606 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

ben maradhassanak.33 A szögesdróttal is körülkerített gettót a helyi rendőrség őrizte, kiegészülve egy 40 fős különleges csendőralakulattal, amelyet Zilahról vezényeltek ide.34 A gettó főparancsnoka Takács Emil „kormánymegbízott" volt.

A gettón belüli egészségügyi körülmények nyomorúságosak voltak, csakúgy, mint az alapvető szolgáltatások és az ellátás. Ez nagyrészt We-ress és Lehner, a dési polgármester és tiszti főorvos rosszindulatának következménye volt. Az értékek felkutatására alakult vizsgálóosztagok Dé-sen éppolyan kegyetlenek voltak, mint bárhol másutt. A kutatásban kegyetlenségével „tűnt ki" Fekete József, Gecse József, Fekete Margit, Takács Jenő, Lakadár József, valamint Garamvölgyi Adalbert (Béla), Zo-morjai János, Kassai János és Désaknai N. rendőrtiszt.35 Visszaélések az értékek utáni kutatásban a vármegye kisebb városaiban is előfordultak, mielőtt még a zsidókat az erdőbe szállították volna. Rettegen például Oláh Sándor és Jancsó Rozália különös buzgalmával tűnt ki, sok embertelen bűntényt követtek el. Ciceu-Giurgegtiben Lakatos Ferenc nemcsak a zsidókkal, hanem a románokkal is kegyetlenkedett.36

Noha Schilling János alispán részt vett a Szatmárnémetiben tartott értekezleten, és az április 30-i dési ülést is ő hívta össze, röviddel a gettóba tömörítés megkezdése előtt visszakozott. Május 2-án beteget jelentve lemondott tisztségéről.37 A helyi zsidó vezetőket azonban nem figyelmeztette a fenyegető katasztrófára. Amikor az éppen a gettóba hajtott rongyos zsidók menetoszlopát meglátta, állítólag megjegyezte beosztottjainak: „Nézzék, uraim, így ássa sírját az ezeréves Magyarország."38 Helyét rövidesen dr. Czanik Géza, a korábbi aszódi főszolgabíró foglalta el.39

A gettó belső irányítását a helyi hitközség hagyományos vezetőiből álló Zsidó Tanácsra bízták. A Tanács tagjai: Ordentlich Ferenc elnök, Albert Lázár, Weinberger Samu, Weinberger Manó és Agai Andor. Dr. En-gelberg Oszkár volt a gettó főorvosa, Singer Zoltán pedig az ellátásért felelős gazdasági megbízott.40

A zsidókat kb. négy hétig tartották a legnyomorúságosabb körülmények között a gettóban. A rendőri és csendőri nyomozók különösen a vagyonosabbakkal bántak kegyetlenül. A gettó fennállásának rövid időtartama alatt 25 zsidó halt meg természetes és egyéb okok következtében. Köztük egy sor újszülött is volt, továbbá a magyarláposi dr. Bíró Samu, akit agyonvertek. (Holttestüket a háború után a bunguri erdőből a zsidó temetőbe szállították át.) Néhány erősebb fizikumú férfit külön kíséret mellett naponta a városba vittek munkára: többen a város fő zsinagógájában dolgoztak, amelyet raktárrá alakítottak át. A gettót május 28. és június 8. között számolták fel, amikor három transzportban csaknem 7700 zsidót szállítottak el.41 Néhánynak sikerült megszöknie a gettóból. Köz

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham606.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/