720 AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ

Csaknem 1180 zsidót tartottak itt, többségűket a városból. A többieket jórészt a közelből, Aparhant, Bátaszék, Kéty, Kisvejke, Tevel és Zom-ba településeiről hozták be. A szekszárdi zsidó közösség egy része is ide tartozott. (A többi ■szekszárdi zsidót Dombóvárra, Pincehelyre és Tamásiba vitték, ahonnan a kaposvári megyei gyűjtőtáborba kerültek.)

Június 28-án a gettó lakóit a helyi sportpályára szállították át, ahonnan július l-jén és 2-án kerültek a pécsi Lakits-laktanyába, Baranya és Tolna vármegye zsidóinak megyei gyűjtőtáborába.4

Keszthely. A Balaton délnyugati végében lévő város gettója a zsinagógában és a szomszédos lakóházakban volt. 700-nál több helyi és a környék vidéki településeiről való zsidót fogadott be. A Zsidó Tanácsot dr. Kovács Endre ügyvéd vezette. Június vége felé a gettó lakosságát Zalaegerszegre vitték bevagonírozásra.5

Körmend. Ez a Vas megyei város Szombathely és Zalaegerszeg között fekszik. A 2245/1944. sz. rendelet értelmében, amelyet 1944. május 9-én bocsátott ki Körmend-Németudvari járás főszolgabírója, a helyi gettót a zsinagógában és körülötte alakították ki a Széchenyi, a Rába, a Gróf Ap-ponyi és a Dienes Lajos utcák környékén. Mint másutt, itt is fakerítés övezte a gettót, amelyben 300 helyi zsidót tartottak, köztük Krausz Jakab főrabbit, továbbá a járás környező falvaiból beszállított zsidókat, köztük Csákánydoroszló, Egyházasrádóc, Ivánc, Molnaszecsőd, Nagyrákos, Ori-magyarosd és Szarvaskend zsidóit, akik május 10. és 12. között érkeztek. Június elején a Körmenden őrzött zsidók közül tizenötöt Kőszegre vittek át. A többieket, a vármegye valamennyi zsidójával egyetemben, csak a hónap végén szállították át Szombathelyre.6

Kőszeg. A helyi gettót Deutsch Arthur házában létesítették a Schey Fülöp utca 8. sz. alatt és a közvetlen közelében lévő terményraktárban. 103 zsidót zsúfoltak be, akiket május 11-én vezényeltek ide. Közülük 80 kőszegi volt, 8 perenyei, 4-4 nagycsömötei, illetve gyöngyösfalui, 3-3 kőszegszerdahelyi és bozsoki, egy fő Pósfa melletti. Az Irottkői járásból is érkeztek a gettóba zsidók. Május 16-án Markovics János rendőrkapitány 19 pontos „gettórendet" bocsátott ki 653/1944. sz. alatt, amely a gettóéletet és a külvilággal tartott kapcsolatokat szabályozta. Részt vett a zsidókérdés „megoldásában" Debreceni Dezső és Farkas Pál rendőrtanácsos is. Június vége felé bevagonírozásra és deportálásra minden gettólakót ¡Szombathelyre szállítottak (lásd a 22.1. képet).7 Kőszeg polgármestere, Gyöngyös Endre, aki mindvégig vezető szerepet töltött be az akció lebonyolításában, a helyi szélsőjobboldaliak vádja szerint „zsidóbarát" volt, és leváltását követelték.8

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham720.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/