838 A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁI ASl-PUCCSIG

A Baky-féle puccskísérlet és a budapesti zsidók deportálására szőtt terv

A német megszállás után az első három hónapban Horthy tartózkodott számos államfői kötelezettsége gyakorlásától. A németek és a magyar nácik teljes mértékben kihasználták a kormányzó passzivitását, és szuverenitásának tekintélye alatt sok mindent végrehajtottak közös programjukból, ideértve a végleges megoldást is. A kormányzó államügyektől való tartózkodása következtében fellépő hatalmi űrt - e tartózkodás a passzív ellenállás látványos, de történeti távlatból tekintve meddő, sőt káros megnyilvánulása volt - nagymértékben a belügyminisztériumot irányító szélsőjobboldali elemek, Baky, Endre és Jaross töltötték be, akik a fonto-sabb erőszakszervezetek felett rendelkeztek (hivatalnoki kar, rendőrség, csendőrség). Június végére ez a hármas, és különösen Baky, aki közvetlenül a csendőrséget irányította, elhatározta, hogy megkaparintja a hatalmat a nemzetiszocialisták számára.40 Baky ambícióit nemcsak a korládan hatalom iránti vágy táplálta, hanem az az elhatározása is, hogy befejezi a magyar zsidóság likvidálását. Az utóbbi szempont különös jelentőséget kapott a minisztertanácsi ülések fényében, melyek felvetették az atrocitások és a deportálások befejezésének lehetőségét.

Baky forgatókönyve. mindkét cél egyidejű elérését irányózta elő. Egyik első terve, mely kudarcot vallott, majdnem olyan bizarr volt, mint amennyire sikertelen. Arról volt szó, hogy behatolnak Horthy magánrezidenciájába a királyi palotában, és letartóztatják. E terv kivitelezése érdekében június 29-én éjjel Görgey Vince, Baky egyik közeli munkatársa az Új Magyarság c. nyilas napilapnál, a Rátz Jenő miniszterelnök-helyettes által újonnan létrehozott Nemzetmentő Szervezet vezetője, megpróbálta meggyilkolni Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárt. Összejátszva egy nyilas repülőszázadossal, Láng Kornéllal, Görgey ezután megpróbálta megszerezni a kapukulcsot ahhoz az alagúthoz, mely a kormány hivatali épületét a kormányzó palotabeli magánlakosztályával kötötte össze.41

Ennek a bizarr tervnek a kudarca után Baky realisztikusabb elképzelést dolgozott ki, melynek főbb vonalait június végén vitatták meg a Budapest környéki zsidók deportálásáról tartott tanácskozás keretében. Fe-renczy szerint a tanácskozáson a szokott zsidódanító szakértők vettek részt, köztük Eichmann és Endre, valamint Faragho Gábor, a csendőrség főparancsnoka.42 A tanácskozás résztvevői titkos tervet dolgoztak ki, mely számításba vette nemcsak a különleges budapesti körülményeket, hanem a változóban lévő politikai légkört is. Számoltak azzal a ténnyel, hogy a budapesti zsidók nem összefüggő gettóban laktak, hanem szét

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham838.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/