Hálás szívvel köszönöm a támogatóknak az anyagi segítséget, amellyel lehetővé tették, hogy a kedves olvasó kezében tarthatja a harmadik verskötetet.

TARTALOM

Előszó

A háború alatt, második gyermekként láttam meg a napvilágot. Gyermekkorom óta mindenre kíváncsi vagyok, így a játékaimat is szétszedtem. A magatartásom máig is példás. Negyvenkét éves voltam, amikor a házasságom zátonyra futott. Ez idő alatt örökbe fogadtam egy kisfiút, akivel már nincs meg az igazi kapcsolat. Válásom után, egy éven belül helyrejött a fogalmazásom és utána bejött az ihlet. Ezután nem órákat javítottam, hanem nagy kedvvel verseket írtam. Az első - második és harmadik verseskötetem megtörtént esemény alapján lett írva. A szókimondó írásaimban vannak vidám - megható és szomorú történetek, valamint emberi és állati tragédiák. A verseim tanulságos írásokat kínálnak minden korosztálynak. Jó szórakozást kívánok a könyv olvasásához!

Szabó András

A nagy modellépítő kiemelkedő élete

Dr. Varga Sándor emlékére

Hódmezővásárhelyen tizenkettőben született,
gyermekkorában már a vasúton is ülhetett.
Elemi és gimnáziumi tanulmányai után,
példamutatóan feljebb lépett a ranglétra fokán.

Budapesti Műszaki Egyetemen akart tanulni,
de a világválság végett nem tudott maradni.
Szegeden a Tudományegyetem Jogi karán végzett,
ez mellett a mozdonymodell építéshez is értett.

Új időben MÁV Vezérigazgatóság tanácsosa,
Gépészeti Szakosztály jogi ügyeinek mentora.
Gőzmozdony modellekre készített műszaki rajzot,
egy a tíz léptékű masinákról bemutatót tartott.

A MÁVAG-ban kísérleti műhelyben jeleskedtek,
hat új típusú mozdonymodelleket építettek.
Többen összefogtak híres mesterek is dolgoztak,
akik szép és üzemképes mozdonyokat alkottak.

A mozdonyépítő munkáról naponta naplót vezetett,
forgácsoló, hegesztő, vasöntő, lakatos lehetett.
Angliai rendelésre modellek készültek,
más országokkal jó kapcsolatok épültek.

Személy-, teherkocsi- és hídmodellek is sorba,
hazai híd-, daru-, hajóépítés tervei kerültek papírra.
Világon az egyedül álló építő munkától sem félt,
hét évtizeden át jogi és modellkészítésnek élt.

A hosszú élete során több kitüntetéssel jutalmazták,
kiváló vasutast emelték MÁV igazgatói rangra.
Hatvanéves jogászi múltra gyémánt diploma megillette,
Életének társai, gyermekeinek szeretete körülvette.

Lakásában modellek háromszázhuszonnyolcas, hatszázegyes,
sorakozott háromszázhármas és négyszázhuszonnégyes.
Kedvencét, a háromszázhuszonnyolcat vitrinben tartotta,
a gőzmozdonymodelleket próbaútra is hajtotta.

Három mozdonymodell egyszerűen eltűnt, gazdát cserélt,
halála után a gondozók talán eladták millióért.
Dr. Varga Sándor, híres szerettünkre emlékezünk,
sír- és emléktábla avatással, akire büszkék lehetünk.

Sírján kisvasúti kerékpár másfél méteres vágányon,
vágányzáró bakkal és márványtábla az állványon.
Sok ilyen aranyat érő ember kellene a hazának,
hogy megmutassák kiváló tudásukat a világnak!

Mátraderecske, 2010. november 21.

Az Érsek Úr kiemelkedő élete

Dr. Seregély Istvánnak

Szombathelyen született Seregély István,
nagyszülei ölében világot láttán.
Apja, anyja magas szintű iskolát végeztek,
felvidékről és Romániából érkeztek.

A nagyszülők keresztény vallásban éltek,
az unokákkal nem sokat beszéltek.
Első gyermekként látta meg a napvilágot,
iskolás korában imádkozni imádott.

Betegsége a sportban felmentette,
asztmája az élete végéig kísérte.
Általános iskolát Szombathelyen tanulta,
Miskolci Fráter György Gimnázium padsorát koptatta.

Hatévesen eljött a papság utáni álma,
érettségi után megvalósult a vágya.
Igen ám, elektrotechnika igen vonzotta,
egyetemi felvételt a vallása csak rontotta.

Ezért egy éven keresztül nem tudott tanulni,
az útépítő mérnökökhöz elment dolgozni.
Hegesztett és villanyszerelő munkát végzett,
hisz ifjúkora óta ehhez is értett.

A szombathelyi szemináriumban részt vett,
majd a budapesti Akadémián volt négy évet.
Szombathelyen papnak szentelték, ötvenöt nyarában,
fiatal kispap lett istennek akaratában.

Több helyen tizennyolc évig káplánként dolgozott,
majd segédlelkészként négy községben szorgoskodott.
Plébános volt Kőszeg - Kőszegszeredahelyen,
hetvennégytől nyolcvanhétig kiemelt szép helyen.

Ötvenkilencben vette át a doktori diplomát,
fundamentális teológiából doktorált.
Német és francia nyelvből államvizsgázott,
vallási közösségre vigyázott.

Hatvantól kilencvenig a rendőrök zaklatták,
pedig tisztességesen látta el feladatát.
Szobájában is volt lehallgató készülék,
a rendszerváltás után ezeket kiszerelték.

II. János Pál pápa érseki rangra emelte,
Egri érsek hivatalát szépen fényesítette.
A Püspöki kar elnökségi feladatot adott,
fizetést nem, de munkát azt eleget kapott.

Európa alelnöki tisztséget betöltötte,
egészsége lehetővé tette, hogy megélte.
Érseksége alatt hetven templomot építettek,
a települések ez által meg is szépültek.

Sok új plébánia és közösségi ház épült,
nyolc gimnáziumban a diákok tudása szépült.
Egerben az ötödéves hallgatókat tanítja,
kezdő papnövendékeknél a feszültséget lazítja.

Bazilikában huszonötezer szentmisét tartott,
ezer elmúlónak a temetésén fejet hajlott.
Pro Urbe-díjjal jutalmazták a templomépítést,
ezer újszülöttnek adta meg a keresztelést.

Papsága alatt hétszáz párnak kötött házasságot,
a templomokban létrehozta a világosságot.
Rangjához méltóan beutazta Európát,
Szentföld látogatása után bejárta Amerikát.

Két évtizeden át több hasznos könyvet kiadott,
vallás gyakorlásából a hívőknek példát mutatott.
Egy hajdani kolostort vásárolt a papok számára,
ő is elköltözik megpihenni Nyíregyházára.

Ötvenkét évig szolgálta az Istennek az oltárát,
hívták külföldre, de nagyon szerette a hazáját.
A jó Isten adjon neki hosszú termékeny éveket,
hogy megélhesse a százesztendős életet.

Mátraderecske, 2007. május 9.

Vezér a vezérállásban

Borsi Istvánhoz

Akit a mozdony füstje megcsapott,
azt a vasút végleg megfogott.
Édesapja is a MÁV-nál dolgozott,
jelzők állításánál szorgoskodott.

Már négy évesen a vasutat kedvelte,
a mozdonyok szépségét megszerette.
Az egyik megállónál magas dombra ült,
figyelte a mozdony kerekeit, hogy köszörült.

Kisfiút a mozdonyra is felültették,
a nagy bátorságát dicsőítették.
Háború kezdetével mindenük odaveszett,
elköltöztek, hogy biztosabb életet kezdjenek.

Családfő tudott oroszul beszélni,
vonatra, hogy felvegyék, merte remélni.
Orosz vonaton az utazás öt napig tartott,
cukros teáért az Édesanyja fejet hajtott.

A veszteglő vonat mozdonyvezetőre várt,
így a katonavonat több napot állt.
Az apja elvállalta a mozdony vezetését,
ezért a parancsnoktól kapott elismerést.

Vasútgépészeti Technikumban tanult Pesten,
ellátásuk olyan volt, mint háború utáni szinten.
Szobában vaskályha, függöny nélküli ablakok,
az ágyakban szalmával kitömött matracok.

A szoba tisztaságáért színházjegyet kapott,
vasárnap a Rudas fürdőben tisztálkodni tudott.
A Járműjavítókban gyakorlatot végeztek,
vasútnak kitűnő szakembereket képeztek.

Szegedi Fűtőház Főnökség első munkahelye,
nyolc hónapos műhelygyakorlatot végezte.
Mozdonyra fűtőnek kinevezték,
így a ranglétra harmadik fokára segítették.

Újításként bevezette az egylapátos szenet,
emelte a kazánban a nagyobb nyomású teret.
Gőzmozdonyvezetői tanfolyamot Pesten végezte,
következő évben diesel vezetői vizsgát letette.

Mozdonyvezető jó minőségű szenet akarat kapni,
a szén leadónak tíz-húsz forintot kellett adni.
Kecskemét-Bugac és környéke kisvasútjain,
személyvonatot vitte át a patakok hídjain.

A hatvanas években sok munkával keresett,
kétszázhetven óra után nem tudott aludni, csak keveset.
Már fiatalon főnöki munkával megbízták,
dolgozott Vésztőn és Szentesi Fűtőházban húsz éven át.

Szegedi MÁV igazgatóságon is dolgozott nyolc évet,
nyugdíjazása előtt ez volt az igazi élet.
Nyugdíjasként az életútját megírta könyvben,
csak az egészsége romlott meg időközben.

Mátraderecske, 2008. szeptember 2.

A világhírű mestercukrász sikeres élete

Kopcsik Lajosról

Kopcsik Lajos Egerben látta meg a napvilágot,
ez idáig végig járta a nagyvilágot.
Az általános iskolát sikeresen letette,
édesanyja becsületesen nevelte.

Kérte, legyen cukrász a soványsága miatt,
ettől a szakmától a fia el nem riadt.
Idővel letette a cukrászati mestervizsgát,
több száz tanuló gyakorolta mellette a szakmát.

Ötvenöt éves szakmai munkája,
kiemelkedően hatott a ranglétrára.
Négy és fél évig az oroszoknak dolgozott,
marcipánból dísztárgyakat alkotott.

Marcipánia Múzeumot létesített,
Eger városát a szép alkotásaival ékesített.
Szemet gyönyörködtető műveket lehet látni,
érdemes megnézni, ha arra tudunk járni.

Barokk szobában található alkotása,
feleségét grófrangi öltözetben mutatja.
Kályha, díszített asztal szép környezetben,
mindenki örülhet önfeledten.

