984 A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

gű zsidókra való kiterjesztéséhez. A külügyminisztérium azonnali válaszlépése nyomán Hanns Elard Ludin pozsonyi német követ június 24-én kapcsolatba lépett Sano Mach szlovák miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel. Július l-jén Mach biztosította Ludint afelől, hogy országa csak a legálisan Magyarországon élő kisszámú szlovák zsidó iránt tanúsít érdeklődést. Emlékeztette Ludint saját antiszemita nézeteire, és arra a szlovák döntésre, amelynek értelmében - éppen a magyarországi zsidók szökésének megakadályozása érdekében — a német megszállás másnapján, március 20-án lezárták a szlovák-magyar határt. A szlovák álláspont július 17-én, Sebestyén és Grell megbeszélésén tisztázódott egyértelműen. Miközben folytak a diplomáciai üzenetváltások, a német és magyar zsidótlanító osztagok tétovázás nélkül érvényesítették a letartóztatott szlovák zsidókkal szemben az általános zsidóellenes rendelkezéseket.40

Az ellenséges és a semleges államok

A.— nagyobbrészt Svájc által képviselt - ellenséges országoknak és a semleges országoknak csak kevés zsidó állampolgára tartózkodott Magyarországon a német megszállás idején. A zsidó polgáraik hazatelepítésére szólító magyar felhívást ezek az országok tettre készen fogadták. Az utazásokat felügyelő német hatóságokhoz július 24-ig kérvényeket nyújtottak be meghatározott számú külföldi zsidó hazatelepítésének engedélyezése ügyében. Kilenc portugál, négy svájci, négy liechtensteini, négy svéd és egy spanyol zsidó hazatelepítéséről volt szó. A németek szigorú ellenőrzést gyakoroltak minden kiutazás fölött, az ország elhagyásához az ő engedélyükre volt szükség.

A németek sejthették, hogy Argentína a háború után az Európából odébbálló nácik mentsvára lehet, alkalmasint ezért bántak maguk is kesztyűs kézzel a Magyarországon tartózkodó argentin állampolgárokkal, zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt. Július 28-án Wagner megkérte Vee-senmayert, szerezze meg Eichmann hozzájárulását ahhoz, hogy argentin zsidók egy csoportja Magyarországról - „útjának a Birodalomban való megszakítása nélkül" - kiutazhasson Svédországba, ami módot adna diplomaták kicserélésére.41

Az angolok és amerikaiak nem voltak ilyen szerencsések. Közülük azokat, akiket az ország különböző gettóiból összegyűjtöttek, Budapestre szállították, és először a Süketnémák Intézetében helyezték el. Később innen kiköltöztették, és a város szélén, a Pálma utca 3. és 7. közötti házakban szállásolták el őket. 1944 nyarának kezdetén az öt épületnek 140 lakója volt. Jól épített óvóhely csak az egyik (az 5. sz.) házhoz tartozott,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham984.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/