" 776 A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE

szabályos földalatti hírszerző egységet létesített, ahol a menekülteket alaposan kikérdezték, és a Lengyelországban, Szlovákiában és másutt folyó gettósitási, koncentrálási, deportálási és megsemmisítési program részleteit tüzetesen megvizsgálták és ellenőrizték. Hy módon száz és száz ilyen beszámolót hitelesítettek Budapesten, és továbbítottak a Jewish Agency-nek, a Halucnak és az isztambuli és svájci Joint-irodáknak.27 Ezek részleteket tartalmaztak „a Keleten elkövetett tömeggyilkosságokról"28 , valamint konkrét információt az elgázosításokról és a krematóriumok működéséről.29 Ilyesféle hátborzongató jelentéseket - pénzsegélyekért való kétségbeesett kérésekkel együtt - Magyarország megszállása előtt és után is küldözgettek már Saly Mayerhez, a Joint svájci képviselőjéhez.30 Sok jelentés eljutott Angliába és az USA-ba is. Az amerikai zsidó vezetők például 1944. április 4-én azt a hírt kapták Genfből, hogy a németek fél éven belül ki akarják irtani a magyar zsidóságot. Ez majdnem két héttel a kárpátaljai gettósítás kezdete előtt történt, de a szövetségesek a jelentések szerint nem akartak hallgatni a zsidó vezetők felhívásaira.31

A Jewish Agency isztambuli irodája természetesen más forrásokból is naprakész tájékoztatást kapott a nácik megsemmisítő programjáról. Az isztambuli iroda, mely ismerte a végleges megoldás programja során alkalmazott eljárásokat, figyelmeztette is a budapesti Mentőbizottságot, milyen veszélyeket rejt magában a németekkel való együttműködés megszállás esetén. 1943. szeptember 25-i és 1943. október 23-i keltezésű leveleiben Menachem Bader, az isztambuli iroda egyik vezetője azt tanácsolta budapesti kollégáinak, hogy még a passzív együttműködést is kerüljék el a németekkel. Figyelmeztette őket, hogy minden tevékenység, például a lakosság összeírása, koncentrálásra való felszólítás vagy sárga csillag viselése „a pusztulást készíti elő"32.

A budapesti Mentőbizottság által összegyűjtött és továbbított beszámolókhoz hasonlókat készített és küldött az isztambuli Mentőbizottsághoz, a Jewish Agencyhez, a Haluchoz és a svájci Joint-irodákhoz Gisi Fleischmann33, a pozsonyi Zsidó Tanács keretében működő „Munkacsoport" (Pracovná Skupina) egyik vezető tagja is, különösen a Kaszt-ner-csoporthoz tartozókat a lengyelországi és szlovákiai fejleményekről. 34 Mi több, a pozsonyi és a budapesti Mentőbizottságok tagjai rendszeresen ellátogattak egymáshoz. Mikor a szlovák zsidóság bajba került, a pozsonyi vezetők nem mindig kaptak olyan segítséget, amilyenre számítottak a magyar zsidó vezetőktől, akiknek viszonylag jó soruk volt. Fleischmann kifejezte csalódottságát Nathan Schwalbhoz írt egyik levelében: „Ott-tar-tózkodásom alatt [Budapesten] tárgyaltam a zsidó társadalom vezető embereivel, és mindenekelőtt meg kell jegyeznem, tel

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham776.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/