632 A DEPORTÁLÁS

sítást a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) főnökétől, Ernst Kal-tenbrunnertől. Von Thadden sürgősen tájékoztatta Veesenmayert, valamint Ribbentropot és Rittert is erről a fontos fejleményről.4

Április 23-án azonban Veesenmayer hirtelen azt javasolta a német külügyminisztériumnak, hogy az 50 000 jó erőben lévő zsidó munkás honvédség által összeszedett első csoportjának deportálását halasszák el, hogy ne veszélyeztessék azt az átfogó akciót, mely április 16-án kezdődött Kárpátalján, és amelynek folytatódnia kellett Észak-Erdélyben és Magyarország többi részén. Javaslatát kiegészítette azzal az információval, hogy biztosították napi 3000 zsidó Auschwitzba szállításának feltételeit 1944. május 15-től.5 Ezzel egy időben a külügyminisztérium választ kapott Veesenmayer korábbi, a transzportok Németországon belüli rendeltetési helyével kapcsolatos kérdésére is. Az RSHA nevében Günther április 24-én tájékoztatta von Thaddent, hogy a magyar zsidókat a Reichs-fuhrer-SS hatáskörébe tartozó bármely koncentrációs táborba el lehet szállítani, de nem foglalkoztathatók szabadon német területen, mert ez „illuzórikussá" tenné Németország zsidóktól való megtisztítását.6

Mialatt Veesenmayer, a német külügyminisztérium és az RSHA már javában szövögette a terveket az Eichmann-féle Sonderkommandóval és az Endre-Baky-csoporttal, hogy a 100 000 zsidó munkás „törvényesen" jóváhagyott elszállításával egybekötve valamennyi zsidót deportálják, a honvédség még abban a hiszemben volt, hogy csupán az eredeti parancsot teljesíti.

Április 26-án összeült a minisztertanács. Jóváhagyta a Jaross Andor belügyminiszter által előterjesztett gettósítási programot, és jóváhagyta Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredesnek, a honvédelmi miniszter helyettesének javaslatát is, aki Csatay Lajos honvédelmi minisztert képviselte az ülésen. Ruszkiczay-Rüdiger tájékoztatta a minisztertanácsot, hogy a németek 50 000 lovászt kérnek, 10 000 férfit erődítményépítési munkálatokhoz, továbbá 3000 magyar munkást szerbiai bányákba a már ott lévő 3000-hez, valamint 50 000 zsidó munkaszolgálatost. A minisztertanács nyomban jóyá is hagyta 50 000 munkaszolgálatos „és családja" elszállítását.7

Másnap Veesenmayer figyelmeztette a német külügyminisztériumot, hogy küszöbön áll két 2000 zsidóból álló csoport Auschwitzba való deportálása, akiket a honvédség adott át. Az első szállítmány április 29-én indult el Kistarcsáról, majd 2000 zsidó a rákövetkező napon indult Topolyáról8 annak az egyezménynek az első teljesítéseként, hogy az ország 100 000 zsidó munkást ad át Németországnak. Mindkét transzport kizárólag munkaképes, 16 és 50 év közötti zsidó férfiakból állt, ami megnyug-tatólag hatott sok zsidóra, aki úgy képzelte, hogy a németek csak munka

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham632.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/