Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Pongrácz Pál

A hegedűről ma

TARTALOM, AJÁNLÁS

Tartalom

Ajánlás

I. A HEGEDŰ KIALAKULÁSA ÉS FORMA VILÁGA
Bevezetés
1. A hegedű - a hegedűforma - kialakulása
2. Társadalmi, gazdasági és szellemi áramlatok Európában a hegedű kialakulásának idején
3. Képzőművészeti stílusirányzatok a 16-17. századi Itáliában
3.1. Reneszánsz képzőművészet
3.2. Barokk képzőművészet
4. Forma a művészetben - a hegedű formavilága
4.1. A képzőművészet formaelemei
4.2. A hegedű formajegyei
4.3. A hegedű formavilága és a reneszánsz alkotószemlélet
4.4. A hegedű barokk formajegyei
5. Hatástendenciák
Töprengés (utószó helyett)

II. A HEGEDŰ ANALÓG STATIKAI ELEMZÉSE
Bevezetés
1. A hegedűben fellépő erőhatások
1.1. A húrokban lévő feszítőerők
1.2. A húrokban keletkezett húzóerők hatására a hegedűtestben kialakuló erők
1.3. A nyakban fellépő erők
1.4. A korpuszban ható erők
1.5. Az eltérő alaphangú húrokban keletkező erők és hatásaik
1.6. A korpuszban kimutatható nyíróerők
7.7. A lábban kialakuló belső erők
1.8. A kulcsok csavaró igénybevétele és a kulcsház hasítószilárdsága
1.9. A hegedűtestben a terhelhető erők hatására bekövetkező lassú alakváltozás
2. A hegedű használata közben fellépő külső erőhatások

III. A HEGEDŰGERENDA MAI SZEMMEL
Bevezetés
1. A gerenda és a hegedűszerkezet viszonya
1.1. A gerenda és a húrnyomás
1.2. A gerenda és a mechanikai rezgés
2. A gerenda beillesztésének a módjai
2.1. Befeszítés nélküli gerenda
2.2. Két végén befeszített gerenda
2.3. Középen befeszített gerenda
2.4. A különböző beillesztési módok célszerű alkalmazásai
3. Az anyag rugalmassága és fáradása
3.1. A faanyag korróziója
3.2. A tartós terhelés és a lassú alakváltozás

IV. A HÚRLÁBRÓL - AHOGYAN MA LÁTJUK
Bevezetés
1. A húrláb szerepe és jelentősége
2. Korábbi vélekedések a húrlábról
3. A húrban keletkező erők és mechanikai rezgések hatása a húrlábra
3.1. A húr felhangolása során fellépő erők
3.2. A húr mechanikai rezgéséből létrejövő erők
4. A húrláb szerepe a húrokban keletkező mechanikai rezgések továbbításában
5. A mechanikai rezgések, mechanikai hullámok kialakulása és terjedése a hegedűtestben
Utószó

V. A HEGEDŰÉPÍTÉS RÉGI-ÚJ DILEMMÁI
Bevezetés
1. A klasszikus hegedűépítés kora
1.1. A kialakulás és a tökéletesedés időszaka
1.2. A hegedű térhódítása a zenevilágban
2. Zavaró jelenségek a hegedűépítésben
2.1. Hiedelmek, tévelygések
2.2. Áltudományok, ellentmondások
2.3. Önelvűség, retrográdjelenségek
3. A hegedűépítés dilemmája napjainkban
3.1. A programozott, gyári hegedűgyártás kihívásai
3.2. Az egyedi, alkotó hegedűépítés reformlehetőségei
Utószó

Mellékletek
1. A hegedű kialakulásának és a művészeti stíluskorszakoknak időrendi összehasonlítása
2. A számítások során alkalmazott hegedűméretek
3. A hegedűépítésben használt fafajták átlagos statikai értékei
4. A tanulmányban alkalmazott statikai alapfogalmak
5. A belső és a külső erőhatások következtében a hegedűtestben leggyakrabban bekövetkező sérülések és okozói

IRODALOM

A TANULMÁNYOKBAN SZEREPLŐ KÉPEK FORRÁSJEGYZÉKE

Jegyzetek

Ajánlás

A hegedűről könyvtárnyi szakirodalom jelent már meg. Ennek többsége a hangszernek mint zeneeszköznek a zeneéletben betöltött szerepét taglalja, de sok közülük mint tárgyi alkotásnak a kialakulásával, fejlődésével, készítésével, esztétikai értékeivel foglalkozik. Úgy tűnik, mindent megírtak róla már, amit mondani lehet.

Vagy mégsem?

A valóság erre utal. Összevetve a korábbi tanulmányokban megfogalmazott vélekedéseket a mai ismeretekkel, esetenként kételyek támadnak bennünk a fellelhető megállapításokkal, következtetésekkel szemben.

Értelemszerű, hogy a közel öt évszázaddal ezelőtt intuíció alapján megalkotott hegedű, ugyanúgy, mint kiteljesedése után a vele foglalkozó elméleti munkák magukban hordozzák keletkezésük korának szemléletét, ismereteit. A hegedű kialakulásának idején még általánosan hitték, hogy a Nap forog a Föld körül, ma pedig az ember kilépett a világűrbe! A mechanikai rezgésről, a hanghullámról a tapasztaltakon kívül még nem létezett fogalom. Ismeretlen volt az anyag szerkezeti felépítése, alkotó részecskéinek mozgástörvénye. Igaz a kő akkor is "lefelé esett", de még csak nem is sejtették az energia-átalakulás és az energia-megmaradás következő korok gondolkodását és cselekvését befolyásoló szerepét.

Napjaink ismeretanyaga kiszélesedett és elmélyült. Az alkotó munkában a tapasztalatok mellett élre tört a tudomány és a különböző tudományterületek integrálódása új alkotóerővé vált, és visszahat a korábban megfogalmazott következtetésekre.

Ezeknek a viszonyoknak az összevetésével, elemzésével foglalkozik e tanulmánygyűjtemény, mint például:

- a több évszázaddal ezelőtt kialakult, napjainkban is alkalmazott hegedű-szerkezet állékonysága tapasztalatban már jól ismert, de milyen eredménnyel bizonyítható elméletben - a mai fizikai ismeretekkel - az igénybevétellel szembeni statikai ellenálló képessége?

- elfogadott nézet a zenevilágban, hogy a hegedű életkorának növekedése (anyagának öregedése) előnyökkel jár. Miért kell akkor mégis egyik beépített szerkezeti elemét, a gerendát időnként újra kicserélni?

- igazolható-e elméleti összefüggésekkel, hogy a "bejátszás" eredményezi a hegedű hangzásának kiteljesedését, avagy az állandó húrfeszültség, a tartós terhelés hatására a hangszer anyagában lejátszódó folyamat, a molekuláris erők konstellációjának módosulása járul hozzá a mechanikai rezgés előnyös kibontakozásához?

- s végül rámutat azokra az összefüggésekre, amelyek a korszerű ismeretek felhasználásával az évszázadokon keresztül megőrzött hegedűkonstrukció "rejtett" lehetőségeinek hatékonyabb, szabad érvényesülését segíthetik elő.