350 A MUNKASZOLGÁLAT:

rendelkeztek. A bevagonírozás nagyjából azonos körülmények között ment végbe, mint a vidéki zsidóké. Becslések szerint kb. 50 000 zsidó munkaszolgálatost adtak át a németeknek.202

Ezeknek a munkaszolgálatosoknak a helyzete alig különbözött a leg-hírhedtebb koncentrációs táborok zsidó foglyainak helyzetétől. Különösen tragikus körülmények között sínylődtek a munkaszolgálatosok Fertőrákoson, Balfon és Hidegségben, Sopron és Kőszeg környékén. Novemberben kezdődött meg Budapest kiürítése. A Szálasi-kormány Kőszegen rendezkedett be. Kb. 8000 munkaszolgálatos volt a környéken, őket Hegyeshalom és Zurndorf érintésével hurcolták ki az országból.203

Fedél nemigen került a fejük fölé, enni alig kaptak, s hosszú órákon át dolgoztatták őket az 1944-45-ös tél hónapjaiban. Aki összeesett a kimerültségtől és nem tudta folytatni a munkát, azt a helyszínen agyonlőtték és tömegsírba lökték. Minél inkább közeledett a Vörös Hadsereg, annál vadabbul tomboltak a nyilasok és SS-barátaik. Százával gyilkolták a munkaszolgálatosokat a legdermesztőbb hidegvérrel. A felszabadulás után egész sor tömegsírt tártak föl, és exhumálták a tetemeket. Hidegségben 790 munkaszolgálatost találtak a tömegsírban, Ilkamajorban 400-at, Nagycenken 814-et, Sopronbánfalván 350-et, Mosonszebtmik-lóson 300-at és Hegyeshalom közelében 220-at.204 Kőszegen még gázt is használtak elpusztításukra. 1945. március 22-én és 23-án ürítették ki a várost. 95 csontvázzá lesoványodott és beteg munkaszolgálatost betereltek egy barakkba, kívülről elreteszelték a bejáratot, és három német különítményes, aki erre volt rendszeresítve, gázt bocsátott be a helyiségbe. Annak a 2500 munkaszolgálatosnak a közelében ásták el őket, akik szintén ezen a környéken pusztultak el, illetve lőtték őket agyon.205 Kiskunhalas és Pusztavám is tömeges szörnyűségeknek volt a színtere.

Azokat a munkaszolgálatosokat, akik élve átvészelték mindezt, a Harmadik Birodalomba hurcolták. Sokan közülük először a mauthau-seni koncentrációs táborba kerültek, majd onnét a günskircheni táborba. Amikor egyik helyről a másikra hajtották őket, el kellett szenvedniök az SS szüntelen bántalmazásait és gyükos szeszélyeit. Egy üyen menetelés közben lelte halálát Burgeisenberg közelében Fenyő László, az ismert költő,

A 101/16., a 108/8. és a 110/7. sz. munkásszázadok mintegy 360 munkaszolgálatosának több szerencséje volt. Miután 1945 márciusának végén a soproni laktanyában vonták össze, Almásy Tibor hadnagy megmentette őket.206

Azoknak a munkaszolgálatosoknak a helyzete, akik Budapesten maradtak, egy árnyalattal jobb volt, mint a Nyugat-Magyarországra hurcol-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham350.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/