Gyönyörű kanapé, kifestett háttámmal és hegedű,
királyi tükör, szép hokedli, párnán kutya ül egyedül.
Az egri vár védője, Dobó István díszpajzsa és kardja,
Barokk szekrényóra, mester címere és balalajka.

Babák, hevesi-kalotaszegi-matyó párnák,
Vuk meséi, húsvéti tojások alusszák álmát.
Ludas Matyi és Döbrögi, bohóc, sárkányölő,
harang gyümölcsöstál, díszdoboz és a kifestő.

Pyrker érsek, Géza és László herceg látomásai,
szerenád szép hölgynek, férfi vallomásai.
Minarettek, magyar népművészet, velencei maszkok,
Istenatya, Szent György képe, Flora-Bacchus arcok.

Töröklakoma és répamese élethű képei,
Magyar Kártya, sakk-készlet és papucsok ékei.
A mennyezeten világosságot vivő angyalok,
múzeumban a látogató csodálkozva andalog.

Gyönyörű alkotásai után világhírűvé vált,
kis hazánk leghíresebb mesteremberei közé állt!

Mátraderecske, 2009. augusztus 6.

Aki várost épített, megyét gazdagított

Braun Józsefről

Öröm a családban, Józsefet várva,
melegségben ölelve, csókolva.
Kitűnővel tanulta az általános iskolát,
nyolc évig koptatta a kötelezők padsorát.

Pesten az Épületgépészeti technikumba járt,
szorgalmasan tanult, nem sokat várt.
A Budapesti Szerelő vállalatnál állást kapott,
szolgált, a munkaadójának kitűnő munkát adott.

Az építőiparban művezetőként foglalkozott,
több éven keresztül, tisztességesen dolgozott.
Időközben a szerelmével házasságba lépett,
gyermekek utáni vágya erősen égett.

Munkahelyet változtatott, vágyott új után,
szakmájában lépett többet a ranglétra fokán.
Tervező asztalt választotta a Mezőbernél,
épület, vízhálózat tervet készített a téeszeknél.

Több építményt tervezett a környező városokban,
barátság, nagyobb fényerő lett a lakásokban.
Építőiparhoz tartozó munkát elvállalta,
gáz, víz és fűtésszerelőit bevállalta.

Időközben rájött, hogy kevés a jó szakmunkás,
a nagyobb vállalatoknál is kell a tanulás.
A tervező Úr, nem csak szervezte az alkotást,
az ipari iskolában segítette az oktatást.

Generációkat vizsgáztatta és tanította,
a diákokat jó szóval oktatta.
Több éven keresztül mestervizsga elnöke,
jó szakembereink segítője.

Év mérnöke, Életműdíjjal kitüntetve,
két fiú gyermekének diplomát adott a kezébe.
Sorsával elégedett, embernek érzi magát,
igyekezve, becsülettel szolgálta a hazát.

Mátraderecske, 2010. január 13.

A mozdonyvezető mozgalmas napjai

Zajácz Lászlóról

Kaposváron járta az általános iskolát,
majd koptatta a gimnázium padsorát.
Tanult a Győri Közlekedési Műszaki Főiskolán,
vasútgépészeti szakon vette át a diplomát.

Dunaújvárosi fűtőházban kezdte dolgos éveit,
majd dombóvári gépek látták kezeit.
Bevonult katonának Kalocsára,
harckocsizás után küldték Nagyatádra.

Dombóváron diszpécserként irányított,
gyakorlat hiányát pótolta, és jó munkát adott.
Lengyel-Magyar barátság balatoni találkozóján,
Liliánnát megtalálta, tengerünk sétahajóján.

Huszonöt éves érett fejjel házasságba lépett,
szerelem lázától a vágya erősen égett.
Karcsú, szép leánygyermeknek az Édesapja,
családban neveli, az egyetemig tanítatja.

Villany- és gőzmozdonyvezetői vizsgát tett,
Kaposváron majd Dombóváron mozdonyvezető lett.
Ma sem pihen, a mozdonyt vezeti,
hisz kitűnő szaktudásával megteheti.

Szomorú a vasút katasztrofális állapota miatt,
bántja, hogy az utas a vasúttól elriadt.

Mátraderecske, 2010. február 25.

Borsi István mesés kiskecskéje

A kis Csöpikéről

Borsi István kecskefarmról álmodott,
harmadik emeletre gida is ballagott.
Boszorkánysziget mellett sikerült jó kertet venni,
kecskéknek fészert csinálni, káposztát ad majd enni.

Barátoktól hallotta, hogy kecskecsalád van eladó,
mire oda ért, már az volt kiírva, hogy nem kapható.
A gazdánál csak az anya maradt két kis gidával,
nem sokon múlott, kecskét nem visz magával.

Az egyik gida szép színű kifejlett állat volt,
a csillogó szőrét több helyen fedte fekete folt.
A riadt kicsit nehezen tudta betenni az ülésre,
attól félt, hogy az ajtóüveg kitörik egy ütésre.

Rendelőnek szánt épületben kapott helyet Csöpike,
lassan kezdte megszokni a környezetét picike.
István iskolára fogta, nem nyúlhatott a rózsákhoz,
sem a kertben lévő pirosló almákhoz.

Ugrált, legelészett a Holtmaros-parti erdőben,
később megunta magát és szaladt haza széltében.
Munkahelyére sokszor elvitte Csöpikét,
gyerekek rajongva nézték a buszon a kicsikét.

Hat előtt az autó hátsó ajtójánál kuporgott,
Gazdája ha késett, a bejárat ajtójánál kopogott.
Többször a teraszon hagyott táskát az ülésre betette,
az almát kivette belőle és ropogtatva megette.

Ha valami rosszat elkövetett ingatta a fejét,
ilyenkor bizony nagyobbra nyitotta a szemét.
Alig telt el három hónap és a városból kijártak,
megnézzék és simogassák e kecskét, arra még vártak.

Simogatást engedte a gazdinak és az asszonyának,
akitől jó falatokat naponta többször kapta.
Csöpikéért a város gyerekei rajongtak,
ajándékba sárgarépát, salátát, sóskát hoztak.

A szomszéd elkérte, hogy a Pesti rokonai lássák,
három napig nem evett, magába roskadván.
A gazdájához hatalmas vágtával sietett vissza,
Ennivalót és a vizet nála vedeli, issza.

Családdal aludt az emeleten, vigyázott a rendre,
két év alatt ügyessé és okossá vált gidából lett kecske.
Mivel magát kiválasztott családtagnak érezte,
párzás ösztönei nem alakultak ki végette.

Október huszonharmadikán emlékezett a város,
az nap délután megtudták, hogy ki lett a káros.
A Tiszán uszályokat szállító román hajósok,
akarva-akaratlanul is ők lettek a baljósok.

Közkedvelt Csöpit a többivel együtt elvitték,
tizenhárom kecskének bundáját levették.
Csöpikével két évig tartott az igazi boldogság,
sajnálják az utcai gyerekek, a rokonság.

Mátraderecske, 2009. december 29.

A múltunk egy darabjából

Domaszéki "kisvasút" története

Keskeny vasúti pályát pusztára építették,
a környező tanyavilágot is szebbé tették.
Hetven kilométer Szeged és Pusztamérges között,
négy éves munka után, mozdony püfögött.

A vonal elágazott Kunhalomtól - Ásotthalomig,
összesen száztíz kilométer távolságig.
Közel ötven éven keresztül szelte át Domaszéket,
segítette a közlekedést, gazdaságot és a népet.

Vasúti szakaszon, tizenegy állomás, hét megállóval,
rakodóhely, tizenhárom táblás fel- és leszállóval.
Érkező és induló állomás Szeged, Rudolf tér zsibongó,
tanyasi lakosok termékei, s minden eladó.

Vonat sebessége harminc kilométert is elérte,
hosszú utazás volt, volt aki ezt megélte.
Vasutat ismeretlen okból hetvenötben leállították,
innentől az utasokat autóbuszok szállították.

Harmincöt év után, az állomások magányosak,
egykori vasút vonalairól irányt mutatnak.
Felújított állomás épületében Domaszéken,
régi emlék-tárgyak kiállítása, asztalon és széken.

Mátraderecske, 2010. február 7.

A múltunk emlékeit felidézve

Szolnoki Gazdasági Vasút Fegyverneki részlege

Fényes szellőben kezdték a kisvasutat építeni,
városhoz a községet közelebb hozni.
Ötven telén vonat zakatolva elindult,
emberek arca örömtől kipirult.

Vasúti vonal, három állomás, nyolc megálló,
öt kitérővel és iparvágánnyal, a kiszolgáló.
Futott a három kéttengelyes diesel mozdony,
kiszolgáló személyzetnek, ez volt a második otthon.

Láttuk a mozdonyt garázzsal, öt személykocsival,
három fedett és tizenöt nyitott teherkocsival.
Kisvonat menetrend szerint éjjel-nappal közlekedett,
utasigény szerint, a vonat hossza növekedett.

Bejárta a vidéket a nagyvasúttól Tiszabőig,
tizennyolc kilométer reggeltől, napestig.
Ezerkilencszázhetvenben miniszteri döntéssel,
fölszámolták a kisvasutakat egyetlen legyintéssel.

Húsz év után megállókat, mindent szétromboltak,
a kisvasútról csupán emlékek maradtak.
Idővel az unokáknak a nagyapák majd mesélnek,
hogy az ő korukban a kisvonatok milyen szépen éltek.

Mátraderecske, 2010. február 13.

Aki a királynőnek és világsztároknak is dolgozott

Erdei Ildikó Virágáról

Ildikónak csöppnyi gyermekként az volt a vágya,
kalapkészítő lehessen, s valóra vált az álma.
Eleinte a fejére kendőket, sapkákat húzott,
majd kalapokat, számtalant nyúzott.

Nagy-Britanniában művészeti mester vizsgát tett,
sikeres pályázat után, Mr. Sommervillhez érkezett.
Mester II. Erzsébet királynét szolgálta,
mesterség fortélyait és szépségeit formálta.

Ildikó tanult, volt próbababa,
kezéből kikerült sok kalap csoda.
Takács Nikolasnak kalapjait is készítette,
több színű formált kalapokat betűkkel szépítette.

Műveiből kalapmúzeumot szeretne nyitni,
hogy az emberek újra kalapot viselnek, meri hinni.

Mátraderecske, 2011. március 1.

Aki a Bölcső Alapítványt létesítette

Budavári Zitának

Budavári Zita huszonhárom évesen ment férjhez,
főiskolai tanárhoz, az első szerelméhez.
Fiatal asszonyként még nem akart gyermekeket szülni,
korainak tartotta, s voltak számtalan gondjai.

