A III. ZÓNA: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 661

A VII. csendőrkerület

Balassagyarmat. A városban összpontosított 5820 zsidó közül kb. 2000 fő tartozott a helyi zsidó közösséghez.35 A gyarmati zsidók számára létesített gettó a Kossuth Lajos, Thököly, Hunyadi utcákban és környékükön volt. A szomszédos településekről begyűjtött zsidókat az Óváros tér épületeiben helyezték el. Köztük voltak a Nógrád megye városaiból és falvaiból származó zsidók, ideértve a következő településeket: Alsópe-tény, Becske, Bercel, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Endrefalva, Érsekvadkert, Felsőpetény, Hugyag, Ipolyság36, Ipolyszög, Ipolytarnóc, Ludányhalászi, Mohora, Nagylóc, Nagyoroszi, Nógrád, Nógrádbercel, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nógrádszakái, Őrhalom, Ősagárd, Rétság, Rimóc, Szécsény, Szendehely, Szügy és Varsány.37

A Zsidó Tanács a következő személyekből állt: Lázár Mihály elnök, Sándor Dezső, Sándor Pál, Hajdú Ferenc, Léván Imre és Weltner János. Közvetlenül deportálásuk előtt a zsidókat áthelyezték az illéspusztai dohányszárító csűrökbe, kb. 5 km-re a várostól. A helyi rendőrparancsnok, Óriás Oszkár egyike volt azoknak, akik kegyetlen magatartásukkal tűntek ki. Háborús bűnösként elítélték, de közvetlenül előtte megszökött. Aktív szerepet vállalt a zsidóellenes hajszában Baross József főispán, valamint bizonyos Bretán százados is.

A zsidókat két transzporttal szállították el, melyek június 12-én, illetve 14-én hagyták el a várost.38

Eger,39 Ez a város volt a Heves vármegyében élő zsidók fő gettóközpontja. A megye zsidóellenes műveleteit Horváth Árpád főispán közreműködésével hajtották végre. Magában Eger városában Pál Endre polgármestervolt az akció fő felelőse. A gettósítási rendeletet 9345/a.l944. sz. alatt május 4-én, az alispán aláírásával bocsátották ki. E szerint a Gyöngyösi járásból 174, a Hevesi járásból 625, a Pétervásári járásból pedig 185, vagyis összesen 984 zsidót a bagólyuki gettóba kellett szállítani. Ez a gettó 27 épületből állt, amelyek az Egercsehi Kőszénbánya és Port-landcementbánya Egercsehi és Szűcs között, Egertől északnyugatra létesített, de később bezárt bányátelepének munkásszállásai voltak.40 A rendelet azt is kimondta, hogy Eger 1620, Gyöngyös 1824, Hatvan 1121 és Tiszafüred 701 zsidóját (ez volt Heves vármegye négy legnagyobb zsidó közössége) a felsorolt városok elkülönített körzeteiben helyezzék el. Azt is előírta a rendelet, hogy a zsidóknak meg kellett fizetniük minden, a get-tósítás során felmerülő költséget. Május 10-én fejeződött be a gettósítás. Mivel a bagólyuki gettó az Egri járáshoz tartozott, az alispán gettósítási rendeletét itt a járási főszolgabíróra bízták.

A főszolgabíró május 6-i, 3333/1944. sz. rendelete megjelölte a kü

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham661.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/