AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 513

Mindkét ügyosztályt Eszterhás István vezette .82 Antalt eltávolították a hivatal éléről a rövid életű Lakatos-kormány időszakában. A Szálasi-kormány Kassai (Schallmayer) Ferencet állította a helyére.

A Zsidókérdéskutató Magyar Intézet. Azon a napon, amikor bejelentették Kolosváry-Borcsa újrakinevezését, új intézetet alapítottak „a zsidókérdésre vonatkozó ismeretek előmozdítására"83. Neve A Zsidókérdés-kutató Magyar Intézet lett. Alapító tagjai: Endre László, Kolosváry-Bor-csa Mihály, Zimmermann Lajos, Lator Géza, Doroghi Farkas Ákos, Réthy-Haszlinger Ferenc és Bosnyák Zoltán. Az intézetet Ballensiefen SS-Hauptsturmführer, a zsidóellenes náci propaganda szakértőjének tanácsára és irányításával hozták létre, vezetője Bosnyák Zoltán lett, akinek a belügyminisztérium zsidó osztályán volt irodája. A működési szabályzat április 15-én elfogadott 3. paragrafusa szerint az intézet célja „a magyarországi zsidókérdés rendszeres, tudományos vizsgálata, az idevágó adatok gyűjtése és tudományos feldolgozása, továbbá a magyar közvéleménynek mind a magyarországi, mind az általános zsidókérdéssel való megismertetése"84.

Az intézetet hivatalosan május 12-én avatták fel a Vörösmarty tér 4. alatti új központban, a volt zsidó tulajdonú Unió Club helyiségeiben. Oktatási anyaga elsősorban a budapesti Zsidó Múzeumból, valamint a különböző zsidó könyvtárakból és intézményekből a hatóságok által elkobzott kegyszerekből és könyvekből állt. A megnyitóbeszédet Endre tartotta, aki az éppen kezdődő tömeges deportálásokra utalva kijelentette, hogy a kormány elhatározta „hogy a zsidókérdést a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül a végleges megoldáshoz juttatja"85. Bosnyák az intézet fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, milyen kiemelkedő szerepet játszottak a zsidók a magyar gazdasági életben és a különböző értelmiségi hivatásokban. Ballensiefen a Cion bölcseinek jegyzőkönyvébe, emlékeztető stílusban a „vüágzsidóság" és a világ meghódítására irányuló állítólagos összeesküvés kérdéséről beszélt.86

A megnyitóülésen jelent meg először az intézet lapja, a Harc, amelynek mintája a Der Stürmer volt.87 Terveket ismertettek állandó zsidóellenes kiállításról.

Az intézet bevételei egyéni és intézményi hozzájárulásokból tevődtek össze. Bosnyák és Endre „önkéntes" adakozásra hívta fel a megyei és városi közhivatalnokokat, hangsúlyozva az intézet munkájának fontosságát.88 Származott némi bevétel a Harcnak és Bosnyák másik kiadványának, a Célnak az eladott példányaiból is.89

Ahogy látszólag vég nélkül özönlöttek a zsidóellenes rendeletek, a zsidókat arra szólították fel és figyelmeztették, hogy szigorúan tartsák be

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham513.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/