A MUNKASZOLGÁLAT 297

Az átmeneti szakasz

A honvédelmi miniszter 1939. szeptember 23-i rendelkezései arra voltak hivatottak, hogy a zsidótörvényeknek érvényt szerezzenek a hadseregben, mindazonáltal a zsidók helyzete és jogállása a hadseregben és a munkaszolgálatban alapvetően nem változott egészen 1941 áprilisáig. A vezérkar és a szélsőjobboldal időről időre olyan követelésekkel ált elő, hogy a fegyveres erőkön belül a zsidóellenes rendelkezéseket keményebben és nagyobb buzgalommal alkalmazzák, de történni nem sok történt. A munkaszolgálati rendszert csak akkor alakították át és a zsidók helyzete csak akkor változott meg radikálisan, amikor Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia ellen indított háborúba.

A Wehrmacht sikert könyvelhetett el 1939 szeptemberében Lengyelországban és 1940. április-májusban Nyugat-Európában, s mindezek láttán a németbarát érzelmekkel telített vezérkarban még jobban megerősödött az a meggyőződés, hogy a háborút a Harmadik Birodalom nyeri meg. Nem véletien, hogy Werth Henrik, a vezérkar főnöke e hadi sikerek közepette sürgette meg Barthát, hogy léptessen életbe további szigorításokat a zsidók ellen. 1940. április 18-án beadvánnyal fordult hozzá, ebben egész sor kérdést vetett föl a zsidók hadseregen belüli helyzetével kapcsolatban, és körvonalazta, hogy egy általános mozgósítás esetén milyen magatartást kellene tanúsítani velük szemben. Korábbi ajánlásait újból összegezve a következő indítványokat tette:

- A zsidókérdést a politikai vonaltól függetlenül, a honvédségen belül adminisztratív úton, radikálisan és sürgősen meg kell oldani.

- Zsidókat fegyveres szolgálatra, valamint különleges műszaki munkák elvégzésére kell kötelezni, mégpedig ott, ahol a véres veszteségek a legnagyobbak.

- Zsidó a jövőben nem lehet tartalékos tiszt, altiszt vagy tisztes.

- Zsidó - kivéve családfenntartót - nem lehet póttartalékos.

- Zsidókat nem lehet beosztani anyaországi alakulatokhoz, kivonuló, de nem harcoló alakulatokhoz, irodákba, törzsekbe, gh.-ba, küldöncnek, lóápolónak, kocsisnak.

- Tart; ti. és altiszti minősültséggel bíró zsidókat e jellegüktől meg kell fosztani (kivéve a háborút viselteket, akik harcos csapatnál szolgáltak és a Károly-csapatkereszten kívül más hadi kitüntetéssel is rendelkeznek).

- Összes zsidó legénység - a rep., hv., pc. és hír. csapatok kivételével , V minden fegyvernemre arányosan legyen elosztva.

- Zsidókat polgári foglalkozásukban nem lehet meghagyni (keresztények elől minden nyereséget learatnak), a hadseregben pedig

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham297.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/