A KONSZOIJQDÁCIÓTÓL AZ „IsLŐÍ'ASIZMUSIG" 45

szemita elemekből állt, akik - mint azt a későbbi események világosan megmutatták — készségesen, sőt buzgón kiszolgálták a Harmadik Birodalmat, tekintet nélkül a Magyarországra háruló, potenciálisan végzetes következményekre.

A kormánypárton belül Gömbös tette a legtöbbet a jobbszárny mozgósításáért, egy új program hangoztatásáéit. Olyanok, mint Baross Gábor, Sztranyavszky Sándor vagy Antal István öntötték szavakba a Gömbös-féle, 1932 májusában bejelentett programot, amely a maga „szolid" nyolc pontjával, a konzervatív agrárius csoport követeléseit visszhangozva, szinte mindenkinek ígért valamit.27 Nem csupán a gazdasági válság keltette súlyos társadalmi és gazdasági bajokra kínált „megoldást", hanem - és talán ez volt a legfőbb funkciója - bizonyságot tett Gömbös újfajta tisztességéről s az ország teljes körű irányítására való alkalmasságáról.

Gömbös miniszterelnöksége. A válság okozta nehéz gazdasági viszonyok közepette a pénzügyi és üzleti élet számos képviselője, köztük zsidók is, kedvezően fogadták Gömbös 1932 májusában meghirdetett programját, és támogatásukról biztosították Gömböst, aki igyekezett mértéktartó maradni.28 Bethlen és nagybirtokos arisztokrata barátai úgy gondolták, hogy Gömbös megszelídült, és nem fogja durván felforgatni a konszolidációs időszakban kiépített társadalmi és politikai rendszert. így azután amikor Károlyi pénzügyi és költségvetési politikája nem hozta rendbe a válság tépte gazdaság szénáját, és a mérleg nyelve szemlátomást jobbra billent, maga Bethlen is beleegyezett: legyen Gömbös a miniszterelnök. Gömbös 1932. október l-jén került a kormány élére, a németországi náci párt látványos választási sikereivel egy időben, s ezzel új fejezet kezdődött Magyarország történelmében.

Horthy egész sor elővigyázatossági intézkedést tett, hogy megnyirbálja az új miniszterelnök cselekvési szabadságát, mielőtt Gömböst kinevezte volna. Gömbösnek ígéretet kellett tennie, hogy nem folytai agitációt sem a parlament feloszlatása, sem földreform, sem antiszemita törvények meghozatala érdekében.29 Nem kapott szabad kezet a miniszteri lista összeállításában sem, s a kormányba be kellett vennie a tradicionális körök képviselőit is. A Bethlen-csoportból került be a kabinetbe Kállay Miklós a földművelésügyi minisztérium élére, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter maradt, Fabinyi Tihamér lett a kereskedelemügyek irányítója, és Imrédy Béla a pénzügyi tárcáé. Gömbös választottja volt Hó-man Bálint, aki vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Ugyancsak az ő kívánságára került a kormányba Puky Endre külügyminiszter és Lázár Andor igazságügy-miniszter. A honvédelmi miniszteri tárcát a miniszter

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham45.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/