A MUNKASZOLGÁLAT 327

lenes beállítottságról tettek tanúbizonyságot a személyzeti és a mozgósítási osztályok vezetői is 98

Októberben Nagy látogatást tett Hitler főhadiszállásán, Vinnyicá-ban, s ezt az alkalmat arra is felhasználta, hogy szemlét tartson a fronton, s ezenközben jó néhány munkaszolgálatos-századnál is megfordult. A munkaszolgálatos-századok parancsnokainak megpróbálta elmagyarázni, hogy a hozzájuk beosztott emberektől csak akkor várhatnak jó munkát, ha tisztességesen bánnak velük. Személyesen elbeszélgetett néhány munkaszolgálatossal, már csak azért is, hogy megmutassa a tiszteknek és keretlegényeknek, hogy ezeket a „szerencsétlen flótásokat" ő „katonáknak és emberi lényeknek" tekinti.99

Október 27-én, röviddel azután, hogy szemleútjáról visszaérkezett, a minisztertanács ülésén számolt be tapasztalatairól. A munkaszolgálatosokkal kapcsolatban leszögezte: „Ha jó munkát kívánunk a munkaszolgálatosoktól, úgy azokkal jól kell bánni, jól kell őket ruházattal és élelemmel ellátni."100

Nagy megjelent a parlament előtt, és ott is üyen értelemben beszélt. A felsőház ülésén például kijelentette:

Megváltoztattam a kisegítő munkaszolgálat rendszerét, és miután a honvédelmi kötelezettség nem lehet az állampolgárra büntetés, megszüntetem azokat a jelenségeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy ezt a szolgálatot bárki is büntetésnek tekintse. A nemzet javainak lehető megőrzése érdekében intézkedtem aziránt is, hogy mindenki, aki a honvédségre nézve értékes és a katonai szolgálatban felhasználható szakismeretekkel rendelkezik, a honvédség által való igénybevétele esetén, szakképzettségének megfelelő munkakörhöz juthasson. Meggyőződésem az, hogy a fenti elvek alapján kiadott és a jövőben kiadandó intézkedésemmel egyrészt a nemzet erkölcsének megőrzését és javainak kellő felhasználását szolgálom, másrészt az emberiesség, a tisztesség és a becsület útját követve a nemzet összetartásához járulok hoz-

Az alsóház költségvetési vitájában felszólalva Nagy ugyanebben a szellemben taglalta a munkaszolgálat kérdését. 1942. november 19-én leszögezte:

Én a magam részéről a törvény és az emberiesség álláspontján állok, mert nekem munkásra van szükségem, aki nekem azért kell, hogy el is végezze azt a műszaki munkát, amelyet nem akarok a csapattal elvégeztetni. Ha pedig munkát követelek, akkor nekem annak az embernek a munkaképességéről gondoskodnom kell. A bevonultak ne tekintsék ezt a munkásszázadba való bevonulást megalázásnak. Ez honvédelmi szolgálat, ez kötelező mindenkire, törvényes alappal bír. Viszont azonban legyenek meggyőződve arról is, hogy a parancsnokok olyan beosztottaknak tekintik őket, akikről ők emberségesen és tisztességesen gondoskodni tartoznak.102

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham327.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/