II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 605

dr. Köves Sándorból és dr. Abel Ödönből állt. A gettó lakóit május 18-án átszállították a kolozsvári téglagyárba, majd rövidesen deportálták.25

A szamosújvári és a környékbeli zsidók gettóba tömörítése, majd átszállítása Tamási Lajos polgármester és Bereczky Emil rendőrkapitány, valamint Iványi Andor, a város vezető rendőrrisztjeinek közveden irányítása alatt történt.26

Dés. Szolnok-Doboka vármegyét az Endre részvételével április 26-án Szatmárnémetiben tartott értekezleten Schilling János alispán, Weress Jenő, Dés polgármestere, Tamási Lajos szamosújvári polgármester, Sá-rosy Gyula, Dés rendőrkapitánya, Bereczky Emil, Szamosújvár rendőrkapitánya és Antalfly Pál, szolnok-dobokai csendőrparancsnok képviselte. Az értekezlet céljait és döntéseit egy Schilling által április 30-ára összehívott és elnöksége alatt tartott különértekezleten közölték a vármegye vezető közhivatalnokaival, csendőr- és rendőrtisztjeivel. Ezen az ülésen a megye két fő gettójául Dést és Szamosújvárt jelölték ki.

A polgári tisztségviselők közül az ülésen Krämer Lajos gyógyszerész, dr. Vékás Jenő orvos és dr. Lehner (Lénárd) Zsigmond, Dés tisztiorvosa vettek részt. Krämer javaslata, hogy a dési gettót a Kodor utcában és környékén, a város e túlnyomóan zsidók lakta részén hozzák létre, dr. Vékás és mindenekelőtt dr. Lehner makacs ellenzésén megbukott.27 Az ülésen hozott döntés szerint a gettót a várostól kb. 3,5 km-re, a bunguri erdőben hozták létre, amely egy igen közeli vasúti mellékvonal mentén feküdt, amelyet később a zsidók beVagonírozására használtak fel. A helyi antiszemita lap, a Sztojka László által szerkesztett Szamosvölgye még az erdőt is túl jónak találta a zsidók számára, és szívesebben látta volna, ha „kevésbé szép területen^ a nyüt mezőn" helyezik el őket.28

Az Antalfly Pál parancsnoksága alatt folyó kampány során néhány nap alatt 7800 zsidót vittek a bunguri erdőbe.29 Ezeknek közel fele dési volt.30 Mielőtt az erdőbe szállították volna a dési zsidókat, három központban gyűjtötték össze őket a városban, ahol értékek után kutatva, testi motozásnak vetették őket alá. Az egyik ilyen központ Bakay Miklós nagy háza volt, de ugyanez zajlott Bakay Miklós portáján és a Káhán-féle fatelepen is. A gettó lakóinak fennmaradó részét a vármegye más községeiből hozták be, sokat közülük először a járási székhelyeken, Bethlenben, Magyarláposon, Nagyilondán és Rettegen gyűjtöttek össze.31 A vármegye mezőgazdasági községeinek zsidó lakosságát május 3. és 5. között gyűjtötték össze. A hatóságok kezdetben azzal az elképzeléssel foglalkoztak, hogy Szamosújvár sokkal nagyobb gettójába szállítják őket.32 Május 6-ára azonban elegendő felszerelést, köztük a zsidó tulajdonú fatelepekről származó deszkát szállítottak oda ahhoz, hogy a zsidók a bunguri erdő

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham605.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/