II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 617

madik s egyben utolsó transzport elindult, valamivel több mint 7500 zsidót szállítottak el ezekből a gettókból..107

Szászrégen. A szászrégeni gettót egy erre a célra teljesen alkalmatlan téglagyárban hozták létre, amelyet Schmidt Imre polgármester és Dudás János rendőrfőnök jelölt ki. Mindketten részt vettek az Endre által április 28-án, Marosvásárhelyen tartott értekezleten. A döntéshozatalban és a zsidók összegyűjtésében a szászrégeni honvédalakulatok parancsnoka, Komáromi László őrnagy nyújtott segítséget. Az akcióban részt vett G. Szentpáli Kálmán hadnagy, a helyi csendőralakulat parancsnoka, valamint Csordacsics Egon, a polgármesteri hivatal pénzügyi tanácsnoka, a zsidókérdés helyi „szakértője".

Alegtöbb zsidót az oldalfal nélküli téglaszárító színekben helyezték el. Sokan a szabad ég alá kerültek, néhánynak viszont engedélyezték, hogy a téglagyár melletti városszéli házakba költözzenek. A gettó legnagyobb létszáma 4000 volt,108 közülük közel 1400-an magából a városból.109 A többieket Maros-Torda vármegye keleti részéről és Csík vármegye északi részéről hozták be.

A Csík vármegyei GyergyószentmiMós zsidó lakosságát Tóth Mátyás polgármester és Polonkay Géza rendőrkapitány irányítása alatt gyűjtötték össze. (Polonkay elődje, Örményi Antal rendőrkapitány inkább lemondott, mintsem ilyen erkölcstelen tevékenységbe keveredjék.) Még a mentesített zsidókat is elfogták, s a többiekkel együtt a helyi elemi iskolába vitték, ahol az értékek utáni kutatást a helyi rendőrség tagja, Ferenczi Béla vezette. A zsidók gyakorlatilag étlen-szomjan töltöttek három napot az iskolában, majd a szászrégeni gettóba szállították át őket.

A gettót a helyi rendőrségen kívül egy Szegedről küldött 40 fos csendőrosztag110 őrizte. A körülmények hasonlóak voltak a többi gettóéhoz. Az értékek után az említett rendőr- és csendőrtisztek kutattak egy különleges csendőri nyomozóosztag tagjai. Bányai Pál, Bíró Balázs, Fejér András és Gosi István segítségével. A gyergyószentmiklósi zsidók „kihallgatásához" Ferenczi Bélát hívták el. A nők testi motozását elsősorban Lovász Irma végezte. A gettó közvetlen parancsnoka Dudás János volt, jóllehet egy ideig Komáromi és a helyi Nyilaskeresztes Párt vezetője, Fe-leki Kugler György is vetélkedett e dicstelen posztért. Kárpótlásul, hogy Dudás kiszorította őket, valóságos „kutató"-orgiákat rendeztek, s eközben szabad utat engedhettek szadista ösztöneiknek.111

A gettó rövid fennállása alatt több férfit munkára vittek egy közeli repülőtér-építkezésre. Naponta kb. 20 zsidó nőt küldtek a németekhez konyhai és háztartási munkára.112 A gettóból az utolsó zsidókat június 4-én szállították el.113

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham617.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/