TIZENÖTÖDIK FEJEZET oc. .. ' so

AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK

Letartóztatások és megfélemlítés

AZ SS- ÉS GESTAPO-EGYSÉGEK, amelyek 1944. március 19-én a kora reggeli órákban a Wehrmacht-egységekkel együtt jötték Magyarországra, a megszállással párhuzamosan kezdték meg működésüket. A terveket már korábban kidolgozták hírszerzői jelentések és Wilhelm Höttl állambiztonsági és kémelhárítói irodája budapesti részlegének a németellenes erőkről összeállított listája alapján. A bebörtönözendő ellenséges érzületű személyek névsorában Magyarország vezető politikai és gazdasági személyiségei szerepeltek, köztük az arisztokrata-konzervatív elit tagjai, akiktől nagymértékben függött a zsidók biztonsága, valamint az üzleti és pénzügyi élet zsidó vagy zsidó származású vezetői. A névsor sok vezető művészt, újságírót és kormánytisztviselőt is tartalmazott - köztük a rendőrség, a diplomáciai és a kémelhárító szolgálat néhány kiemelkedő tagját -, akiket a Harmadik Birodalom tényleges vagy potenciális ellenfelének tartottak. A letartóztatási parancsokban a Birodalmi Biztonsági Fő-hivatal (RSHA) által meghatározott birodalmi érdekek tükröződtek.

A megszállás után nem sokkal letartóztatott vezető politikai és pénzügyi-gazdasági személyiségek között volt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Keresztes-Fischer Lajos, a kormányzó katonai irodájának; vezetője, Sigray Antal, Szapáry Lajos, Csekonics István és Apponyi György grófok, valamint Gratz Gusztáv, Rassay Károly, Laky Dezső és Somogyváry Gyula, a képviselőház tagjai, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szentiványi Lajos és Nagy Ferenc kisgazdapárti politikusok. Buchinger Manó, Mónus ülés, Malasits Géza és Peyer Károly1, a Szociáldemokrata Párt vezetői és tagjai, Parragi György és Szvatkó Pál újságírók, Szentmiklóssy Andor és Szegedy-Maszák Aladár2 külügyminisztériumi tisztviselők, Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank ny. elnöke, Sombor-Schweinitzer József, a politikai rendőrség vezetője, Aschner Lipót, Cho-rin Ferenc, Goldberger Leó és Kornfeld Móric, vezető zsidó tőkések

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham489.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/