Később szeretett volna gyermeket, de nem sikerült,
végig járta az összes klinikát mire ez kiderült.
Hallotta, hogy a piciket kint hagyják az utcán,
több éves kivárás után, örökbe fogadtak egy kislányt.

Jó sorsáért Bölcső Alapítványát létesített,
a nem várt újszülöttnek életet mentett.
Megszületett nálunk Rebeka, a gyanú szerint agysérülten,
mondták rövid időn belül meg fog halni, leépülten.

A kislány sokáig járni, beszélni nem tudott,
becézték, szerették, csaltak arcára mosolyt.
Sokára sikerült örökbefogadót találni,
Floridába a kislányért nem győztek hálálni.

Nem régiben kapott üzenetet Ilonkától,
Rebeka csókolja a szülőföldjét Floridából.
Rebi tizenkét éves, kinyílt mint egy szép virág,
két nyelven beszél, legjobb tanuló és övé a világ.

Mátraderecske, 2010. június 12.

Természet gyógyász gyógyító élete

Varga Lászlóról

Kilenc évvel a forradalom előtt született,
a hazánk ismert emberei közé kerülhetett.
Általános iskola után, az érettségit letette,
műszerész szakma utáni lehetőségét kereste.

Több helyen dolgozott TV- szerelői beosztásban,
munkatársai között, közös megosztásban.
Járműjavítóban műszerészek művezetője lett,
minőségi munka elérésében sokat segített.

Diesel mozdonyvezetésből is levizsgázott,
Szolnokon gyakorolta, mindenre vigyázott.
Időközben természetgyógyász tanfolyamot végzett,
igazi gyógyító emberek társulatába lépett.

Nyugdíjazása után, komputeres vizsgálattal gyógyít,
az ország több részéről nála keresik a gyógyírt.
Segítse továbbra is a rászoruló embereket,
akik áldásukkal gyógyulásuk után emlegetnek.

Mátraderecske, 2010. március 4.

Az én háziorvosom

Dr. Donkó Józsefnek

Jászladányból feleségével Derecskére áttelepültek,
beteg gyógyításában mindig jeleskedtek.
A falu területét két részre osztották,
betegeket lelkiismeretesen gyógyítják.

Munka után méhészettel is foglalkozik,
családi vagyonában ily módon gazdagodik.
Örökölte a szülei kárpótlási jegyét,
hasznosítják az alföld szántó területét.

Nyugodtsága példamutató a betegek számára,
türelmes, adnak minden szavára.
Az élet mezején további sikeres pályafutást,
továbbra is tartsa meg, a becsületes gyógyítást.

Mátraderecske, 2009. július 24.

A szolnoki Vontatási mozdonyszerelők karrierje

Dóra József és Szálai István munkás családból származik,
fiatalon lettek a Nagyvasút alkalmazottai.
Az egyik a mozdonylakatos szakmát tanulta,
másik a villamossági szerelőit okulta.

A fiatal munkaerőkre nagy feladat hárult,
a háború után elég sok mozdonyroncs árvult.
A technika vívmánya modernebb mozdonyokat teremtett,
típustanfolyam után, nekik gondot nem jelentett.

Munkahelye a továbbtanulást lehetővé tette,
Józsi a Kandó Kálmán Főiskolát is elvégezte.
Harminchárom éve aktívan dolgoznak,
az idő után, már csontjaik ropognak.

A mozdony füstjei őket is megcsapta,
munkából a vasúttól mennek el nyugdíjba.
Sokszor szükség van a nagy szaktudásukra,
mennek betongyári mozdonyok karbantartására.

Több ifjú nemzedéket tanítottak szakmára,
többen vasutasok maradtak, oktatásnak hála.
A szaktudása és a diplomája lehetővé tette,
József lett a Vontatás üzemvezetőhelyettese.

Pista csoport vezetői beosztásban dolgozik,
becsületes munkára serkenti a beosztottjait.
A közös munka így már megszűnt,
de a baráti viszony el nem tűnt.

Fegyvernek, 1988. december 6.

A mozgalmas élet sikeres útjai

Dohány Andrásnak

Dohány András Mezőkövesd város neves embere,
családjának harmadik gyermeke.
Szülőföldjén járta az általános iskolát,
három évig koptatta az ipari iskola padsorát.

Esztergályos szakmát szépen kitanulta,
fémeszterga forgácsoló műveletét gyakorolta.
Negyed évszázadot dolgozott a kismotor gépgyárban,
öt év után, esztergabeállító a szakmában.

Korosan harminckét éves fejjel házasságba lépett,
megtalálta a párját, kedvesét, szerelmét.
Szép és csinos leány gyermeknek az Édesapja,
Gyermekét neveli, egyetemig oktatja.

Sorsfordulóban baromfi tartására tért át,
tojótyúk fajtája, Szekszárd-Bábolnai-szelektált.
Több száz tojótyúkot tart ketrecben nevelve,
automatizált berendezéssel sorsukat jobbá téve.

Holland gyártmányú tojás osztályozó gépekkel dolgozik,
huszonnégy éve, hogy tojótyúk tartásával foglalkozik.
Minden darab tojás tartósságát hitelesíti,
vevőknek az egri piacon értékesíti.

Sokan a vásárcsarnokban sorban állnak érte,
egy-két kedves szó, figyelem neki már megérte.

Mátraderecske, 2010. március 1.

A szakács mozgalmas élete

Erős Jánosnak

Gyulai barátom Erőss János, kiről most írok,
korán megszerette a munkásságot.
Általános iskolát alighogy elvégezte,
szakács szakmai csodáit kereste.

Embert strapáló szakma kitanulás után,
fokozatosan lépett előre a ranglétra fokán.
Katonaságnál már a főzőkanált forgatta,
kondérokat a nagy spalherton mozgatta.

Az ország éttermében szakácskodott,
időnként más-egyéb munkával is szorgoskodott.
Szegedi Fesztivál éttermében csodát művel,
a kitűnő ételeket főzi, kedvenc ízzel.

Zamatos ételeket főz a vendégeinek,
kiemelkedő hírnevet ad az étteremnek.

Mátraderecske, 2010. január 28.

A Budapest Metró rendőre

Franciskának

Királyi városban várta kis jövevényt családja,
találgatták kire ütött, apjára-anyjára.
Szülővárosában járta az általános iskolát,
ugyanitt koptatta a gimnázium padsorát.

Érettségi után számvetést végezte,
rendőri pályára lépett, eldöntötte.
Egy éves rendőrképzés, vizsga az iskolán,
szolgálat, feszes ruha, fegyver a derekán.

Reménnyel szerelmével házasságba lépett,
dolgoztak, gyarapodtak, keze alatt a munka égett.
Örömükre szép leánygyermekeknek adott életet,
remélhetőleg a sors ad nekik hosszú éveket.

Rendőri beosztásban tizenkét éve dolgozik,
reábízott területért, felelőséggel tartozik.

Mátraderecske, 2010. április 14.

A sikeres élet biztos útjai

Gyenge Gyulának

Egerből is van ismerősöm, barátom,
róla szólok Gyenge Gyuláról.
Mint kisfiú fokozatosan növekedett,
óvoda után, általános iskola következett.

Négy év után az érettségit is letette,
az élet során, több vizsga követte.
B. kategóriájú jármű vezetői vizsgát végzett,
Volán Vállalatnál autóbusz vezetője lehetett.

Huszonkét éves fejjel házasságba lépett,
igen szép hölgyért, a vágya erősen égett.
Idővel két fiú gyermeknek lett az Édesapja,
őket egyetemi végzettségig taníttatja.

Húsz éve az Agria Volánnál autóbuszt vezeti,
Mercedesz busszal naponta négyszáz kilométert is elérheti.
Társával járja a vidéket, Salgótarjánt és Budapestet,
látja hazánk szép környezetét, és a fénybe borult estét.

Külön járattal a külföldi útjain, Európát bejárván,
néha fáradtságtól nincs otthon a vacsorán.
Ápolt járművel balesetmentesen közlekedik,
Volán társaság híre igen szépen növekedik.

Mátraderecske, 2010. május 6.

Az én fodrászom

Pintér Dezsőről

Pintér Dezsőt Szolnokon pólyázták,
szültetése után szerette családját.
Kötelező iskola, játék, rosszalkodás,
úgy érezte, kell egy kis változás.

Férfi fodrász szakma iránt érzett kedvet,
tanult hajat vágni, mosni, vendéggel beszédet.
A szakmájába dolgozik, már vagy húsz éve,
kedvelik, mivel fodrászati szerszámainak jó az éle.

Szolnok MÁV Állomáson váltva délelőtt, délután,
munkája során, nyolc óra alatt mindig készen áll.
Pihenéskor otthoni hobbija a festészet,
szép alkotások után, elfogja a gyönyör érzet.

Országba sok ilyen kitűnő szakember kellene,
több ezer férfi nem lenne ellene.

Mátraderecske, 2010. április 5.

Valóra váltott álom

Kozák Szabolcsról

Kozák Szabolcs szüleinek az első gyermeke,
ki az apai nagyapja szorgalmát követte.
Óvoda után iskola következett,
a kisfiúban nagy volt az igyekezet.

Az érettségit kitűnővel letette,
hogy mit ért el idáig, szépen sorba szedve.
Miskolci Egyetemen kitűnő nevelést kapott,
hazánknak az egyetem jó szakembert adott.

Villamosmérnöki diplomával a zsebében,
munkahelyek közt válogathatott kedvére.
Hogy mégis valóra tudja váltani az álmát,
mozdonyvezető lett, így elérte a vágyát.

Kétezer-kilencben egy tehervonat továbbítása alatt,
egy vagon tengelycsapja eltörött, így nem a sínen haladt.
Balesetet előzött meg, a hátra figyelése során,
oklevelet és pénzjutalmat kapott, röviddel ezután.

Akit gyermekként a mozdony füstje megcsapott,
azt a vasút, később véglegesen elragadott.
E tanulságos példa is azt mutatja,
valóra válhat az álom, ha az ember akarja.

Mátraderecske, 2010. május 9.

A sikeres élet biztos útjai

Jambik Róbertről

Az érkező kisbabát fiúnak várták,
születése után a gyermeket máig is áldják.
Általános iskolát eredményesen befejezte,
ács és méhész szakma lehetőségét kereste.

Embert strapáló szakmák kitanulásával,
többet léphet az életben magával.
Huszonhárom éves korában már meg is nősült,
az élete első felén, sajnos meg is őszült.

Két igen szép leánygyermeknek az Édesapja,
tanítja őket szorgalomra.
A szabad idejét, hogy jobban kihasználja,
saját magának és másoknak kaptárakat csinálja.

