A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 75

ták, milyen túlnyomó, s így értelemszerűen kártékony szerepet játszanak a zsidók a szabad pályákon és a gazdaságban. A szélsőjobboldaliak a harmincas évek súlyos gazdasági válságát ravaszul meglovagolva, „őrségváltást" követeltek, a jelszót a csőcselék fosztogató ösztöneinek felkeltésére szánva. A jobboldal „keresztény nemzeti" ideológiájától nem idegen hagyományos antiszemitizmus fokozatosan náci színezetet öltött, mihelyt a faji gondolattal telítődött, és a zsidókérdés megoldását faji alapon kezdte követelni.

Gazdasági helyzet

Ellentétben a kiegyezés korával, amikor a magyar nemzeti érdekek előmozdításában a zsidóknak fontos szerepük volt és amikor létezett ugyan zsidókérdés, amivel alkalmilag elő is hozakodtak, de politikailag és hivatalosan a felszín alá szorult, az első világháború után Magyarország szerencsétlenségének nagy részéért a zsidóságot tették meg bűnbaknak. A vesztett háború és a Birodalom széthullása okozta talajvesztés légkörében és az antiszemita hangulatkeltés hatására a lakosságnak mind nagyobb hányada mutatott hajlandóságot arra, hogy a zsidó közösségről a viszonylag kisszámú zsidó és kitért tevékenysége alapján alkosson véleményt, akik valóban jelentős és látványos szerepet vittek a magyar kapitalizmus és a kommunizmus történetében. Akárcsak Németországban a nemzetiszocializmus hatására, ugyanúgy Magyarországon is a? zsidókat tették felelőssé nemcsak az ország katonai összeomlásáért, de a társadalmi, gazdasági állapotok szétzilálódásáért is. A magyarországi zsidóság túlnyomó többsége ellenezte Kun proletárdiktatúráját, a közvéleményben mégis nagy hajlandóság mutatkozott, hogy a bolsevik rendszert az egész zsidóság számlájára írja (lásd az 1. fejezetet). S bár a zsidók egy része éppen csak hogy meg tudott élni, az emberek jó részében mégis az a képzet élt, mintha minden zsidónak olyan fényes lett volna a sora, mint ama keveseké, akik ha nem is uralkodó, de mindenképpen számottevő befolyással rendelkeztek a szabadfoglalkozású-pályákon és a gazdaság legfontosabb területein, így a bankügyekben, az iparban és a kereskedelemben. Ez a kicsiny felső középosztálybeli réteg szorosan összeforrott Magyarország arisztokrata-konzervatív uralkodó osztályával. Ez az iparipénzügyi vezető kör, amelybe kb. félszáz család tartozott, viszonylag mentes maradt a két háború közötti időszak antiszemita intézkedéseinek hatásától. Továbbra is élvezte vagyonát, hatalmát és előjogait, egészen 1944. március 19-ig, amikor a németek megszállták Magyarországot. Ekkor az uralkodó arisztokrata-konzervatív csoport jó néhány tagját szintén félreállították.8 Asszimilációjuk és beilleszkedésük mértéke szerint

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham75.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/