494 AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK

Követelések és lefoglalások

A zsidók és a Harmadik Birodalom egyéb ellenfeleinek tömeges letartóztatásával.párhuzamosan az SS megkezdte a zsidó közösség kifosztását is. A megszállás első időszakában a követelések és lefoglalások a különböző német egységek arra irányuló terveinek voltak alárendelve, hogy Budapesten és más nagyobb városokban megteremtsék szálláshelyüket. Alighogy március 20-án Wisliceny és Krumey „megnyugtatta" a zsidó vezetőket, máris eléjük terjesztették az első német követeléseket. A március 21-i első kérés 300 matracra, 600 lepedőre és 30 nyomdászra vonatkozott. A nyomban átadott nyomdászokat a Szociáldemokrata Párt nyomdájába - a Világossághoz - vitték, amely rövidesen gyártani kezdte a nácibarát röplapokat és propagandaanyagokat.

Amikor a németeket tájékoztatták arról, hogy üyen rövid idő alatt nehéz összegyűjteni a matracokat és lepedőket, egyikük pisztolyt rántott, és kijelentette, hogy ha délután 5 órára nem teljesítik a kérést, lelövi a felelős vezetőket. A zsidóknak rá kellett jönniük arra, hogy semmi sem lehetetlen. („Ha tízezer zsidó kivégezhető tíz perc alatt, akkor másfél óra csak elég egy üyen kérés teljesítésére."27) Öt órára a németek megkapták a háromszáz matracot, amelyeket a zsidó kórház betegei alól húztak iá, és a hatszáz lepedőt, amelyeket a zsidó munkaszolgálatosok számára tartalékoltak. Sok vödröt, súrolórongyot, seprűt és egyéb tisztítóeszközt is kértek.

Ugyanaznap a németek elfoglalták az ortodox hitközség Dob utca 31. alatti központját a mellette lévő zsinagógával és iskolával együtt28, s laktanyává és műhellyé alakították át. A zsidó közösség vagyonát csökkentő kérések mindig ismédődtek, amikor valamelyik SS- vagy Gestapo-egység lakhelyet változtatott. A német követeléseket rövidesen kiegészítették magyar bérenceik igényei is, akik központjukat Ugyanazon a sváb-hegyi részen rendezték be.29

A különböző német egységek és szervezetek ismétlődő követelései a megszállás első napjaiban arra késztették Krumeyt, hogy megvédje a Sonderkommando speciális érdekeit. Ezért egyetértett a zsidó vezetők azon kérésével, hogy németek engedély nélkül ne léphessenek be a Zsidó Tanács Síp utca 12. alatti épületébe.

A szokványos ágyneműn és háztartási javakon kívül a németek rövidesen különböző luxuscikkeket is kezdtek követelni. Ide tartoztak piperecikkek, illatszerek, ezüstneműk, autókés fehérneműk. Egy magas rangú német tiszt háztartásának berendezéséhez például Stern Samutól eredeti Watteau-képeket kértek. Hogy a zsidók mennyire buzgón teljesítették a németek követeléseit, jóakaratuk elnyerése céljából (legalábbis kezdetben

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham494.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/