Nyolcvanöt óta méhecske családdal vándorol,
százharminc kaptárral, van elég munka ha rágondol.
Tavasztól késő-őszig a méhecskékkel bajlódni,
azt a huszonegy fajta mézet gyűjti, amiről lehet álmodni.

Akác, vegyes, repce, hárs, erdei méz, vad málna, napraforgó,
selyemfű, ámor, mézharmat, lucerna, gesztenye, szolidágó.
Váraszón becsületes méhészként tartják számon,
a méze olyan kristály tiszta, hogy ez csak álom.

Mátraderecske, 2010. február 21.

Aki az egyik ikerlányát nem fogadta el

Egy megtévedt Apáról

Érettebb korban élettársi viszonyba lépett,
szerelem lázában, gyermek utáni vágya égett.
A hozzá illő szép hölgy ikerlányokat szült,
az Édesanyjuk elég sokat közéjük ült.

Az egyik kislányra ráfogta, hogy nem Ő az apja,
bizony őtőle az ennivalót nem igen kapja.
Amikor közösen vacsoráztak a konyhában,
a kislányok az asztal mellett ültek, szép szoknyában.

Sajnos az egyik kislányra haragosan nézett,
pedig Ő a fogamzás pillanatában sem vétett.
Ennek ellenére, az élet kegyesebb sorsot adott,
szépséget, tudást és egy jóra való udvarlót kapott.

Ha majd ápolásra szorul az Édesapja,
neki ezt az örök fájdalmat visszaadja?!

Mátraderecske, 2010. január 10.

Küzdelmes élet biztos útjai

Egy szép asszonyról

Erzsébet mezővárosi család gyermeke,
Karcag város kiemelkedő szülöttje.
Karcagon járta az általános iskolát,
ezzel együtt kinőtte a serdülő korát.

Kötelező iskola után, az érettségit letette,
hogy milyen hozzá illő szakmát válasszon, kereste.
Altató asszisztensnek tanult Pesten az egyetemen,
Bartók Béla kórházban dolgozott Debrecenben.

A férjével, mint oly sokan disszidált ötvenhatban,
Ausztria után, letelepedett Kaliforniában.
A magyaroknak szép öregek otthonát létesített,
az épületet bútorral és kerttel ékesített.

Anyaországba visszavágytak nyugdíjazást követően,
ha majd eljön az idő, itt pihenjenek a temetőben.
Férjét egy éve, hogy Debrecenben eltemette,
családi rokonok is oda vannak elfedve.

Éljen sokáig boldogan e szép hazában,
rokonaival együtt a szabad országban.

Mátraderecske, 2010. március 7.

A szülőket pótló nagymama

Az unokahúgomról

Margitka unokahúgom két fiú gyermeket szült,
gondozta, nevelte, alig szenderült.
Első gyermeke villanyszerelő szakmát tanulta,
ismeri munkáját, szépen gyakorolja.

Második szülötte asztalos szakmában végzett,
e szép szakma mellett, több mindenhez is értett.
Idővel Krisztikével házasságba léptek,
szerelem, öröm, mamának fénnyel.

Két év múlva megszületett az első unoka gyermeke,
nagyapjának Ő lett az igazi kedvence.
Norbika után, Petike sem késlekedett,
Nagymamának, hogy segítsenek, nagy volt az igyekezet.

A kicsik óvodás korúak lettek,
nagyszülők értük sokat tettek.
Segítik az elvált család gyermekeit,
apjukat követően, Ők lettek szeretteik.

Ha majd a nagymama az örök munkából kiesik,
unokák hol tudnak segíteni, mennyire figyelik?!

Mátraderecske, 2010. június 16.

Krisztinek jómódjában ment el az esze

Egy családos asszonyról

Krisztike Fegyverneken látta meg a napvilágot,
kislány korában igen szerette a finomságot.
Óvoda után iskola következett,
hogy jó tanuló legyen, nagy volt az igyekezet.

Ezután szakosított érettségit letette,
ezzel együtt ápolónői vizsgát is megszerezte.
Hetényi Géza Kórházban ápolónő lett,
hogy elismerjék munkáját, igen sokat tett.

Számára több hasznos tanfolyamot is végzett,
univerzális ember lett, bizony többmindenhez értett.
Időközben férjhez ment a szerelméhez,
ki nagyon rajongott érte, az Imréhez.

Két szép fiúgyermeknek adott életet,
talán a sors ad neki hosszú éveket.
Közös erővel építettek családi házat,
tizenhét éve, a két gyermekkel laknak.

Évente többször mentek nyaralni,
más ember bajáról, nem akartak hallani,
Kriszti jó létben rosszra tévedt,
más férfi után a vágya erősen égett.

Fiatalasszony a házassági hűséget megszegte,
hisz olyan helyen dolgozik, ahol ezt megtehette.
Talált is magának a kórházban egy elvált orvost,
kiadta férjének az útját, mást szeret most.

Hogy milyen jövő vár a gyerekekre ?
hisz nagyon vágynak a másik szülőre.

Mátraderecske, 2010. május 18.

Akinek az élete remélhetőleg sikeres lesz

Kiszeli Veronikáról

Édesanyja húsz éves korában házasságba lépett,
szerelem, férj, gyermek, neki ez az élet.
Rövid idő alatt két leánygyermeknek adott életet,
remélhetőleg, a sors ad neki boldog éveket.

Az első házassága tíz év után zátonyra futott,
a kislányoknak a sok jóból nem igen jutott.
Válás után házasságot kötött egy rendes férfival,
közös örömet, gondjukat megosztva élnek Józsival.

Második házasságban ismét két leánygyermeket szült,
Édesanyjuk és az Apjuk nagyon sokat örült.
Első két leánygyermekeik házasságot kötöttek,
esküvőjükön szép menyasszonyi ruhába öltöztek.

Otthon maradt leányok szépen felnőttek,
főiskolai végzettség jutott mindkettőnek.
Időközben édesanyjuk meghalt rák betegségben,
sajnos a csonka család maradt nagy szegénységben.

Ráadásul a családfő, munkanélküliek közé állt,
így a család megélhetése bizonytalanná vált.
Ne csak a cigány családok kapjanak támogatást,
hanem ilyen emberek is anyagi kárpótlást!

Mátraderecske, 2010. április 5.

Akinek a sorsa születése pillanatában megpecsételődött

Jámbor Jánosról

Édesanyja-édesapa zsidó származásúak,
az internációs táborban meghaltak.
Születése után, lelenc menhelyre bekerült,
némelyek segítségével fedél alá kerül.

Tizenhat éves koráig menhelyen nevelkedett,
majd dolgozott, megemberesedett.
Zsidóvallást, már számára nem tartja fontosnak,
munkahelyen a szorgalmát tartotta pontosnak.

Dorogi szénbányában a szenet lapátolta,
szemét a portól hunyorgatta.
A szénbányában kemény harminc évet dolgozott,
élt, de lakásvásárlásra pénz nem jutott.

Százezer forint nyugdíjjal hajléktalan,
soha nem segítette hivatal.
Nyugati pályaudvar mellékvágányán kocsiban alszanak,
vele együtt lévő sorstársak, pihenek a hálózsákjukban.

Harmincezer forintot ad a sorstársának havonta,
az mellett, bort és pálinkát vesz neki naponta.
Úgy gondolja, hogy ezt az önzetlen támogatást,
a jó "Isten" visszaadja neki a pártolgatást.

Mátraderecske, 2010. február 14..

Akinek az élet egy másodpercen múlott

Szabó Lászlóról

Gyermekkorában vágyott a motorozás után,
a Verhovinámmal száguldott az utcán.
Ezidáig továbbra is megmaradt a kedve,
nagyteljesítményű motor vételétől kezdve.

Négyhengeres Yahama motor száguldott alatta,
néha a száznyolcvan kilométert meg is haladta.
Újonnan egymillió-hétszázezer forintért vette,
anyagi jövedelme mellett, ezt is megtehette.

Sajnos csak két évig lovagolta a masinát,
bizony nem sokon múlott, hogy otthagyta fogát.
A négyes főúton vétlen balesetet szenvedett,
csillogó-villogó motor, véglegesen tönkrement.

A biztosító kifizeti-e a motor árát?!
Egy év után sem tudja meg az igazi kárát.

Mátraderecske, 2010. január 8.

A késői házasság vesztesei

Édesanyáról és gyermekéről

Háború előtt egyetlen gyermekként született,
Édesanyja ölében elég keveset ülhetett.
Már fiatal korában Édesanyját elvesztette,
Édesapjának az ételt, saját maga készítette.

Általános iskola elvégzése után,
gazdaságokban részt vett a mezei munkán.
Szegénysége végett a szórakozásból kimaradt,
így hosszú időn át, a férjhezmenéstől lemaradt.

Harmincnégy évesen mégis házasságba lépett,
gyermekek utáni vágyat erősen érzett.
Egy napon szép leánygyermeknek adott életet,
megadta neki a továbbtanulási éveket.

Leánya férjhezment huszonnégy éves korában,
két év eltelte után, lakik a saját házában.
Mégsem teljesültek a gyermekek utáni vágyai,
női betegség végett, oda lettek az álmai.

Többéves örökbefogadási várakozás után,
családi szeretetébe került, szép egyéves kislány.
Nagymami és szülői vágy teljesedett,
egy árva kislány, a boldogságuk lett.

Mátraderecske, 2010. január 23.

A háború és késői házasság vesztese

Első élő gyermekként születtem a háború alatt,
családnak ennivaló, bizony nem nagyon maradt.
Hogy ne sírjak a légópincében, kockacukrot kaptam,
a többi gyerekkel együtt csendben maradtam.

Édesapám gazdálkodásában sokat segítettem,
saját karrieremet fokozatosan építettem.
Géplakatos bizonyítvánnyal Pesten dolgoztam,
volt, amikor munkás ruhámat dróttal foldoztam.

Tanultam az órák javítását, növeltem a tehetséget,
apámtól és anyámtól örököltem az emberséget.
Huszonhét évesen a szülőföldemen nősültem,
tizennégy évi házasság alatt meg is őszültem.

Sajnos a késői párválasztásnak is megvan az ára,
házasság bontása után, maradtam magányba zárva.

Mátraderecske, 2010. január 21.

Aki a jó "Istentől" szép ajándékot kapott

Borsika Tarnabodon jött a világra,
evett, ivott, játszott, nem gondolt másra.
Általános iskola megtétele után,
szülei nem engedték, kint legyen az utcán.

Szakmunkás képzőben a varrónői munkát kitanulta,
a varrás fortélyait, pár év alatt elsajátította.
Amikor a nagy leány eladó sorba érkezett,
akkor még nem tudta, hogy a sorsa ellen vétkezett.

