Tartalom

1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
1.1. Az egy főre jutó GDP alakulása

Gazdasági fejlődés
1.2. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában
1.3. Kormányzati bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában
1.4. A kormányzaton kívüli szektorokra vonatkozó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában
1.5. Egy főre jutó GDP régiók szerint
1.6. A GNI és összetevőinek alakulása
1.7. Bruttó megtakarítási ráta

Innováció, versenyképesség, gazdasági hatékonyság
1.8. Termelékenység
1.9. A működő vállalkozások száma
1.10. Kutatási és fejlesztési ráfordítások
1.11. Nemzetközi árverseny-képességi index
1.12. Szabadalmak száma
1.13. Az innovációval összefüggő árbevétel
1.14. Az innovációval összefüggő anyag- és energiahatékonyság
1.15. Energiaintenzitás
1.16. A mezőgazdaság jövedelmezősége
1.17. Az innováció környezetszennyezést csökkentő, illetve egészséget és biztonságot javító hatásai

Foglalkoztatottság
1.18. Foglalkoztatottság korcsoportonként
1.19. Foglalkoztatottság korcsoportok szerint, nemenként
1.20. Foglalkoztatási arány legmagasabb iskolai végzettség szerint
1.21. Foglalkoztatási arány régiónként
1.22. Atipikus foglalkoztatás
1.23. Munkanélküliségi ráta nemek szerint
1.24. Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint

2. Fenntartható termelés és fogyasztás
2.1. Erőforrás-termelékenység

Természeti erőforrások felhasználása, hulladékgazdálkodás
2.2. Egy főre jutó települési szilárd hulladék
2.3. A hazai anyagfelhasználás összetevői
2.4. A hazai anyagfelhasználás anyagfajtánként
2.5. Egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége
2.6. A településihulladék-kezelés módjai
2.7. Veszélyes hulladékok keletkezése
2.8. Savasodást okozó vegyületek kibocsátása
2.9. Ózonkárosító vegyületek kibocsátása
2.10. Szilárdanyag-kibocsátás

Fogyasztási szokások
2.11. Háztartások villamosenergia-fogyasztása
2.12. Kiskereskedelem
2.13. Közvetlen energiafelhasználás
2.14. Vízfogyasztás
2.15. Élelmiszer-fogyasztás
2.16. Motorizációs szint

Termelési szokások
2.17. Környezetirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások
2.18. A termelési szerkezet változása a TEÁOR alapján
2.19. Környezetvédelmi ráfordítások
2.20. Környezetbarát címkével ellátott termékek termékcsoportonként
2.21. Agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő terület aránya
2.22. Műtrágya-értékesítés
2.23. Növényvédőszer-értékesítés
2.24. Ökológiai gazdálkodás
2.25. Állatsűrűség

3. Társadalmi befogadás
3.1. Szegénységi arány

Anyagi helyzet, életkörülmények
3.2. Szegénységi arány korcsoportok szerint
3.3. Szegénységi arány háztartástípusonként
3.4. Szegénységi kockázat
3.5. Fürdőszoba nélküli lakások aránya a háztartás jövedelmi ötöde szerint
3.6. Alkalmazásban állók keresete
3.7. A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége
3.8. Lakossági eladósodottság rátája

Hozzáférés a munkaerőpiachoz
3.9. A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya korcsoportonként
3.10. Foglalkoztatottak szegénységi aránya
3.11. Tartós munkanélküliségi ráta
3.12. Női-férfi kereseti rés
3.13. Gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezési lehetősége

Oktatás
3.14. Korai iskolaelhagyók
3.15. Szegénységi arány iskolai végzettség szerint
3.16. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma
3.17. Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya
3.18. Egész életen át tartó tanulás
3.19. Rosszul olvasó tanulók aránya
3.20. Számítógépes ismeretek

4. Demográfiai változások
4.1. A jelenlegi és a várható függőségi arány

Társadalom
4.2. A 65 éves korban várható élettartam nemek szerint
4.3. Teljes termékenységi arányszám
4.4. A népesség korösszetétele nemenként
4.5. Belföldi vándorlás
4.6. Nemzetközi vándorlás

Időskorúak jövedelmi helyzete
4.7. A 65 év feletti és a 65 év alatti személyek mediánjövedelmének hányadosa
4.8. A 65 éves és idősebb népesség szegénységi aránya nemek szerint

