
CÍMLAP
Jókai Mór
Kertészgazdászati jegyzetek
TARTALOM, INDOKOLÁS
Tartalom
Indokolás
Jogom a fölszólalásra
Hogy csináljuk meg a földet
Kell-e az ujból beültetendő szőlőt rigolozni?
Mi az a lonkázás?
Az én istenadta szőlőim
Szilassy György methodusa
Uj ültetvények. Egy vén szamár meg egy svihák.
Filokszéra elleni védekezés
Nem árt-e a szénkénegezés magának a szőlőtőkének?
A műtrágyázás
És aztán mibe kerül mindez?
Az amerikaiak
Uraknak való tanács
Az uraknak való tanács folytatása
A szőlősgazdáknak való tanács
Az uj szőlőveszedelmek. Peronoszpora
A Dematofora
Még valami az aphisról
Az Istenbogárkája
A paizstetűk
A darazsak és dongók
A becsületérzés a bogaraknál
Hát a madarak
A gyümölcsfákról
Az én sziklakertem
Hogy fogtuk meg a szelet?
Hogy fogtuk meg a földet?
Hát a ki rögtöni sikert akar elérni?
Miféle gyümöcsfajokat szerezzünk a kertünk számára?
Egyéb ajánlatos gyümölcs-nemek
A fügefa
A szatmármegyei gyümölcs-paradicsom
Az Andrássy-uti és a bécsi Ringstrassei fák
Az én módszerem a viz megfogására
A gyümölcsfák ellenségei
A fafuró férgek
A fafuró férgek pusztitója
Miért férges a gyümölcs? Védelem ez ellen
A látható szőlőpusztitó
A szőlők tavaszi elfagyása ellen
Indokolás
Miért jut eszembe épen most, a szenzácziós hirek özönében, a közönséget
egy olyan kis szigetre invitálni, a melynek neve "Kert", annak az okait
előadom.
Előttünk fekszik két nevezetes nyomtatvány, mely a legközelebbi
jövendőnkre nagy befolyással bir. Az egyik a földmivelésügyi miniszternek a
törvényjavaslata a filloxerától elpusztitott szőlők ujból betelepitéséről,
a másik ugyanazon miniszternek megbizásából nagy szakértelemmel megirott
s diszesen illusztrált könyve Linhart György és Mezey Gyula magyar-óvári
gazdasági akadémiai tanároknak a "szőlőbetegségekről".
Az első megujult, lelkes tevékenységre buzdit föl bennünket, a második
pedig kétségbeesett elfásulásba zsibbaszt.
Mikor a miniszter törvényjavaslatát elolvassuk, ásót, kapát készülünk
ragadni, hogy kopár hegyoldalunkat ujból bortermő paradicsommá alakitsuk
át; mikor meg a magyaróvári füzetet elolvastuk, akkor a fürész meg a fejsze
kérezkedik a markunkba, hogy még a meglevő szőlőnket is tőből kiirtsuk.
Nem tréfa dolog ez! Sok, igen sok millió forintokról van szó, a miket a
földbe elásni készülünk, s a miket még keservesebb eltemetni, sok szép
reménységekről és azok helyén aratható keserü csalódásról.
A szőlőbetegségekről irott nevezetes munka arról világositja föl a
közönséget, hogy mikor már a filloxerától (az állati ellenségtől)
megszabadult, akkor következnek a szőlőbetegségek (a növényi ellenségek),
a peronoszpora és dematofora (levélpenész és gyökérpenész) s azok teszik
tönkre a szőlőültetvényeinket, még ha amerikai fajták is.
No hát én jogot érzek ehez a messze elhordó kérdéshez hozzá szólni:
mert énnekem van filloxerám is, peronoszporám is, dematoforám is,
melyek a szőlőkerteimnek kétharmadát, a mig azokat nem védtem, teljesen
elpusztitották; - s amikor aztán a megmaradt harmadrészt védelmezni kezdtem
(Molnár István igazgató oktatása szerint), küzdelmemet tizenhárom év óta
évről-évre fokozott diadal jutalmazza; ugy hogy ez a megmaradt szőlőkertem
soha szebben nem diszlett, mint a mióta a hármas ellenség ostromolja, a
kiket én minden esztendőben agyonölök, elpusztitok, semmivé teszek és a
kik minden esztendőben ujra születnek, föltámadnak, ujra kezdik a harczot.
Ha csak egy esztendőt, ha csak egy évszakot elmulasztanék, sőt többet
mondok, ha csak egy kedvező időjárást elszalasztanék, ők győznének le
engem.
Tehát tizenhárom évnek folytonos sikere ád nekem jogot, hogy jegyzeteimet
másokkal is közöljem, hátha használhatok vele valakinek.