A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 861

ler Lajos akkori ügyvezető miniszterelnök aláírásával kibocsátott 2040/1944. sz. M. E. rendelet felhatalmazta a kormányzót, hogy a minisztertanács javaslatára különleges mentesítést adjon olyan személyeknek, akik a tudomány, a művészet vagy a közgazdasági élet terén, vagy egyébként az ország javára szerzett kimagasló érdemeik folytán, vagy egyéb különös méltánylást érdemlő okból ezt megérdemlik. A rendelet külön hangsúlyozta, hogy a mentesítés az 1941 :XV. tc.-ben foglalt fajvédelmi rendelkezések hatályát egyáltalán nem, a vagyonjogi rendelkezések hatályát pedig csak annyiban érinti, amennyiben a mentesítés arra külön rendelkezést tartalmaz.112 A rendeletet a zsidók többsége örömmel fogadta, a szélsőjobboldal, különösen a Magyar Nemzeti Szocialista Párt egyes elemei azonban hevesen elítélték.113

A különleges mentesítések koncepcióját Mester Miklós, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára dolgozta ki Ambrózy Gyulával, a kormányzói kabinetiroda vezetőjével együtt. Elfogadását csak az augusztus 7-i kormányváltozások tették lehetővé, melyek következtében Imrédyt, Jarosst és Kundért a kormányzóhoz lojálisabb férfiak váltották fel. A 2040. sz. rendelet elfogadása előtt Ambrózy különleges, „ideiglenes" mentesítési bizonyítványokat adott ki, melyek feljogosították viselőiket, hogy lakásaikban marádhassanak, és levehessék ruházatukról a sárga csillagot. A Zsidó Tanács három vezető személyisége - Stern, Pető és Wilhelm - így, „megkülönböztető jelzéseik" nélkül jelentek meg a Tanács augusztus 17-i ülésén, több kollégájuk megdöbbenésére és megrökönyödésére.

Noha a zsidók különböző minisztériumokhoz nyújtották be mentesítési kérvényüket, ezeket általában a minisztertanács irodáihoz továbbították, ahol névsorokat készítettek, melyeket a kormányzónak nyújtottak be jóváhagyásra. A mentesítések továbbításának központja Mester irodája volt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol több tisztviselő is rokonszenvezett Mesternek a mentesítésről vallott nézeteivel.114 Ambrózy és Mester tevékenysége révén a legkiválóbb zsidó írók, művészek, tudósok és akadémikusok közül többen különleges mentességi státust kaptak. 115 A mentesítésekkel összefüggő adminisztratív teendőket Balla István tanácsos irodája intézte az Úri utcában, közel a királyi palotához. A rendszer természetesen visszaélésekhez és korrupcióhoz vezetett. Habár sok ezer, a rendeletben megszabott kategóriákba tartozó zsidót csak azután mentesítettek, hogy rengeteg dokumentumot nyújtottak be, mások, akik összeköttetésekkel és pénzzel rendelkeztek, minden különösebb erőfeszítés nélkül megkapták a maguk bizonyítványát.116

Néhány zsidó, aki jogosult lett volna a mentesítésre, nem volt hajlandó elfogadni ezt a státust, inkább szolidaritását demonstrálta a zsidó tö

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham861.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/