Előszó

Ez a négy felvonásos mesedráma 1911-ben készült, de Babits Mihály csak a harmadik felvonást tartotta méltónak arra, hogy nyilvánosság elé bocsássa; ez a harmadik felvonás Vihar címen 1911 október 1-én jelent meg a Nyugat-ban, később pedig, 1928-ban ismét kiadta az Összes Versek között. A Nyugatban kiadott harmadik felvonás elé a következő bevezető sorokat írta:

"Ez a költemény harmadik felvonása egy készülő mesedrámának, amellyel talán valamelyik színházunk is kísérletet tehet. A mese, mely egészen sablonos, egy balatoni mondán és a jó Garay ismert versén alapul a kecskekörmökről és a tihanyi ekhóról. Az első felvonásban a dalos pásztor "aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán", míg a király meghallja bűvös énekét és elhívja őt a beteg királylányhoz, hogy dalával felvidítsa. Ez ama véletlenség, mely minden dalos életében egyszer előfordul. A második felvonás azt adja elő, hogyan gyógyítja meg a pásztor dalával a beteg királylányt. Hősiesen, mert sikertelenség esetén a halál vár rá, mint minden dalosra. A harmadik felvonásban a pásztor már ifjú király és a királylány férje. Így látjuk őt viszont."

Mikor a Vihar-t Összes versei közt újra kiadta, alcímet is írt a cím alá: Egy balatoni mesedráma töredéke - viszont az első két sort elhagyta, - talán mert színházaink tizenhét év alatt sem "tettek kísérletet".

A két kiadás között azonban úgy látszik, tervbe vette az egész mesedráma kiadását, mert hagyatékában megmaradt egy kartonblokkba rendezve az egész mese gépelt szövege, s egy előszó, amelyből kiderül, hogy a Második ének-et a Hadjárat a semmibe című verssel együtt akarta kiadni.

...

Török Sophie