A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 833

mentén, és készültek átkelni a Dnyeperen. A japán flotta is vereséget szenvedett a Mariana-szigeteknél.

A koronatanács június 26-i ülése. Mindezekre válaszul, ideértve a június 21-i és 24-i minisztertanácsi ülések döntésképtelenségét is, Horthy saját elnöklete alatt június 26-ra összehívta a koronatanács ülését. Ambrózy Gyula, a kormányzói kabinetiroda vezetője nyilatkozattervezetet készített számára, amely a következő pontokat tartalmazta a zsidókérdésről:

- a zsidók üldözése elleni hazai és nemzetközi tiltakozások áttekintése Jungerth-Arnóthy összefoglalásában;

- kívánatos, hogy leállítsák a deportálásokat, vagy legalábbis, ha a németek ragaszkodnak a folytatásukhoz, intézzék az egészet a német egységek maguk, a csendőrség részvétele nélkül. Erről Faragho altábornagy referáljon;

- kérés, hogy a zsidó dolgozók, akikre szükség van Magyarországon, maradjanak az országban családjukkal együtt, erről Hennyey Gusztáv altábornagy, a honvédelmi minisztérium munkaszolgálati részlegének főnöke referáljon;

- kívánatos, hogy a mentesítést nyert zsidókat, valamint mindazokat, akiket a jövőben mentesítenek, ne hurcolják törvényellenesen a gettókba, és ne deportálják;

- Endrét mentsék fel a zsidókérdés kezelésétől, és Bakyt mentsék fel mint államtitkárt.30

A június 26-i koronatanács ülésén Horthy áttekintette a zsidóüldözések elleni belföldi és külföldi tiltakozásokat, és konkrétan megemlített néhány, a deportálások során elkövetett túlkapást, például a komáromiakat és a kiskunhalasiakat. Ezekről később Jungerth-Arnóthy bővebben beszélt. Faragho azt állította, hogy az atrocitások német akciók eredményei. Sztójay, Imrédy és Reményi-Schneller a németek védelmében szólalt fel. Horthy, ahogyan Jungerth-Arnóthy visszaemlékezett az ülésre, nagyon dühös volt, és azzal zárta le a vitát, hogy kijelentette:

Én ezt tovább nem tűröm! Nem engedem meg, hogy a deportálás továbbra

is szégyent hozzon a magyarságra! Intézkedjen a kormány Bakynak és Endrének helyükről való eltételéről! A budapesti zsidók deportálását pedig szüntessék be! A kormány tegye meg a szükséges lépéseket!31

Mindamellett Sztójay aznap egyik első intézkedéseként kioktatta a baráti és a semleges fővárosokban tevékenykedő magyar képviselőket (Ankara, Bukarest, Szófia, Zágráb, Bern, Vichy, Madrid, Lisszabon, Koppenhága, Helsinki és Pozsony), hogyan reagáljanak „magyar zsidók Németországba való deportálásáról az ellenséges és a semleges sajtóban

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham833.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/