A férj kiválasztása számára nem lett eredményes,
több éven, bizakodott abba, hogy a sorsa lesz reménységes.
Pár éven keresztül Aladár börtönbe csücsült,
szabadságvesztés letöltése után bűnt nem került.

Nem fordult jóra az agresszív embernek sorsa,
párját ütötte-verte, azt hitte, fog tűrni a Borcsa.
Férjét sorsa halálba vitte, a sora jobbra fordult,
kékes-zöldes ütések helye, most már gyógyult.

Egyik pillanatról a másikra költővé vált,
a sok tűrés után, híres emberek közé állt.

Mátraderecske, 2010. április 11.

Aki túlzásban vitte a nemi életet

Tizenöt éves korában szüzességét vesztette el,
fiú társai előtt büszkén a fejét emelte fel.
Volt olyan nője, aki a teljesítményt pontozta,
így a partner a hosszabb együttlétet fokozta.

Házassága előtt volt több női kapcsolata,
férfi kötelességben már kiforrt a gyakorlata.
A túlzott szexben továbbra is hajszolta magát,
bizony volt, amikor majdnem otthagyta fogát.

Az erős igénybevételtől a szervezete elégett,
negyvenkét éves létére, a nemi vágya kiégett.
A féltékenység zuhatagába kell néznie,
felesége, hogy félre lép, ettől kell félnie.

Mátraderecske, 2010. február 24.

Vers egy megtévedt hölgyről

Fiatal korában sajnos elég válogatós volt,
férfiakat úgy tekintette, mint a falon lévő folt.
A nagy válogatás során, két szék közé ült,
ő harmincöt éves fejjel, bizony még nem szült.

A női ösztönének, hogy mégis eredményes legyen,
teherbe ejtette magát egy nős férfitől, hát mit tegyen.
Három hónapos terhesség után, mondta ki a bét,
hogy sajnos már nem lehet elvetetni az Irént.

E félrelépésnek bizony válás lett a vége,
felesége és gyermekei közt megszűnt a béke.
Szerencse, hogy az Édesapjára ütött a szép kislány,
így egészséges gyermek lett az élete során.

Kényszer házasság bizony sosem vezetett a jóra,
eljön az idő, amikor neki is ütni fog az óra!

Mátraderecske, 2010. február 21.

Akinek egy férfi ember kevés volt

Férjhezmenés előtt is volt több partnere,
ha más nem, ez egy örökletes ingere.
Házassága után, a férjét keményen hajszolta,
kíméletlenül még nappal is hajtotta.

Túlzott igénybevételtől a férje undort kapott,
kocsmában a főnők menedéket adott.
Esténként a tyúkólban töltötte az éjszakát,
Reggelente, neki is a kakas kiabált.

A házasságban milyen az ilyen élet,
következő asszonynál talán többet remélhet.

Mátraderecske, 2010. február 24.

Aki az érzelmeit nem tudta féken tartani

Ezt a kapcsolatot a szüleim nem akarták,
ismerték a családot, így a fejüket vakarták.
Amikor mégis udvaroltam a leánynak,
mindig súgott valamit az édesanyjának.

Kedves lánya a nagyszobában átöltözött,
fiával együtt körülötte őrködött.
Élete végéig erősen kötődtek egymáshoz,
mint az érett gyümölcs a saját fájához.

Esténként vendégei voltunk házasságkötés után,
előttem simogatta a lányát, forrt a vágya ez után.
Fia feleségével is meg akarta tenni,
a kedves menye nem ment el hozzá többet enni.

Simogatást a kedves fia leányával is megtette,
volt úgy, hogy az életét az orvos mentette.
Nyalta-falta az öt-hat éves unokát,
bacilus fertőzés támadta meg a torkát.

Orvos a többszöri légúti betegsége folytán,
sürgős környezet változást javasolt ennek fokán.
A kislányt többet nem engedték el a papához,
aki betegen is kötődött a kislányhoz.

Válás után a törvény elébe akart vinni,
az igazamért, hogy elítélnek merte hinni.
Hány ilyen erkölcstelen emberre derült fény,
sajnos hallgatott a nagy család, ez a tény!

Mátraderecske, 2010. július 27.

Aki szerelem nélkül kötött házasságot

A fegyverneki parasztcsalád leánygyermeke,
az Édesapját haláláig nagyon szerette.
Féléves udvarlás után, feleségül vettem,
a kitartó biztos szerelemben bízva hittem.

Mivel a nagyvasútnál mozdonyvezető voltam,
a táskámba elég sok élelmiszert pakoltam.
Kértem gyerünk Szolnokra lakni,
hogy több együtt töltött éjszakát tudjak neki adni.

Inkább elválik, de a kedvelt szüleit nem hagyja,
ha kell a válóperes kérelmet is beadja.
Hetvenegy telén, már a saját házunkban laktunk,
a tégla házban bizony elég sokat fagyoskodtunk.

Hetvenkettőben már zsivány módon viselkedett,
próbából a kakasülőre is merészkedett.
Távolléti idő negyvennyolc órát is elérte,
feleségem az éjszakát nélkülem is megélte.

Engemet öngyilkosságba akart bele vinni,
hogy én is vele együtt megteszem, merte hinni.
Tizennégyévi házasságunk alatt többször is megtette,
volt úgy, hogy a mentő az életét mentette.

A keresetemnek jelentős részét apjának vitte,
ez az akció, hogy örök titok maradt, azt hitte.
Apja a saját nevére a takarékba rakta,
válásunk után, egy új lakrészt a lányának adta.

Még a családi házat is magának akarta,
a telek az enyém volt, így a fejét vakarta.
Gyermekemet is keményen ellenem nevelte,
közel huszonöt év, elválás után megtehette.

A nyolcmilliós banki terhet közösen viselik,
ő már görbe bottal fog járni, mire letelik!

Mátraderecske, 2010. március 25.

Akinek a nagyapja pótolta az Apai hiányt

A fiamat hetvenöt őszén örökbe fogadtuk,
kilencéves koráig minden kényelmét megadtuk.
Sajnos a sors kegyetlen iróniája közbeszólt,
az anyával a fiam a nagyapjához elpakolt.

Egymásért reménykedve sokáig fájt a szívünk,
bízva abba, hogy több évtizedig kitart a hitük.
Gyermekemet fokozatosan ellenem nevelték,
apjával, ha találkoztak az úton kinevették.

Rendet nem ismerő nagyszülők, idővel meghaltak,
anyjával együtt ebbe a régi házba maradtak.
Már tíz éve, hogy élettársi kapcsolatba lépett,
volt munkahelyén, a talaj a lába alatt égett.

Kétezer-hat januárjában egy szép fia született,
óvodára való, játékai közé ülhetett.
Kétezer-hatban fiammal részben kibékültünk,
az egyezség megtartása mellett éltünk.

Máig is az édesapja, "na hello" vagyok neki,
nem tud mondani, "apai szót" aki szereti.
A családját anyagiakban többször támogattam,
amikor csak megtehettem, mindvégig pártolgattam.

Fegyverneken végleges postási beosztást kapott,
tévedésből családi pótlékot másnak adott.
Remélem nyugdíjig ebben a beosztásban marad,
becsületes munkával az igazi úton halad!

Mátraderecske, 2010. március 23.

Aki az édesapját nagyon szereti

Második gyermekként látta meg a napvilágot,
ki kislányként is nagyon szerette a családot.
Sajnos a sors kegyetlen iróniája közbeszólt,
édesapja hétéves házasság után elhagyott.

A volt házastársak másik partner után néztek,
számukra a lehetőség adott volt, ezzel éltek.
Mostohája a kislányoknak hamarosan lett,
ki a nagylányok érdekében nem sokat tett.

Édesapjuk hétvégeken elviszi a gyermekeit,
vele és nejével, szeretnek ott lenni a szeretteiket.
Ez a példa is azt mutatja, hogy a lányok Apásak,
viszont a fiúk az ellentétje, eléggé Anyásak.

Ha majd Niki elvégzi a középiskolát-egyetemet,
Mártaszelén nagyot néznek az ott lakó emberek.
Idővel hazánknak aranyat érő szakembere lesz,
de ezért az Édesapja anyagiakban is sokat tesz!

Mátraderecske, 2010. december 5.

Mátraderecske nagy favágója

Tajti István Mátraderecske szülötte,
ki a folyó vizét többször fürödte.
Nyolc általános iskolát ugyan elvégezte,
ő már nem lépett többet, tanulást megelégelte.

Erős fizikumú fiatalember lévén,
Állami Gazdaságban keveset ült a kévén.
Majd a Parádi Erdőgazdaságban dolgozott,
munkáját, hogy elvégezze keményen szorgoskodott.

Ezután a Recski Kőbányában köveket rakott,
volt úgy, hogy a munkája után pénzjutalmat kapott.
Tíz éves nehéz munka után nyugdíjas lett,
a család boldogulásáért igen sokat tett.

Több köbméter tűzifa hasítását vállalja el,
versenyben a dobogó tetejére léphetne fel.

Mátraderecske, 2010. szeptember 6.

A család boldog élete

A család leánygyermeke fiatalon ment férjhez,
féléves udvaroltatás után, a szerelméhez.
Mint minden egészséges nő, vágyik a gyermek után,
nagy öröm az, ha a kicsi gőgicsél a karján.

Párhónapos terhessége után magzatát vesztette,
ezután mint egy elitélt magát úgy érezte.
Hamarosan rájött, hogy férjével van baj,
így szeretőt tartott mellette, hát meg ne tudja, jaj.

Az első szülött fiú gyermeke tizenegy éves,
a második leány gyermek oly szép és édes.
A harmadik kétéves kisfiú és szobatiszta,
csak ezt az örök titkot meg ne tudja a Pista.

A család kiegyensúlyozott boldog életet él,
férje szereti a gyermekeket és őt, így nem fél!

Mátraderecske, 2010. augusztus 20.

Egy asszony hetedik érzéke

Szülők leánygyermeke húsz évesen ment férjhez,
egy éves udvaroltatás után, az Imréhez.
Nászajándékba villát kapott a Budai hegyen,
mielőbb szerették volna, hogy gyermeke legyen.

A nagy elvárásnak nem tudott eleget tenni,
több próbálkozás után, orvoshoz kellett menni.
Családi vizsgálatba a férjét is bevonták,
Párjánál éretlen ivarsejt van, ezt megmondták.

Tőle a nagy elvárás ürömmé vált hirtelen,
a sírig tartó szerelem, már nem lett végtelen.
Általában, mint ahogy ilyenkor lenni szokott,
fiatal menyecske, bizony a fejéhez kapott.

