelmi minisztérium azon volt, hogy tisztázza, miként érinti a hadsereget a második zsidótörvény, és kialakítsa saját álláspontját a zsidókérdésben. Ebből a célból 1939. március 31-ére értekezletet hívtak össze. A tanácskozáson a hadsereg felső régióihoz tartozó vezető személyiségek vettek részt. A meghívókat két nappal előbb küldték szét, feltüntetve a napirendre tűzött témát. A megbeszéléstől a következő kérdések tisztázását várták:

- elvileg kit kell zsidónak tekinteni;

- név szerint ki zsidó a tisztikarban, valamint a hadapródokközött, a ténylegesek, illetve a tartalékosok körében;

- müyen eljárás alkalmazandó, hogy megállapítsák, vajon zsidó-e valaki vagy sem;

- milyen eljárással állítható össze kategóriák szerinti csoportosításban a hadseregben lévő zsidók névjegyzéke?7

Az értekezlet résztvevői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a „ki a zsidó" kérdését a második zsidótörvény alapján kell eldönteni, azzal a megszorítással, hogy tényleges katonatiszteknél még szigorúbban kell alkalmazni a törvényt, mint egyébként. Nem tudtak megegyezni azonban abban, hogy mi legyen a tartalékos tisztekkel, továbbá hogy mi legyen azokkal, akik magas katonai kitüntetések birtokosai, s függőben maradt az a kérdés is, hogy teljesíthet-e rendes katonai szolgálatot zsidó vagy sem. Ez utóbbi tárgyban három lehetőség merült fel. A minisztérium elnöki osztályának vezetője, Németh Imre ezredes azt javasolta, hogy a zsidókat külön egységbe gyűjtve osszák be a harci alakulatokhoz szigorú felügyelet és vezénylet alatt. László Dezső ezredes a vezérkar nevében azt indítványozta, hogy a zsidókból különleges alakulatokat szervezzenek, és a keresztényekből álló csapatok előtt helyezzék el azokat. A honvédelmi miniszter azt az álláspontot képviselte, hogy a zsidókat különleges munkásalakulatokba osszák be. Az értekezlet résztvevőinek többsége a két első javaslat valamelyike felé hajlott, tudniillik hogy a zsidók a harci alakulatok kötelékében szolgáljanak. Végül azonban a döntést elnapolták,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham291.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/