68 A KONSZOLIDÁCIÓTÓL AZ „ELŐFASIZMUSIG"

bankjegyek előállításában. A magyar és a német politikai és vezető körök sok jobboldali beállítottságú tagja keveredett bele az ügybe, „hazafias5' indítékokat hangoztatva. Abotrány annyira megrendítette Bethlen helyzetét, hogy 1926. szeptember 24-én felajánlotta a lemondását Horthynak. A lemondást közlő levél szövegét hozza a Horthy Miklós titkos iratai c. kötet a 61-68. oldalon.

16. A Bethlen-korszak hivatalos okmányait lásd Bethlen István titkos iratai Szerk.: Szinai M.-Szűcs L. Kossuth, Bp., 1972,492. o.

17. Gaál 1932 októberében bekövetkezett halála után a párt irányítását Eckhardt Tibor, a Fajvédő Párt és az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetője (lásd az 1. fejezetet) vette át.

18. Horthy Miklós titkos iratai, 82-109. o.

19. Lackó Miklós: „Az Új Szellemi Front történetéhez". Századok, 4-5, 1972, 920. o. (Felgyűjtve: Válságok -választások. Gondolat, Bp., 1975, 52-170. o.)

20. Uo.

21. Lévai, i. m., 17. o.

22. Uo., 18. o.

23. Dósa Rudolfné, A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet, 1918-1944. Akadémiai, Bp., 1972, 126. o.

24. Molnár Erik: Magyarország története. Gondolat, Bp., 1967, 2:382. o. Lásd még Magyarország története. Szerk.: Ránki György. Akadémiai, Bp., 1976. 8. köt. 811-830. o.

25. Dósa, i. m., 137. o.

26. C. A. Macartney, 1:73. o. Lásd még: Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991. 159, 173. o.

27. Kilátásba helyezett egy elmosódottan körvonalazott agrárreformot, az adók csökkentését, a mezőgazdasági eladósodás szabályozását, ipari és mezőgazdasági hiteleket, a külkereskedelem fejlesztését, a költségvetési egyensúly helyrehozását, olasz orientációt a külpolitikában, valamint a titkos és általános választójog bevezetését. Vö. C. A. Macartney, l:101.o,

28. Állítólag megegyezés született Gömbös és a felsőház négy tagja között. A főrendek politikai és anyagi támogatást ígértek Gömbösnek, ő viszont cserébe kilátásba helyezte, hogyha kormányra kerül, nem kezdeményez olyan törvényeket, amelyek a részvényeket és kötvényeket érintik, és nem terjeszti ki a felsőházra „aparlamenti ösz-szeférhetetlenség" feltételrendszerét. Uo., 1:100—101. o.

29. Uo., 103. 0.

30. Uo., 117. o.

31. Sulyok, i. m., 512-513. o.

32. Lévai, i. m., 19. o.

33. Uo.

34. Szekfunek minden bizonnyal legismertebb műve a Három nemzedék, amely először 1920-ban jelent meg Budapesten. Szekfű eredetileg a Habsburgok pártján állt, az ő uralmukat védelmezte, majd az első világháború után bírálni kezdte a dualizmust, és az ország súlyos társadalmi-gazdasági problémáit véve bonckés alá, az ellenforradalmi rendszer élharcosaként lépett föl. A harmincas években a budapesti egyetem történelemprofesszoraként felismerte a nácizmusban és a németek terjeszkedésében rejlő veszélyeket. A második világháború után rövid ideig moszkvai követ volt.

Egy másik jeles író Szabó Dezső is, aki eleinte szintén az ellenforradalom ügyét szolgálta, később azonban szembefordult a hivatalos vezetéssel, amiért „keresztény és nemzeti" címkével ellátva ugyan, de a régi rendet állította vissza. Az elsodort falu c. szo

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham68.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/