AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 519

81. A Propagandahivatal szerkezetére, személyi felépítésére nézve lásd Magyarország tiszti cím- és névtára, 1942, 639. o., valamint az 1944. évre szóló kiadás pótfüzetét, 76-77. o.

82. Eszterhás Istvánt úgy nevezték ki ezeknek az ügyosztályoknak az élére, hogy közben a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosaként, a miniszterelnöki hivatalban is szolgált. Itteni felettese Kolosváry-Borcsa Mihály volt. Uo., 7-8. o.

83. Az intézet elődjét Endre László állítólag már 1942 májusában létrehozta Budapesten. Bosnyák Zoltán vezetése alatt az intézet Endre megyeházi irodájában vert tanyát. Lásd „Pest megyében zsidókutató intézet létesült." Székely Nép, Sepsiszentgyörgy, 1942. május 28., 8. o.

84. Vádirat, 1:166-169. o. A működési szabályzatot a 174 288/1944. VII. 5. sz. rendelet alapján hagyta jóvá a belügyminiszter.

Az intézetnek a magyar társadalomhoz intézett felhívásai, különféle űrlapjai a MOL 145. tekercsén tanulmányozhatók.

85. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 135. o. Lévai a felavatás napját tévesen május 15-ben jelöli meg. Veesenmayer, aki május 224 táviratában tájékoztatta a német külügyminisztériumot az avatóülésről, a napot helyesen május 12., péntekben jelöli meg. RLB, 162. dok.

86. Ballensiefen feldühítette vonThaddent, aki ebben a hónapban jött Budapestre: tapintatlan volt, és a német követség egyetlen tagját sem hívta meg a megnyitóünnepségre. RLB, 164. dok.

87. A The New York Times tévesen azt jelentette, hogy a Sztójay-kormány egy hónapra betiltotta a lapot. The New York Times, 1944. júHus 9.

88. Lásd Endre és Bosnyák felhívásait (augusztus 1., illetve augusztus 18.) in: Do-sarNr. 40029, 16. kötet, 469., illetve 476. o. Szilágy vármegye hivatalnoki karának példájából kiindulva, akik évi 500 pengő támogatást szavaztak meg az intézetnek, a felhívások eredménnyel járhattak. Uo., 475.' o. Lásd még M0L, 145. tekercs.

89. Endre utasítása (39 542/1944. Hl., kelt 1944. május 20-án), amely minden kormánytisztviselőt felszólít a Cél megvásárlására, uó., a 70. tekercsen olvasható. A faji eszméket propagáló lapnak a „népművelő bizottságok" közvetítésével kellett eljutnia az olvasókhoz.

90. Baky e célból a Magyarság április 16-i számában külön felhívást intézett a magyar lakossághoz. A szöveget lásd Vádirat, 1:169-170. o. A Magyarság április 9-i szá-mában jelent meg Abonyi Ernő interjúja Bakyval, amelyben az utóbbi kifejtette a zsidóellenes intézkedések jellegét és következményeit. Uo., 136-140. o.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham519.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/