TIZENKILENCEDIK FEJEZET

oc =bo

a deportálás

LENGYELORSZÁGBAN a zsidók évekig tengődtek a gettókban, mielőtt elszállították őket a különböző haláltáborokba; Magyarországon viszonylag rövid ideig tartott a gettóélet. Néhány nappal a deportálások megkezdése előtt a sok kisebb gettóba összegyűjtött zsidókat olyan téglagyárakban, nem működő üzemekben és ipartelepeken zsúfolták össze, melyekhez iparvágány vezetett. Ezek rendszerint a nagyobb városok külső kerületeiben voltak, ahonnan feltűnésmentesen és gyorsan lehetett beva-gonírozni a zsidókat. Akármilyen rövid volt is a gettósítás és a tömörítés időszaka, elegendőnek bizonyult a zsidótlanító hatóságoknak alább felsorolt közvetlen céljaik elérésére:

- a zsidó tömegek demoralizálása, az ellenállás lehetőségének megakadályozása;

- az „elrejtett zsidóvagyon felkutatása" és elkobzása;

- a deportálási tervek véglegesítése.

A zsidók demoralizálása

A német megszállás időpontjára a magyar zsidóság tömegei már eléggé elszegényedtek, és súlyos diszkrimináció sújtotta őket a különböző zsidóellenes intézkedések, elsősorban az 1938 és 1942 között hozott főbb zsidóellenes törvények következtében. A közvetlenül a német megszállás után sorozatosan elfogadott további zsidóellenes törvények és rendelkezések nemcsak megélhetésüktől, de méltóságuktól is megfosztották a zsidókat. Mire a gettókba parancsolták őket, kezdve Kárpátalja zsidó lakosságával április 16-án, atomizálódtak, elszigetelődtek és megkülönböztető jelzést viseltek. Mivel az egészséges férfiak jó része munkaszolgálatot teljesített, országos és helyi vezetőik pedig a hivatalos rendelkezések végrehajtásával voltak elfoglalva, a zsidó tömegekben föl sem merülhetett az ellenállás gondolata, és csak kevesen gondoltak menekülésre. A szökés lehetőségei Magyarországon minimálisak voltak. Kevés vidéki zsidónak sikerült a fővárosba szöknie és életben maradnia úgy, hogy elrejtőzött, vagy árja származást igazoló, hamis okmányokat szerzett. Eltérően az

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham629.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/