Az államháztartás fenntarthatósága
4.9. A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága a GDP arányában
4.10. A kormányzati szektor egy főre jutó konszolidált bruttó adóssága forintban
4.11. A 15-64 éves gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya
4.12. A munkaerőpiacról való kilépés átlagos életkora
4.13. A kormányzati szektor nettó hitelnyújtása(+) / hitelfelvétele(-) a GDP százalékában

5. Népegészségügy
5.1. A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam születéskor nemenként és régiónként

Egészségi állapot
5.2. Halálozások kiemelt halálokok és nemek szerint
5.3. A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam 65 éves korban
5.4. Az iskoláskorú népesség egészségi állapota
5.5. Vélt egészség
5.6. Tuberkulózis
5.7. Öngyilkosság következtében meghaltak aránya korcsoportok szerint
5.8. Öngyilkosság következtében meghaltak aránya nemek szerint
5.9. Anyagi okból meghiúsult orvos-beteg találkozások jövedelmi ötödönként
5.10. Standardizált halandósági hányados

Az egészséget meghatározó tényezők
5.11. Mérgező vegyi anyagok
5.12. Dohányzók aránya, dohányzással összefüggő halálozási arányok
5.13. Alkoholfogyasztás, alkoholfogyasztással összefüggő halálozások
5.14. Tápanyagfogyasztás
5.15. A lakosság légköri szilárdanyag-kibocsátás általi veszélyeztettsége
5.16. A lakosság ózonkibocsátás általi veszélyeztetettsége
5.17. Súlyos munkabalesetek

6. Klímaváltozás, energetika
6.1. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása
6.2. Megújuló energiaforrások

Klímaváltozás
6.3. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása gazdasági ágak szerint
6.4. Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása
6.5. Magyarország felszíni éves középhőmérséklete és a csapadék mennyisége
6.6. Hőség- és fagyos napok száma

Energetika
6.7. Energiaimport-függőség
6.8. Primer energiaellátás energiaforrások szerint
6.9. A megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia-termelésben
6.10. Közlekedési célú bioüzemanyag-felhasználás
6.11. Kapcsolt hő- és energiatermelés
6.12. Implicit energiaadó

7. Fenntartható közlekedés
7.1. A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában

A forgalom növekedése
7.2. A személyszállítás megoszlása
7.3. Az áruszállítás megoszlása
7.4. Az áruszállítás teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva
7.5. A személyszállítás (utaskilométer) teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva
7.6. A közlekedés egy főre jutó energiafelhasználása szállítási módonként

A közlekedés társadalmi és környezeti vonatkozásai
7.7. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása
7.8. Közúti közlekedési balesetek áldozatai
7.9. A közlekedés során kibocsátott ózonképző vegyületek
7.10. A közlekedés során kibocsátott szilárd részecskék
7.11. Az új személygépkocsik kilométerenkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátása

8. Természeti erőforrások
8.1. A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása

Biodiverzitás
8.2. Az EU élőhelyvédelmi irányelvében javasolt területek
8.3. Magyarország növényzeti természeti tőkéje
8.4. Őshonos fafajok állománya
8.5. Védett fajok
8.6. Őshonos háziállatok létszáma

Természetes vízkészletek
8.7. Felszín alatti víz kivétele
8.8. Településiszennyvíz-tisztítás
8.9. Folyóvizek biokémiai oxigénigénye

Földhasználat
8.10. Földhasználat-változás
8.11. Folyónövedék és fakitermelés
8.12. Levélvesztés
8.13. Nitrogénmérleg

9. Globális partnerség

Globális kereskedelem
9.1. Magyarország termékbehozatala
9.2. Primer energiabehozatal

A fenntartható fejlődés támogatási formái
9.3. A Magyarországon működő külföldi tőke és a külföldön működő magyar tőke alakulása
9.4. Osztalék formájában kivitt jövedelem

A természeti erőforrásokkal való globális gazdálkodás
9.5. CO2-kibocsátás

10. Kormányzás és közélet

Politikák összefüggései és hatékonyságuk
10.1. Civil szervezetek
10.2. Ombudsmani panaszok száma

Információk elérhetősége, társadalmi részvétel
10.3. Részvételi arány az EU- és a nemzeti parlamenti választásokon
10.4. Az e-kormányzás elérhetősége
10.5. Az e-kormányzás használata a lakosság által
10.6. Az e-kormányzás használata az üzleti szférában
10.7. Internethasználat
10.8. Az internetet használó vállalkozások internetkapcsolatának típusa

Gazdasági eszközök
10.9. A környezeti adók aránya a teljes adózási rendszerben