A gyötrelmes gondolatot bátor tett követte,
békében elvált a férjétől, ezt is megtette.
Egészséges erős férfit választott magának,
két fiút és nagyon szép kislányt szült a hazának.

Mátraderecske, 2009. november 11.

Egy szép hölgy pótolja a gyermekem hiányát

Nem csak a nő, a férfi is vágyik a gyermek után,
nagy öröm az, ha gyermekek szaladgálnak az utcán.
Első házasságom alatt hiába vártuk a babát,
hét év eltelte után, András megvizsgáltatta magát.

Igaz örökbe fogadtunk másfél éves kisfiút,
kilencéves koráig, neki ez volt az igazi kiút.
Nyolcvanötben vége lett a családi boldogságnak,
háromévi pereskedés után, a közös háznak.

Ahogy lenni szokott, eltávolodtunk egymástól,
mint a kivágott öreg erdő, a hegylánctól.
Betegségi okok miatt, Derecskére jöttem lakni,
gyermekem hiányát egy igen szép hölgy tudja adni.

Sokszor úgy érzem, hogy szerelmes tudok bele lenni,
mint Apa a lányát rajongásig szeretni.
Ha látom Editkét, örömömben könnyezik a szemem,
olyan ez, mint fiatal korban a nagy szerelem.

Mátraderecske, 2009. július 6.

Aki egy értelmiségi család harmadik szülöttje

Tóth Anikó kislányként látott mezei virágot,
életében, még nem láthatott külföldi országot.
Kötelező iskolát kitűnővel elvégezte,
élete folyt csendesen, mederbe.

Szülei általános iskolában tanítanak,
nem olyanok, akik szóban lapítanak.
Szülők a gyermekeket kimondottan szeretve,
hat gyerekes családban szépen nevelve.

Nem volt gond a Gimnázium elvégzése,
egyetemre jelentkezett, bízott a jövőbe.
Már harmadéves egyetemi hallgató a magyar szakon,
ezen a pályán szeretne tanítani irodalmat nagyon.

Mátraderecske, 2010. január 24.

Kiemelkedő élet biztos útjai

Zsófia zenét szerető család első gyermeke,
már kiskorában zenei hangokat hallani szerette.
Kötelező iskola után, érettségi oklevéllel,
hogy mit ér el, készül számvetéssel.

Zsófika szülei nyomdokaiba lépett,
zenei pályán, eziránt vonzalmat érzett.
Egyetemi hallgató Pszichológia tagon,
zeneterápiát is akar oktatni, ezen a szakon.

No-lám, a zenei műnek is van több képviselője,
lehet a hangszerek igazi értékelője.

Mátraderecske, 2010. március 27.

Kimondottan szép és csinos Csilla sikeres élete

Csilla a család kékszemű gyöngye,
anya, apa szeretete mindig ölelte.
Egerben járta az általános iskolát,
gimnáziumban koptatta osztály padsorát.

Eldöntötte hol tanul tovább,
virágkertészként fejezte be az iskolát.
Lassan család alapítás előtt áll,
anyagi fedezete hiányában, egyenlőre még vár.

Az egri piacon helyiséget bérelnek,
szüleivel együtt két éve, hogy jól élhetnek.
Az üzletben gyönyörű virágok nyílnak,
szebbnél-szebb színben pompáznak.

Bromélia, koral, jácint, ciklámen, orchidea,
krolocitun, jukka pálma, rózsaszegfű, gerbera.
Többivel együtt igen szép a virágerdő,
Eger hírnevében ez is kiemelkedő.

Mátraderecske, 2010. március 1.

Aki más ember vagyonából gazdagodik

Antal József miniszterelnöksége alatt,
kárpótlási jeggyel messzire haladt.
Harminc hektár földterületet visszakapott,
a munkanélküli embereknek munkát adott.

Dolgozóknak a munkabérét zsebből fizeti,
adóbevallással a vagyonát nem terheli.
Mélyépítő vállalkozása jól jövedelmez,
csak állami kincstárba elég keveset tesz.

Szolnok megyében is van telephelye,
gazembersége végett, nem igen fáj a feje.
Az uraságok alatt, a cselédek lakást kaptak,
és még bérkiegészítésként terményt is adtak.

A kétheti nyaralást Parádsasváron töltötte,
Kastélyhotel ötcsillagos szállóban a pénzét költötte.
Vágtázó lovai gondozásáért tanyát ígért,
napi hat óra kemény munkáért nem fizet bért.

Vállalkozásában a család tagjai összefognak,
nagykalapból, biztos haszonból ők is kapnak.
A szabad országban ő is a nagy urak között él,
az államosítástól, egyenlőre még nem fél!

Mátraderecske, 2009. július 9.

Magyarország legfiatalabb sakkmestere

Rapport Richárdnak

Ricsi Győr-Moson-Sopron megye szülötte,
már négy évesen a sakktáblát bűvölte.
Nyolc éves korában mesterekkel játszott,
hogy ért a sakkozáshoz, rajta is látszott.

Legtöbbet az interneten szeret sakkozni,
szaktudását szépen gyarapítani.
Versenyzésben mindég biztos nyerés a cél,
szervezete olyan erős, mint az acél.

Ricsi kimondottan csak a sakknak él,
iskolából kimaradt, hogy elmarad nem fél.
Angolul és németül minden nap tanul,
így a sakkozásban nem marad alul.

Ő is hírneves emberek közé került,
világbajnok akar lenni, reméljük sikerül.

Mátraderecske, 2010. július 21.

A siker élet biztos útjai

Péter Szeged városának a híres embere,
szüleinek az egyetlen szép gyöngyszeme.
Édesanyja kitűnő tehetségeibe lépett,
Kandó Kálmán Főiskolán mérnöki szakot végzett.

Általános villamosmérnöki diplomával a zsebében,
indult munkát keresni mesterségben.
Debreceni Biogal Gyógyszergyárban ajánlottak állást,
a fizetésével meg van elégedve, ezért hálás.

Két éve már, hogy a mérleg ellenőrzésén dolgozik,
azok hitelességén-javításán szorgoskodik.
Reméljük a tanítási díj idővel megtérül,
magasabb végzettségű emberekkel az ország megszépül!

Szeged, 2009. október 26.

A nehéz sorsú édesanya és gyermekei

Szép hölgy nyolc éve házasságba lépett,
szerelemért a teste erősen égett.
Két év elteltével az első gyermeke megszületett,
Réka szépen fejlődött, ő pedig alig ülhetett.

Péter a következő gyermek most négy éves,
sokat beszél, mosolya olyan édes.
Anita zárja a gyermekek névsorát,
éppen, hogy csak lépte a második évkorát.

Sajnos az édesapjuk elhagyta a családját,
szerető feleségét, lányait és a kisfiát.
Bíróság gyermektartási díjra kötelezte,
három gyerek után, a fizetését megfelezte.

Hogy ne kelljen fizetnie, külföldön vállalt munkát,
nem növeli az egyedül maradt család forintját.
Édesanyja a három gyermekkel szegényesen él,
A jövőjük, hogy milyen lesz, attól bizony fél.

Mátraderecske, 2009. július 23.

Akinek az élete egy hajszálon múlt

Katonaságnál kedvet kapott az ejtőernyőzésre,
így sok szabadidőt adtak a különleges edzésre.
Mint öreg katona, lazított a szigorú törvényen,
ugrás előtt nem hajtotta ernyőjét újra a reptéren.

Kétezer méter kötelező magasságból ugrott,
a többi társai mellett intenzíven elhúzott.
Biztonságot adó ernyő nem tudott kellően kinyílni,
így tudatlanul igyekezett saját magát kinyírni.

Combnyaktörést, agyrázkódást, eszméletvesztést szenvedett,
hat hétig szigorú ólomágyba kényszeredett.
Gyógyulása után a felhők közül ereszkedett,
a szigorú szabályzat ellen már nem merészkedett.

Öt évig gyakorolta a különleges szép sportot,
jó érzéssel gazdagodott, amikor kapott jó pontot.
Ugrásai során, amikor a földhöz közeledett,
kimondottan érezte, az igazi hazaszeretetet.

Mátraderecske, 2009. szeptember 27.

Édesapja mentette meg Sárát

Csete Sándorhoz

Sándor a barátaival Körös holtágnál nyaralt,
szerelem hiányában a nők után nyargalt.
A fiatal társaságban is ott volt Szilvike,
akibe szerelmes lett, de nem volt a szavak embere.

Nyaralás után, két nappal Orosházán találkoztak,
egy padon ücsörögve beszélgettek és barátkoztak.
Pár hónap múlva a fiatalok közös lakást béreltek,
Sanyi ajándékkal és virággal kedveskedett Szilvinek.

Példaként emlegeti a kisvárosban szerelmüket,
óvták és védték a születendő gyermeküket.
Vártnál két héttel később született Sárika,
pár nap múlva besárgult, aggódott érte Anyuka.

Így a szegedi gyermekklinikára került a csöppség,
betegséget aznap megállapították, ez most dicsőség.
Gyógyíthatatlan májbetegség támadta meg a picit,
csak transzplantáció mentheti meg a kicsit.

A vizsgálatok során, Sanyi megfelelő donor lett,
csak a túlsúlyából, két hét alatt tíz kilót fogyni kellett.
Hamburgba mentek onnan taxival a kievi Kórházba,
rövid időn belül, hozzáfogtak az operációba.

A májából három lebenyt távolítottak el,
nyolc és fél órás műtét után, Sárit ébresztették fel.
Utazás előtt, az orvosok könnyes szemmel búcsúztak,
hogy a család résztvevői, milyen szépen összetartottak.

A pici lány szellemileg a kortársait utolérte,
számára, az életmentő műtétet is megélte.
Türelmes gyerek, ritkán sír és önfeledten kacag,
Családnak és hazának egészséges gyermek marad!

M. Derecske, 2011. február 5.

Már a törökök is ettek a szőlőből

Rosa Menne di Varca szőlőtőkéről

Tóth Ödönék negyven éve, hogy a szőlőtőkét ápolják,
amelyet már a törökök idejében is gondozták.
Évente egy mázsányi szőlő terem a legnagyobb tőkén,
pécsi sziklás földterületnek zúzott földjén.

Az érett szemeket Mikuláskor kezdik leszedni,
fél év is eltelik, mire az összeset meg tudják enni.
Evlia Cselebi tizenhetedik században írt róla,
megtalálta a híres tőkét, a pécsi fogadóba.

Kilencszázhetvenben védetté nyilvánították a tőkét,
Kaliforniából is csodájára jártak, hogy megnőtt,
szőlőből bort csak egyszer csinált, de azt is megbánta,
Aki egyszer ivott belőle, az a fejét megrázta.

Mátraderecske, 2011. február 6.

