378 ÚTON A PUSZTULÁS FELÉ

hogy Horthy Szombathelyi, Csatay honvédelmi miniszter és Ghyczy külügyminiszter társaságában keresi fel Hitlert. A négytagú magyar küldöttség 1944. március 17-én este utazott el Budapestről, és semmiféle utasítást vagy előre nem látható eseményekre vonatkozó tervet nem hagyott hátra, amely a miniszterelnök és a kormány számára irányelvül szolgálhatott volna az értekezlet „negatív" eredménye esetén. Az egyeden nem hivatalos óvintézkedést szemmel láthatólag a külügyminiszter tette, aki helyettesével és a külügyminisztérium politikai osztályának volt vezetőjével, Szentmiklóssy Andorral abban egyezett meg, hogy amennyiben „a látogatás nem közlendő a sajtóban" szövegű táviratot küld, a német megszállás biztosra vehető.

Hider röviddel március 18-án történt megérkezése után fogadta Horthyt. A tárgyalások feszült légkörben folytak; Hider alapvetően a kész tényeket próbálta indokolni. Arra hivatkozott, hogy a német nép előtt felelős azért, hogy Magyarországot megakadályozza az olasz „árulás" követésében. Párhuzamos „tárgyalások" folytak Ghyczy és Ribbentrop, valamint Csatay, Szombathelyi és Keitel között.17

A „tárgyalások" elhúzódtak, nehogy a magyar küldöttség még az előtt hazatérjen, hogy a megszállás megkezdődik, vagy akár be is fejeződik. A vonat este fél tízkor indult el Salzburgból, éppen 90 perccel azelőtt, hogy a német csapatok megkezdték inváziójukat Magyarország ellen.

Horthy és kísérete írásos egyezmény nélkül távozott, Hitler csupán arról „biztosította", hogy a német csapatok azonnal elhagyják Magyarországot, mihelyt „elfogadható" kormány alakul, és hogy a megszállásban nem vesznek részt a csadós államok csapatai. Nem történt viszont utalás az SS-egységek visszavonására.

Horthy és kísérete március 19-én érkezett vissza Budapestre. Miközben a vonat Búdap esttől nyugatra, Bicskénél megállt, von Jagow lépett be a kormányzó fülkéjébe, és bemutatta utódját, dr. Edmund Veesen-mayert, akit Hider német követnek és teljhatalmú német megbízottnak nevezett ki Magyarországra. Röviddel ezután Hain Péter, a Horthy személyes biztonságáért felelős detektívek főnöke, aki egyúttal fizetett Ges-tapo-ügynök is volt, bemutatta a kormányzónak Ernst Kaltenbrunnert.

A koronatanács március 19-i ülése

Horthy délelőtt 11-kor érkezett vissza Budapestre. 12.45-re összehívta a koronatanácsot. Az ülésen részt vett az az öt ember, aki Kless-heimben járt (a négytagú budapesti küldöttséghez Bécsben csatlakozott Sztójay Döme berlini magyar nagykövet), továbbá Kállay Miklós, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Reményi-Schneller Lajos

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham378.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/