558 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ

- Dl. zóna. AII. (székesfehérvári) és VII. (miskolci) csendőrkerület-ben lévő zsidók - Észak-Magyarország Kassától a Harmadik Birodalom határáig.

— IV. zóna. Az V. (szegedi) és VT. (debreceni) csendőrkerületben lévő zsidók - Magyarországnak a Dunától keletre fekvő déli részei.

— V. zóna. AIII. (szombathelyi) és IV. (pécsi) csendőrkerületben lévő zsidók - az ország Dunától nyugatra fekvő délnyugati részei.

- VI. zóna. Az I. csendőrkerületben (Budapesten) lévő zsidók - a főváros és közveden környezete.

A sorrend nagyrészt azoknak az elképzeléseknek felelt meg, amelyeket „Kállay magántitkára" 1942. október elején Wislicenynek fejtett ki -és egy sor katonai, politikai és pszichológiai tényező tükröződött benne. A Vörös Hadsereg gyors közeledése miatt lényeges volt az időtényező. Politikailag célravezető volt Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel kezdeni, mert a központi és helyi hatóságok, illetve a helyi lakosság kevésbé érzékenyen reagált a „galíciai", „idegen", nem magyarul beszélő tömegek, mint az asszimüáltak sorsára. Németországi „munkára" való összegyűjtésüket magyar jobboldali körök kétszeresen is üdvözölték: Magyarország megszabadul az „idegen" elemektől, ugyanakkor a közös háborús erőfeszítésekhez is hozzájárulnak, és ezáltal időben közelebb kerülhet a megszállás vége és a teljes szuverenitás visszanyerése.

Endre eredetileg kifogásolta ezt a sorrendet - a gettósítási programot Budapesten szerette volna kezdeni. Az elképzelésnek Eichmann különleges alakulata nyerte meg: meggyőzték, hogy kívánatos vidéken kezdeni a műveleteket, az ország északkeleti részével kezdve. Hötd szerint azzal indokolták ezt a döntést, hogy a budapesti zsidók, akik az országban a leg-tapasztaltabbak és leginkább asszimüáltak voltak, ne tudjanak elmenekülni, a fővárosban és vidéken elrejtőzni.31 Horthy július 7-i, a deportálások leállítását elrendelő döntése után Endre gyakran tett szemrehányást munkatársainak azért, hogy nem fogadták meg a tanácsát.32

A zsidóellenes akciót minden zónában úgy indították el, hogy előbb értekezletet hívtak össze, amelyen a német és magyar zsidódanító munkacsoportok a vármegyei, a járási és a városi közigazgatás vezető tisztviselőivel, s az illető zónában működő rendőr- és csendőrparancsnokságok parancsnokaival találkoztak. Az értekezleteken többnyire Baky és/vagy Endre elnökölt. Minden meghívott megkapta a megfelelő, szigorúan bizalmas zsidóellenes rendeletek, így a 6163/1944. BM VII. res. sz. rendelet másolatát, és szóbeli eligazítást kapott azok foganatosításáról.

Az I. zóna zsidóellenes-hajszájának részleteit egyrészt a belügyminisztériumban április 7-én (lásd fent), másrészt Munkácson, április 12-én

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham558.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/