Aki Amerikában egy bérleti lakásért a barátnőt adta oda

Csúzi József Egerben tanulta a pincér szakmát,
tizenkilenc éves korában elhagyta a hazát.
Nem vágyott vissza, hogy az Édesanyát újra lássa,
ha mégis kell, akkor anyagiakban támogassa.

Útlevéllel a zsebében szerencsét próbált a nagyvilágban,
fél évet tartózkodott és barátot talált Olaszországban.
A gyermekkori vágyai ennél messzebbre nyúltak,
anyaföld utáni honvágyai el is múltak.

Amerikába utazott szerencsét próbálni,
a nagy kontinenst igyekezett körbejárni.
Vendéglátókban éjszakai munkát vállalt,
mint felszolgáló az étkezőknek sokszor tálalt.

Harmincöt évesen nappali szakmát váltott,
karbantartó lett, mert az éjszakai munka ártott.
Hogy a bérleti lakás végleg az övé legyen,
tulajnak a barátnőt neki adta, hát mit tegyen.

Talán gyakori az ilyen csere-bere fogadom,
hogy a szép hölgyet többé vissza nem adom.

Mátraderecske, 2009. október 4.

Aki ötödikes korától látja el a családját

Apámmal eltemettük a gyermekkoromat is!

Harminc éve, hogy László átkiabált Marikának,
csináljon helyet a lakásban a tűzifának.
Segített bevinni kamrába a tüzelőt,
fokozatosan fogyott a tűzifa kapuja előtt.

Szomszédi kapcsolat után házasságba léptek,
fiatalok voltak, egyetértésben éltek.
Mások óva intették ne menjen hozzá Lacihoz,
inkább elvált, de tisztességes emberhez, Gabihoz.

Laci tiszta pillanataiban kedves, csöndes emberke,
ha rátört a roham, az asszonyt elverte.
Egyik alkalommal lánccal ütötte a hátát,
ő a gyerekekkel együtt elhagyta a saját házát.

Tiszasülyön az anyaotthonban kaptak szobát,
a három gyerek itt járta tovább az iskolát.
Részletre vettek parasztházat a falu szélén,
rendbe fogják tenni, kétezer-tizenkettő végén.

Fia Szegeden a bölcsészkaron másodéves hallgató,
húga, Annamária gimnazista tanuló.
Erzsike a legkisebb szép leány nyolcadikos,
rendőrtisztnek készül hisz ő oly okos.

Fiú ötezer forint ösztöndíjat hazavisz,
ezzel édesanyját és a két húgát segíti.

Mátraderecske, 2011. február 12.

Sikeres és emelkedő élet

Tóth Lüszinek

Az édesanyja terhessége alatt zenét hallgatott,
ha nem tetszett a dallam már rugdosott.
Kisbabának a szülők mindig énekeltek,
és már szinte ritmusban beszélgettek.

Már az iskolában is a zenét igen kedvelte,
színház, mozi, operetteket szerette.
Kaposváron járja az általános iskolát,
majd négy évig a gimnázium sorát.

Világhírű táncdalénekes akar lenni,
de ahhoz még nagy utat kell tenni.
Megasztár lakója volt három hónapig,
kiválasztott dalokat tanulta hajnalokig.

Harmadik helyezést ért el a Megasztárban,
milliók kedvence lett e kis hazában.
Gyönyörű hangjával a nézők szívébe költözött,
Megasztár szép csillagos ruhájába öltözött.

Mátraderecske, 2009. január 31.

Kétszáz fős lakodalom menyasszony nélkül

Szamosi Ilonkának

A család második igen szép leánygyermeke,
kislány korában a babákat nagyon szerette.
Kötelező iskolák elvégzését követően,
óvónői pályára lépett abban az esztendőben.

Gyönyörű szép hölgy férjhez menés korát megélte,
a leánykérés ideje, hogy eljön azt is remélte.
A menyasszony az esküvőjét két nappal előzően,
csúnya sárgasági betegséget kapott fertőzően.

Kórházba került veszélyes betegsége végett,
már nem lehetett visszatartani a násznépet.
Nála nélkül tartották meg a lakodalmat,
sok vendégnek ez okozta a riadalmat.

Fél év múlva újra eljött a lakodalom napja,
kicsi, zártkörű ünnepségen ott volt az apraja-nagyja.

Mátraderecske, 2010. szeptember 6.

Jövendő élet

Kelemen Gyöngyinek

Kelemen Gyöngyi Budapest neves szülötte,
ki az ebédelő asztal mellett a széket ülte.
Szüleinek harmadik gyermeke,
ő lett a nagycsaládnak a kedvence.

Anyai tejből három évig szopott,
betegségekkel szemben védelmet kapott.
Fejlett nő lett tizenkét éves korában,
kitűnő tanuló az iskolában.

Tanulja a francia és német nyelvet,
az iskolában, ez iránt érzett kedvet.
Csontjai és izmai acélosan kemények,
birokra menni, nem mernek vele a legények.

A sportban kimagasló eredményt érne el,
dobogó tetejére könnyedén léphetne fel.
Budapesten koptatja a gimnázium padsorát,
de azért, ehhez még kell élni az évkorát.

Közgazdasági szakra akar menni,
szállodában igazgató szeretne lenni.
Hazánknak aranyat érő szakembere lesz,
ha a tanulásban fegyelmezetten részt vesz.

Mátraderecske, 2007. július 29.

A jövő reménysége

Gyenes Lilikének

Lilike első gyermekként látta meg a napot,
várta a család, simogatni a pici arcot.
Most kékszemű, szép arcú, hét éves tünemény,
család igazi boldogsága a kis remény.

Nagyszülők is segítenek a nevelésben,
kislány játszásai során a nevetésben.
Óvoda után, majd iskola következik,
tanulása, hogy jó legyen, folyton igyekszik.

Szülők reménysége, hogy igazi szép nővé válik,
királynő választás során nem szégyenkezik.
Hazánknak kitűnő szakembere fog majd lenni,
de ahhoz a nagy utat még meg kell tenni.

Mátraderecske, 2009. október 4.

Akinek az életútja fiatalon sikeres lesz

Nagy Máténak

Vámosgyörkön kétezer-három nyarán született,
számára készített kisszéken korán ülhetett.
Hat évesen százig tud számolni,
leírja a nevét és szépen tud rajzolni.

Ismeri az órát, megmondja a pontos időt,
befűzi a számára kikészített kis cipőt.
Kitűnővel végzi el az általános iskolát,
idővel látogatja a gimnázium padsorát.

Legmagasabb szintű végzetsége után,
ott ül talán az igazgatói szék bársonyán.
Jó lehet eléri a miniszteri beosztást,
hazánk nagy emberei között látjuk a kispajtást.

Mátraderecske, 2009. június 20.

Akik Szlovákiából átjárnak Salgótarjánba kéregetni

Néhai Füleki család leánygyermeke,
aki a szüleit életükben nagyon szerette.
Édesapja betegségből a túlvilágra költözött,
ezért az ünneplő ruhájába többet nem öltözött.

Pár évre rá, Édesanyja is követte,
az egyetlen leány gyermeke temette.
Tizennyolc éves Kinga egyedül lett árva,
nagyon sokszor sírt a kis családi ház magányába.

Hogy mégis tudjon az élet során létezni,
koldulni járt az anyaországba hogy ne kelljen éhezni.
A megélhetési élelmet nálunk megveszi,
otthon apró adagokra osztva, majd megeszi.

Ilyen körülmények közt családot nem alapíthat,
csak a saját jobbra fordulásán alakíthat.

Mátraderecske, 2010. március 4.

A roma küzdelmes élete

Szerva Dezsőről
Mátraderecskén szülés után a pólyába tették,
a várható megfázástól megmentették.
Édesapját elvesztette három éves sem volt talán,
édesapja nélkül nevelkedett, e szűk hazában.

Húgával együtt nagy szegénységben éltek,
hogy jobb életet éljenek, csak reméltek.
Édesanyja a családját, hogy fel tudja nevelni,
ócskavas gyűjtéssel kezdte a megélhetést növelni.

Tizenkét éves korában libapásztornak ment el,
hogy a család jobb megélhetése emelkedjen fel.
Ezer libát legeltetett a falu alatti réten,
tojásokat elvitte és megették minden héten.

Ezért a munkáért nyolcszáz forint havibért kapott,
volt, aki e mellé még szalonnát is adott.
A szalmakazalban lévő tyúktojásból is jutott,
volt, amikor a házigazda is ő utána futott.

Húsz éves korában elment a téglagyárba dolgozni,
a gyenge fizikuma végett, bizony el kellett hagyni.
Gyümölcsszedés során elvesztette a jobb szeme látását,
korlátozott látása után, elérte a leszázalékolását.

Magdikával már huszonnégy éve, hogy együtt élnek,
a házban dísztárgyak és tájképek a falon elférnek.
Szülők halála után tovább vitte az örökséget,
gyűjti a rezet, ócskavasat és a régiséget.

Öt képet kivett a régi ház bontási törmelékéből,
híres festő képei, az ezerkilencszázas évekből.
Paál László képeiért harmincezer forintot adtak,
pedig több millió forint értékű képeket kaptak.

Családi és baráti kapcsolatai kitartóak,
becsületessége és igaz szavai mutatóak.

Mátraderecske, 2008. október 27.

A roma gyötrelmes élete

Csikós Miklósnak

Koraszülötten genetikai hibával érkezett,
pedig akkor a sorsa ellen még nem vétkezett.
Újszülötten sem látott a jobb szeme világára,
csökkentett látással maradt a szülőházában.

Az általános iskolában négy elemit járt,
hogy el tudjon menni dolgozni, arra még várt.
Ezután a téglagyárban könnyű munkán dolgozott,
a munkáját, hogy elfogadják sokat szorgoskodott.

Kosárfonás műveletét negyven éve, hogy csinálja,
tűzifa venyigét szeptemberben a fatönkről levágja.
Csemete vesszőt művelt területen ápolja,
de ez mellett még ősszel tisztítja és kapálja.

A szabad területen hatvankettő fát ültetett,
az ágakat lemetszi a tőről, így újra növeszthet.
Különböző méretű kosarakat formálja,
kis nyugdíja mellett, anyagi javakért kínálja.

Életében ezidáig kétszer nősült,
középkor elérése után, meg is őszült.
A két házassága alatt született három családja,
bőkezű gyermekáldással lett tizennyolc unokája.

Gyermekeit és unokáit igen szereti,
anyagilag segíti, ha ezt meg is teheti.
Az élet kifürkészhetetlen útjai során,
az öregkor küszöbén boldogan legyen aggastyán.

Mátraderecske, 2009. augusztus 17.

