A ZSIDÓ TANÁCS 459

tói, hogy milyen tisztséget viseltek), de elég Valószínű, hogy Bosnyákkal megtárgyalta Berend javaslatainak érdemeit és -a belőlük fakadó következtetéseket. Nyilván ügy döntöttek, hogy nem fogadják el őket, hiszen akkorra már elkészültek a zsidók kisajátítására, gettósítására és deportálására vonatkozó tervek. Emiatt inkább egy olyan Zsidó Tanács felállítása mellett döntöttek, amelynek szervezete alapjában nem különbözött a március 20-a óta már működő intézményétől. A Tanácsnak szánt szerepet nem módosító, egyetlen eltérés néhány új tag, köztük Berend beválasztása volt.

A rendelet egy kilenctagú Zsidó Tanács létrehozását irányozta elő. Elnevezése: Magyarországi Zsidók Szövetsége. Kötelékébe tartozott minden zsidó, akinek sárga csillagot kellett viselnie. A Tanács a belügyminisztérium irányítása alatt működött, közvetlenül pedig a VTI/b (egyesületi) alosztály hatáskörébe tartozott. Ezt az alosztályt 1944-ben Blasko-vich Lajos, Endre egyik legközelebbi barátja irányította. Titkára Vassányi István volt, aki dr. Nagy Józsefet juttatta be a Tanács tagjai közé.77

A szövetséget megbízták, hogy

- őrködjék a kötelékébe tartozó zsidók magatartása felett, és e tekintetben reájuk kötelező rendelkezéseket tehet;

> képviselje a kötelékébe tartozó zsidók közös érdekeit;

- mozdítsa elő a kötelékébe tartozó zsidók szociális, oktatási és kulturális érdekeit;

- teljesítse mindazt, amit a jogszabály vagy hatósági rendelkezés feladatává tesz.

A szövetségnek mindezen funkciókat az elkészítendő alapszabályzat szerinti szervezeti keretek között kellett ellátnia. Ez az alapszabály a belügyminiszter jóváhagyásával lép hatályba. Az alapszabályok elkészítésére és a szövetség feladatainak ideiglenes ellátására a rendelet szerint kilenctagú „Ideiglenes Intézőbizottságot" kell kinevezni.

A magyar zsidóság vezetői a kormányrendelet megszületését arra próbálták kihasználni, hogy újra felvegyék a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Azonnal felkeresték Endre titkárát, Takáts Albertet, aki utasította őket, hogy vagy Bosnyákkal, vagy Argalás Lajossal, a belügyminisztérium törvény-előkészítő osztályának helyettes vezetőjével, a zsidóellenes törvénytervezetek szerzőjével vegyék fel a kapcsolatot. Április 23-án Argalás fogadta a Kahanból, Munkácsiból és Petőből álló küldöttséget. Megindokolta a kormányrendeletet, s javasolta, hogy mivel ő csak az előkészítésben vett részt, a zsidó vezetők Blaskovich Lajossal, a minisztérium zsidó ügyosztályának vezetőjével vegyék fel a kapcsolatot. Blaskovich május l-jén Argalás, Bosnyák és Vassányi István jelenlétében fogadta

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham459.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/