" 768 A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE

pontosan tudták, hogy miként akarták megoldani a nácik a zsidókérdést, miért mulasztották el a vidéki zsidó közösségek vezetőinek és általában a zsidó tömegeknek a figyelmeztetését? Miért nem tudtak „illegális" módszerekkel élni, hogy felvilágosítsák a magyar közvéleményt? Miért halasztották június második feléig, amikorra a vidéki zsidók zömét már deportálták, hogy tájékoztassák Horthyt és más kormányzati vezetőket?

A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a magyar zsidók országos vezetői közül többen, akárcsak a szabad világ zsidó vezetői és politikusai, jóval Magyarország német megszállása előtt tisztában voltak a végleges megoldás programjának realitásával. Míg a zsidók tömeges kiirtásáról szóló híreket nem támasztották alá teljesen meggyőző bizonyítékok a háború első két évében,1 a magyarországi tömeges deportálások kezdete előtt már hetekkel kétségtelenül megdöntheteden bizonyítékok álltak rendelkezésükre.

A zsidó vezetőknek sok információforrásuk volt:

- „ellenséges" rádióállomások híradásai, ideértve a BBC-t, az Amerika Hangját és a Kossuth rádiót, a Moszkvából sugárzott magyar nyelvű adásokat;

- „illegális" kapcsolatok külföldi zsidó szervezetekkel, különösen Svájcban, Palesztinában, Isztambulban és Pozsonyban működő cionista és ortodox csoportokkal;

- szlovák3 lengyel és egyéb menekültek beszámolói;

- magyar katonák és tisztek beszámolói;

- kapcsolatok német katona-, rendőr- és hírszerző tisztekkel, ideértve a Wehrmacht, az SS és az Abwehr kötelékébe tartozókat.

Az első leleplezések a tömeggyilkosságokról

Habár a végleges megoldás programjának magvalósítására vonatkozó részletes terveket csak 1942. január 20-án tartott wannseei konferencián hagyták jóvá,2 a tömeggyilkosságok csaknem a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított német támadással egyidejűleg megkezdődtek. A náci seregek nyomában járó mozgó kivégzőegységek, az Einsatzgruppék száz- és százezer lengyel és szovjet zsidót szedtek össze és lőttek agyon, még mielőtt a haláltáborokat létrehozták volna Lengyelországban.3 Ezek közé tartozott az a 16 000-18 000 „hontalan" zsidó, akiket 1941 augusztusában deportáltak Magyarországról. Kamenyec-Podolszkij mellett történt legyilkolásuk voltaképpen a Holocaust-időszak első nagyobb méretű tömeggyilkossága volt.4

Az SS által foganatosított szigorú biztonsági intézkedések ellenére a gyilkosságok túl nagy arányúak voltak ahhoz, hogy tökéletesen eltitkolják

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham768.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/