574 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ

a Gáván, Kemecsén és Tiszalökön tevékenykedő, Horváth hadnagyra a Csengeren, Fehérgyarmaton és Mátészalkán működő, Bálint hadnagyra a Nagykállón és Nyírbátorban, és Hantay és Toldy századosokra a Bak-talórántházán, Kisvárdán és Mándokon működő csoport.

Az április 15-én létrehozott Zsidó Tanács a következő tagokból állt: Fischbein Gábor (elnök), Bodor Zsigmond (akit 18-án Láng Ernő váltott fel), Böhm Ignác, Freund Zsigmond, Landau Ernő, Rosenwasser Kálmán, Ungár Béla, Weinstock Samu és Weisz Mór.98 A Tanács egyik első feladata az volt, hogy Nyíregyházy április 11-i rendelete értelmében listákat állítson össze. A zsidó közösségi vezetők által 22. és 29. között átnyújtott listákat a polgármester nyomban továbbította - az összegyűjtésben való felhasználásra - a rendőrségnek.99 A nyíregyházi zsidók először április 21-én szerezhettek tudomást a közelgő katasztrófáról, ekkor közölte ugyanis velük a polgármester, hogy április 23-án reggel öt óra után már nem hagyhatják el Otthonaikat. Ezen a napon vette kezdetét gettósításuk.

Hatvan csendőr és helyi hivatalnok segédletével április 29-re végzett a rendőrség a város zsidóságának gettósításával. A gettót a Dohány, Jókai, Kótaj, Nyírfa, Rákóczi, Sarkantyú és Síp utca, valamint a Kiss tér környékén jelölték ki. A közeli falvakból is elhelyeztek sok zsidót az Epreskert, a Keskeny, a Körte és a Kossuth utca környékén, valamint a varjúlaposi pusztán, amely a Dessewffy grófoké volt. A gettó legfőbb rendőri parancsnokságát Horváth Zoltán két legközelebbi munkatársával, Czirákyval és Újfalussyval együtt látta el. A gettó belső rendjére Faragó Béla vezetésével zsidó rendészek ügyeltek.100 Borbély azt jelenthette a közellátási minisztériumnak, hogy május 5-re Szabolcs vármegyéből 22 232 zsidót vontak össze, akik közül 15 220 tartózkodott Nyáregyházán, 7012 pedig Kisvárdán. Szabolcs megye falvaiban és kisebb városaiban a zsidók gettókba tömörítése április 14-én kezdődött. A zsidók csak néhány napig tartózkodtak a helyi gettókban, amelyek szinte mindig a helyi zsinagóga és a hitközségi épületek körül voltak - ezután a megyeszékhelyre, Nyíregyházára szállították őket. Május 10-ére a gettó lakóinak száma 17 580-ra duzzadt, közülük csaknem 5000 volt nyíregyházi. A többieket a megye szomszédos községeiből - Apagy, Báj, Balkány, Balsa, Biri, Bököny, Buj, Büdszentmihály101, Csobaj, Deme-cser, Encsencs, Gáva, Gelse, Geszteréd, Ibrány, Kállósemjén, Kék102, Kemecse, Kenézlő, Kiskálló, Kótaj, Levelek, Máriapócs, Nagyhalász, Nagykálló103, Napkor, Nyíracsád^ Nyíradony, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírgelse, Nyírlugas, Nyírmihálydi, Nyírtura, Oros, Paszab, Pazony, Piricse, Pócspetri, Polgár, Prügy, Rakamaz, Ra-mocsaháza, Sényő, Szakoly, Székely, Tét, Timár, Tiszaadony, Tisza-dada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszapolgár, Tisza-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham574.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/