A MEGSZÁLLÓ ERŐK ÉS HATÓSÁGOK 407

gruppenführer, az SS-Főhivatal vezetője Winkelmann törzsébe helyezte át. 1945 májusában az amerikai hadsereg elfogta, és néhány évig hadifogságban volt. 1948júniusában Veesenmayer ellen tanúskodott annak perébén. Lásd a minisztériumok pere (IV. törvényszék, XI. eset), 1948. június 2., gépirat 7143-7158. 0. Eskü alatt tett nyilatkozatát, amelyben Veesenmayer magyarországi tevékenységét részletezi, lásd NG-2528.

Höttl 1915. március 19-én Bécsben született. Doktorátust szerzett történelemből, s Délkelet-Európára szakosodott. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal délkeleteurópai VI. osztályának vezetője lett, amelynek központja Bécsben volt. Mint magyarszakértő a megszálló erőkkel együtt érkezett. Áz SS-ben sturmbannführeri rangja volt. Számos háborús bűnös perében volt tanú, de vád alá nem helyezték. Az ausztriai Alt Ausseeben telepedett le, ahol magán-középiskolája van. Criminals at Large, 117-149. o. Saját beszámolóját lásd Die geheime Front. Veritas, Stuttgart, 1953, 512. skk. Walter Hagen írói néven jelent meg. Lásd nürnbergi vallomását is NG-2317., PS-2615. és PS-2738.

31. A Holocaustról szóló irodalom Eichmann egységét hol Sondereinsatzkom-mandónak, hol Sonderkommandónak, hol egyszerűen Kommandónak nevezi. Hivatalos neve Einsatzkommando der Sicherheitspolizei und der SS volt. Szervezetileg ezért Magyarországon Hans Geschke Eichmann közvetlen felettese volt.

32. Adolf Eichmann tevékenységének, elfogásának és perének óriási irodalma van. Életrajzi adatokhoz lásd Randolph L. Braham: The Eichmann Case: A Source Book. World Federation of Hungárián Jews, New York, 1969. Eichmann pszichológiai arculatát lásd Michael Selzer: „The Murderous Mind." The New York Times Magaziné, 1977. november 27. Lásd még Gideon Hausner: ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Európa, Bp., 1984.

33. Lásd Wisliceny 1946. január 3-i, Nürnbergben tett vallomását. IMT, 4:355-373. o. Lásd különösen 368. skk.

34. Eichmann magyarországi Sonderkommandója legtöbb tagjának életrajzi adatai megtalálhatók: RLB, 2:943-952. o. Lásd még 440. dok. Novakról további adatokat lásd Bokor, i. m., 98-114. o. Theodor Danneckerről lásd Ember Mária: „Egy úr Eichmann stábjából" c. cikksorozatát {MagyarNemzet, 1984. május 13., 20., 27., június 3., 10., 17., 24., mindegyik számban: 4. o.)

35. Az SS eredetileg eljátszott azzal a gondolattal, hogy a zsidó hitközség Síp utca 12,-ben lévő fő igazgatási központját használja főhadiszállásnak. Munkácsi: Hogyan történt?, 27-28. o.

36. C. A. Macartney, 2:245. o. A megszálló erőkről és a náci birodalom magyarországi képviselőiről további részleteket lásd Ránki György: 1944. március 19. 2. kiadás, Kossuth, Bp., 1978. 154-160. o.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham407.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/