A MUNKASZOLGÁLAT 349

szített kiugrási kísérlete a fegyverszünet tervével egyetemben kudarcba fulladt. Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt a németek segítségével puccsot hajtott végre, és átvette a hatalmat. A nyilasok uralma alatt a munkaszolgálatosok helyzete, akárcsak az egész zsidóságé, ismét elvisel-hetedenné vált.

A nyilas korszak. A nyilaspuccs olyan szélsőjobboldali elemeket juttatott hatalomra, akik ádázul gyűlölték a zsidókat, de a magyar uralkodó osztály arisztokrata-konzervatív tagjait nemkülönben.

A Szálasi-kormányban Beregfy Károly vezérezredes, a debreceni székhelyű VI. hadtest korábbi parancsnoka került a honvédelmi minisztérium élére. Beregfy vad antiszemita volt, aki mindent elkövetett, hogy végképp lehetetlenné tegye a zsidók életét. A hatalomátvétel után egy héttel elrendelte, hogy minden zsidó férfi 16 és 60 év között, valamint minden zsidó nő 16 és 40 év között vonuljon be „honvédelmi szolgálatra". A bevonulási kötelezettség teljesítésére az érintettek mindössze két napot kaptak.198 Október 26-án Beregfy felhatalmazást adott arra, hogy jelentős számú munkaszolgálatos-századot engedjenek át a németeknek (lásd a Második függeléket), hogy a Harmadik Birodalom és Magyarország határán Bécs védelmére erődítési munkálatokat végezzenek. A századoknak Tata és Győr érintésével kellett Mosonmagyaróvárra vonulniuk, majd onnét Hegyeshalomba, a magyar határállomásra vezényelték őket.199 Az alakulatokat november 2-án indították úrnak.

A zsidó nőket november 2-án, majd 3-án szólították fel ismét a jelentkezésre. Először azokat hívták be, akiknek az életkora 16 és 50 év között volt, és varrni tudtak.200 Utána megismételték az október 26-i felhívást, hogy minden 16 és 40 év közötti zsidó nő vonuljon be „honvédelemmel kapcsolatos munkaszolgálatra"201.

A „bevonultatás" után sok ezer zsidó nő indult el a munkaszolgálatosokkal együtt a Birodalom határa felé azon az úton, amelynek végállomása a halál volt. A „Keleti fal" építésében kellett részt venniük, drótakadályokat, tankcsapdákat állítaniuk, valamint egyéb erődítési munkálatokat végezniük a Bécs felé előnyomuló ellenség megállítására (lásd a 26. fejezetet).

Ahogy a Vörös Hadsereg egyre jobban közeledett Budapest felé, úgy sürgették a nyilasok a munkaszolgálatos-századok Hegyeshalom-Sopron-Kőszeg vonalra vezénylését, hogy ott, Magyarország nyugati határa mentén végezzék el mindazokat a munkálatokat, amelyeket Bécs védelme megkövetelt. A munkaszolgálatosokat és az ún. „védett" századokat a Józsefvárosi pályaudvaron vagonírozták be. Utóbbiakban csupa olyan ember volt, akik semleges országok, főleg Svájc és Svédország menlevelével

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham349.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/