A KONSZOIJQDÁCIÓTÓL AZ „IsLŐÍ'ASIZMUSIG" 61

Miközben világosan körvonalazta i^Arer-doktrínáját és végső politikai célkitűzéseit, társadalmi-gazdasági nézetei meglehetősen homályosak maradtak. Mint a szélsőjobboldaliak általában, ő is felvetette az „őrségváltás" szükségességét, amin a zsidóknak a gazdaságból való kiszorítását kellett érteni. Társadalmi-gazdasági programja az olasz fasizmus korpo-ratizmusát és a német nemzetiszocializmust vegyítette, itt-ott sajátságosan magyar elgondolásokkal, így például a földosztás eszméjével, amely különösen az elszegényedett dzsentrik és hoppon maradt örököseik fülének volt kedves. Szemben az olasz fasizmus és a nácizmus vallásellenes mozzanataival, a nyilasoknak nevezett magyar szélsőjobboldaliak személyes vallásosságuk ellenére egyházellenesek voltak. Részben kétségkívül a keresztény egyházak nagy befolyása miatt. A legfőbb ok azonban az volt, hogy a nyilasok mindenáron, már politikai megfontolásokból is, ki akarták nyilvánítani szembenállásukat a zsidókkal, a bolsevikokkal, a liberálisokkal és a hozzájuk hasonlóan gondolkodó internacionalistákkal szemben.

A zsidósággal kapcsolatos nézetei nem tértek el jelentősen a többi szélsőjobboldali figura idevágó nézeteitől. Zsidógyűlöletében azonban nem vetemedett olyan kóros szélsőségekre, mint Hitler, Himmler, vagy a magyar zsidóság átka, Endre László. Noha az ország történetének legszörnyűbb időszakában volt a kezében a hatalom (majdnem hét hónapnyi terror fűződik a nevéhez 1944. október 15-én végrehajtott, Horthy-elle-nes államcsínyétől kezdve), valójában mérsékeltebb volt sok kortársánál. Bár gyakran emlegette a „judeobolseVizmus" destruktív erőinek veszélyességét, a zsidókérdés megoldását a zsidók önkéntes, rávezetéses vagy kikényszerített emigrációjában látta. Legalábbis elméletileg még azt is megengedte volna, hogy ingóságaikat magukkal vigyék. De addig úgy akarta szabályozni a zsidókérdést, hogy „alkotmányosan" különálló fajként tartsák számon a zsidóságot. Közbeeső megoldásként például indítványozta, hogy vonjanak be minden, 1900 után kiadott lakhatási és iparűzési engedélyt, egyszer s mindenkorra szüntessék be a zsidó bevándorlást, és követelte „a minden téren megnyilvánuló zsidó szellem kiirtását, s a megalkuvás nélküli keresztény szellem gyakorlati felépítését"55.

Noha ez a különc misztikus időnként teljesen elrugaszkodott a valóságtól, a maga módján rendkívül hazafias, érzékeny ember volt, aki körömszakadtáig ragaszkodott meggyőződéseihez és elveihez. Amilyen hevesen ellenzett mindennemű megalkuvást nagyszabású hungarista elgondolásaiban, éppoly hajlíthatatlanul ragaszkodott Magyarország szuverenitásához. Egyes beszámolók szerint ellenezte a zsidók deportálását a német megszállás idején, alighanem azért, mert ez is csorbította Magyarország szuverenitását.5^ Természetesen egyszer sem próbálta meg

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham61.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/