914 A SZÁLASI-ÉRA

gyarországon, melyet október 20-án nyújtottak be a magyar külügyminisztériumba. A részletes jegyzék értékelte az egyezményt, melynek alapján a vidéki zsidókat „németországi munkára" vitték. Hangsúlyozta Németország elégedetlenségét a zsidókérdés július eleje óta történő kezelésével, amikor is Horthy úgy döntött, hogy leállítja a deportálásokat. Emlékeztette a magyar hatóságokat arra, hogy kötelezettséget vállaltak a végleges megoldással kapcsolatban, és megismételte, hogy Németország a maga részéről kész végrehajtani kötelezettségét, és megadni a kiutazási engedélyt 8412 idegen állampolgárságú, illetve bevándorlási vízummal rendelkező zsidónak. Ezek közül 400 fő Svédországba mehet; a Palesztinába szóló bevándorlási engedéllyel rendelkező 7000 zsidót Svájcba fogják kiengedni, mivel a Harmadik Birodalom elvből ellenzi a zsidók Palesztinába történő kivándorlását. Ezenfelül kilenc fő mehet Portugáliába, három Spanyolországba, 1000 gyereknek pedig esetleg megengedik, hogy Palesztinába vagy más ellenséges területre menjenek, ha a tárgyalások sikeresen végződnek.39 A j egyzék célja természetesen az volt, hogy rávegye a Szálasi-kormányt: sürgősen járuljon hozzá az egyezmény eredetileg Hitler által javasolt másik részéhez - hogy a végleges megoldást terjesz-szék ki minden más zsidóra.40

Ugyanaznap Veesenmayer jelentette a német külügyminisztériumnak, hogy hosszasan tárgyalt az új magyar külügyminiszterrel a zsidókérdésről, és újból hangsúlyozta, hogy Németország megengedi bizonyos számú magyar zsidó kivándorlását, ha a többieket deportálják. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a magyarok hamarosan intézkedéseket tesznek a fentiekérvényesítésére,41 Ribbentrop megerősítette ezt a véleményt, leszögezve, hogy a megmaradt zsidókkal szemben alkalmazott szigorú módszerek a Birodalom legfőbb érdekeit szolgálják.42

A zsidóellenes kampány

Az Eichmann-Vajna-egyezmény előírásaival összhangban október 20-án reggel 5 órakor megkezdődött a módszeres kampány a zsidók ellen. Rendőrök kíséretében nyilas elemek hatoltak be a csülagos házakba, és megparancsolták, hogy minden zsidó férfi gyülekezzék az udvaron. Ott közölték velük, hogy minden 16 és 60 év közötti férfi készüljön fel arra, hogy egy órán belül útnak indul, s vigyen magával háromnapi élelmet. Később a délelőtt folyamán a nyilasokból és rendőrökből álló vegyes rohamosztagok által kiválasztott zsidókat kivitték a Kerepesi úti ügetőver-seny-pályára vagy a KISOK sportpályára.43 A „sorozótisztek" gyakran hagyták figyelmen kívül a hatóságok által előírt egészségi és alkalmassági kritériumokat és korhatárokat: az összeszedett zsidók közt sok volt a testi

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham914.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/