Előszó

...

A természetrajz célszerű tanításához ügyes tanító, és alkalmas kézikönyv mellé, jól rendezett természeti gyűjtemény, és természethű rajzok kívántatnak, s ezzel mindent megmondottunk. De fájdalom számtalan tan-intézeteink közől mellyik dicsekhetik mind ezekkel? Bizony ha tanodáinkat megvizsgáljuk a legtöbbekben néhány darab követ, s egy két kopott csigát, és kagylót kivéve alig mutathatunk valamit tanítványainknak. Pedig a gyüjtemény nélküli tanítás czélhoz nem juttató idővesztegetés... Ha a tanodai alapítványok szegények, ha a tanúlmányalap (fundus studiorum) ennyire nem terjedhet, ha egyes tehetősb pártfogók hiányzanak: valljon nem örömest fizetne-e minden növendék saját javáért az ugy nevezett, fapénz mellé évenként néhány garast, melly garasok lélekisméretes kezelés mellett két három év alatt annyira szaporodnának, hogy a tanodát kisded gyűjteménynyel ellehetne látni. Sőt buzgó lelkesedéssel fogván a dologhoz csak egy év alatt is mennyi tárgyat lehetne a természet három országából összegyűjteni, s nyugnapokban a tanúló növendékek által összegyűjtetni, kik közöl most is sokan minden tilalom dacára napokat töltenek a madarászattal, vagy pedig, mi még veszélyesebb egészségrontó játékokra, s más haszontalanságokra pazarólják a becses időt.

Minthogy azonban a természeti tárgyakat, főleg a külföldieket gyüjteményben mind nem bírhatjuk, azokat legalább rajzokban kell szemlélnünk, miért is a természetrajz célszerű tanításának a gyűjtemény után fő kellékét teszik a rajzolatok, mellyeken a tanulók a leírt tárgyakat természethű színben láthatják. De az e féle rajzok is olly szüken vannak tanodáinkban, hogy legnagyobb buzgalma mellett sem képes a tanító növendékeit mindenekről eléggé fölvilágosítani. Ezen szükségen némileg segíteni akarván, minekutána kisded Természetrajzom az illető közönség méltánylatát megnyerni szerencsés vala, elhatározám magamat egy terjedelmesebb Természetrajz készítésére, melly jelen helyzetünkben minden rendű honfitársainknak, de főleg magán, és nyilvános nevelő, s tan-intézeteinknek használatára leendene, s a munkát az Állatok Természetrajzával e dolgozatban meg is kezdettem. A rajzok kiállítását a kiadó vállalta magára, ki, a mint eddigi vállalatai tanúsítják, mindent elkövet, hogy a könyvet legjobb, s legcélszerűbb képekkel diszesitse.

A szöveg kidolgozásában azon iparkodtam, hogy előadásom népszerű, de még is rendszeres legyen, mert a természetrajzot rendszer nélkül tanulni képtelenség. Az állatországban Cuvier rendszerét követem egyes részleteiben az újabb változtatásokat is megemlítvén. Kútfőül hét évi búvárkodásom által szerzett saját tapasztalásomon kívűl a legjelesebb irók munkáit használtam; sokban Bugát Pál, Frivaldszky Imre, Petényi Salamon, Pólya József, Schirkhuber Móric urak tanácsával éltem. A tárgyak megválasztásában a tudomány jelen állását s honi szükségeinket szem előtt tartván mind azon állatokat, mellyek az isméret terjesztésére, vagy a rendszer alapos fölfogására részint különös természeti sajátságukat, és életmódjukat, részint hasznos, és káros voltukat tekintve szükségeseknek látszának, részletesebben előadtam. Hogy pedig munkámat hazánkra nézve érdekesebbé tegyem, mind azon állatokat, mellyek a két testvérhon terjedelmes határain tudtommal előfordulnak bővebben leírtam, vagy ha csekélyebb érdekűek, legalább mint honiakat megemlítettem. De milly nehéz itt valamit bizonyos pontossággal meghatározni, csak az tudja, ki e tárgygyal több évig foglalkozott, S ki előtt nyilvános, hogy eddigi természetrajzaink e részben igen keveset mutathatnak; hogy roppant pusztáink, s rengeteg erdeink nagy részt vizsgálatlanúl állanak; s hogy mostan élő fáradhatlan buzgalmú természetbúváraink vizsgálódásaiknak eredményét mind eddig napfényre nem bocsájtották.

...