A megtévedt romák spekulációs élete

Rasszista magatartást életemben nem gyakorlok,
rendes cigányokat becsülöm, hisz költő vagyok.
Az utazásaim során látok megtévedt romákat,
kik idősebb emberek értékei lopására álltak.

Így történt ez április derekán a vonaton,
középkorú kövéres cigány lopni akart, mondhatom.
Idős hölgy táskáját az ülésről ellopni akarta,
amikor észrevette, hogy lesem, a fejét vakarta.

Volt, amikor körülöttem is ólálkodtak,
idősebb emberek zsebéből órát loptak.
Szorult helyzetben megmondtam neki, hogy ki vagyok,
kalapot emelve, mosolygott és elhagyott.

Mátraderecske, 2010. május 6.

Nagyforgalmú üzlet Salgótarján vásárcsarnokában

Bacsa Tibor hentesnek

Bacsa Tibor Salgótarján belvárosában született,
szeretett szülőknek az egyetlen gyermeke lett.
Szülővárosában járta az általános iskolát,
négy évig firkálta a gimnázium udvarát.

Döntenie kell, számvetést megtette,
édesapja nyomdokaiba lépett, tisztességbe.
Hentes szakmunkás vizsga letétele után,
ott van az apja saját vágóhídján.

Harminc évvel ezelőtt a piacon üzletet nyitott,
változatos hentesárut a vevőknek el is adott.
Lehet itt venni, amit az ember szeme-szája kíván,
nyolc kiszolgáló személyzet között is ott van Iván.

Választható szalámiktól a baromfihúsig,
több fajta hústermelőtől, sonkáig és csülökig.
Dolgozóinak tisztességes jövedelmet ad,
ezért a személyzettől becsületes munkát kap.

Mátraderecske, 2010. április 14.

Tragédia a vasúti átjáróban

Nemeskéri Istvánnak

A mozdonyvezető Rákos vontatásnál dolgozott,
néha Hatvantól - Rákosig tehervonatokat hozott.
Tehervonat Aszód és Gödöllő állomások között,
vasúti átjáróban egy lovas kocsival ütközött.

Cigánynak annyi ideje volt, kifogja a lovát,
nehogy az is az ütközéskor otthagyja a fogát.
A masiniszta természetesen megállni nem tudott,
lovaskocsit összetörve az átjárón túljutott.

Cigány a mozdonyvezetőt fenyegetően hibáztatta,
a saját maga hibáját készakarva nem mutatta.
A vonaton hónapokon keresztül üldözte a cigány,
masiniszta az utazásai során, nem volt vidám.

Nemeskéri István végül munkahelyet változtatott,
nem volt hibás, de hozott áldozatot.
Mátraderecske, 2010. április 4.

Aki Egerben vakon született

Vers egy hatéves kislányról

Édesanyjának a második szülött leánya,
kinek sajnos nincs meg a szeme világa.
Nem látja édesanyja kedves mosolyát,
gyermekeket, kik a virágokat locsolják.

Képzeli szépen csillogó-villogó zöld világot,
a gyermeknek múló emléket, tapasztalatot.
Az óvodások között nem tud pihenni,
a játékokat nem tudja sorba tenni.

Talán tanulhatna az iskolában vagy egyetemen,
nyári pihenőt tölthetné fenn a szép hegyeken.
Idővel családot is alapíthatna,
kikkel szép családi otthont alakíthatna.

Nem csak a szülőknek, mindenkinek fájdalmas,
drága jó "Istenem" légy hozzá irgalmas.
Tégy "csodát", legyen meg neki az egészséges látás,
ezért lesz az emberiség örökké hálás.

Hisz idáig is nagyon sok csodát tettél,
a hívők előtt, bizony elismert lettél.

Mátraderecske, 2010. szeptember 5.

Aki a legbecsületesebb rendőrök közé tartozott

Balogh Lajosról

Balogh Lajos Kunhegyes szülötte, nép gyermeke,
nem láthatta meg a nagyvilágot, városa szerette.
Már fiatalon a rendőrség alkalmazottja lett,
Kunhegyes rendfenntartásáért elég sokat tett.

Később a saját kérésére Örményesre került át,
itt nyugodtabb körülmények között szolgálta a hazát.
Majd ötvenöt évesen nyugállományba vonult,
egészségi állapota rohamosan meglazult.

A többszöri rosszulléte után elájult,
szívbetegsége végett a hegyekbe szorult.
Mátraszentimrén a fia házába került,
egészségét kicsit visszanyerte, így nagyon örült.

Pesten lakó fia elég keveset látogatta,
de ha elment hozzá, akkor segítve pártolgatta.
Tizennégy évig élvezte a hegyi levegőt,
halála előtt választotta a helybéli temetőt.

Mátraderecske, 2010. január 9.

Aki hősi halált halt a háború alatt

Vitéz Takács Mihályról

Kenderesen született Vitéz Takács Mihály,
népünkért halt sokadmagával hősi halált.
Hat elemi iskolát eredményesen végezte,
ezután Édesapjával a gabonát vetette.

Húsz évesen került már a vasút szolgálatába,
ahol sokat dolgozott az éjszakában.
Időközben a szerettével házasságot kötött,
gyermekáldás benne korán érlelődött.

Két kiskorú leánygyermeknek lett az Édesapja,
elképzelése az volt, hogy mindvégig taníttatja.
Vésztőn forgalmi szolgálattevőként dolgozott,
a vonatok rendezésével foglalkozott.

Második világháború neki sem kedvezett,
a zavaros világban az élete tönkrement.
Szállítóvonatra mozdonyvezetőt nem tudtak adni,
német parancsnoktól kegyelmet sem tudott kapni.

Helyszínen fejbe lőtték a vasúti dolgozót,
később nem találták meg az igazi okozót.
Háború sok vasutasnak okozta halálát,
vele együtt becsülettel szolgálta hazáját.

Mátraderecske, 2010. május 24.

Aki az életét áldozta fel egy kisfiúért

Kovács Ferencről

A kisfiú, hogy vasutas lesz, azt álmodta,
meglett emberként, az álmait valóra váltotta.
Először a gőzmozdonyokon fűtőként dolgozott,
később, mint első figyelő fűtő szorgoskodott.

Ezután a gőzmozdony vezetői vizsgát letette,
élete során az álmait követte.
Fél éven át vegyesvonatokat továbbított,
majd személyvonaton utasokat szállított.

Szolnokról - Kisújszállásig helyi vonaton járt,
negyvenhat kilométer távolságon nem sokat várt.
Barta állomáson a sínen egy kisfiú üldögélt,
a sugárzó nap melegétől bizony elszendegélt.

Hiába sípolt a mozdonyvezető a gyermeknek,
ha meghal a szülők sokat szenvednek.
Mozgó mozdonyról a vezető leugrott,
haladó vonat előtt a sínek közé futott.

Életveszélyt adó sínszálról a kisfiút kilökte,
a mozdony az életmentő vezetőt elütötte.
Valaki emlékszik-e még a szörnyű tragédiára,
visz-e virágcsokrot a masiniszta sírhalmára?!

Szeged, 2009. október 24.

Tragédia a vasúti átjáróban

Kisfiú gyermekkorában mozdonyvezető akart lenni,
de ahhoz még a nagy utat meg kell tenni.
Kötelező iskola után, szüleivel mérlegelve,
szakosított gimnáziumban az érettségit letette.

Vasútnál mozdonyvezető gyakornokként kezdte,
fővasúti villanymozdonyvezetői vizsgát letette.
Eleinte tehervonatokat továbbított,
felelősen a munkája során nem lazított.

Ezután gyorsvonatokkal különböző irányba járt,
menetrend szerint állomásokon nem sokat állt.
Nyíregyháza és Debrecen állomások között,
gyorsvonat az átjáróban kamionnal ütközött.

Kamion Olaszországba birkákat szállítva,
gyorsvonatot az átjáró után, meg is állítva.
Mozdonyvezetőnek nem volt ideje a géptérbe menni,
az elkerülhetetlen ütközés során, ott kellett lenni.

Néhány birka a vezető állásba beesett,
a többi meg a mozdony alá leesett.
Vezérnek belső szervi szakadásai lettek,
rohammentővel a nyíregyházi kórházba mentek.

Sajnos a drága életét már nem tudták megmenteni,
Mezőtúron, nagy részvétel mellett kellett temetni.
Amikor a nehéz koporsót eresztették le a sírba,
az ország minden részén, a mozdonyok sípjai sírtak sírva.

Mátraderecske, 2010. március 12.

Akinek csak tizenkét év jutott az életből

Vers a gyönyörű kékszemű Szandiról

Egy kislány, aki vidékünkön született,
az édesanyjával elég keveset élhetett.
Az általános iskolát még ki sem járta,
őt az álmai királya nem várta.

Édesapjától örökölt betegség áldozata lett,
pedig ő a kegyetlen sors ellen nem vétett.
Teljesítették Szandinak az utolsó vágyát,
Csodalámpa Alapítvány valóra váltotta az álmát.

Színházban Rómeó és Júlia előadását látta,
két színésszel való találkozását a büfében már várta.
Sorsszerű volt a találkozás a két sztárral,
Szinetár Dórával és Bereczki Zoltánnal.

A kórházban hónapokig látogatták,
volt, amikor ajándékokkal elhalmozták.
Az orvosok csodának tartották, hogy a kislány még él,
az égi kapu előtt ott van és nem fél.

A fájdalmas édesanyát meg kellett győzniük arról,
a lányt engedje el, így megszabadul a fájdalomtól.
Szandikát megnyugtatták, hogy nem marad magára,
édesanyja követni fogja a kapun túli világra.

Érezték, hogy a mama a lányát el tudta engedni,
még él, az édesanya gyermekét nem fogja feledni.
Két nap múlva Szandika hajnalban elköltözött,
az ő őrzőangyala felette már nem őrködött.

Mátraderecske, 2011. február 2.

Aki túl korán otthagyta a szüleit

Földes Pálról

Földes Pál negyvenkettőben Fegyverneken született,
édesapja lovas kocsiján elég sokat ülhetett.
Általános iskola elvégzése után,
végezte, mint oly sokan a paraszti munkát.

Szobából az iskola elvégzése után kirekedt,
lovak istállójában a priccsen nevelkedett.
Apja magángazdálkodásban szorgoskodott,
Danóvia kerékpárján motorozott.

Volt neki egy igazi jólelkű barátja,
a motort odaadta neki, hibázott belátta.
Négyes Főúton a halálkanyarban életét vesztette,
kiérkező mentő az életét már nem menthette.

E szörnyű tragédia megviselte Palit,
betegség végett nem tudta feleségül venni Pannit.
Ezután az élete céltalanná vált,
huszonhárom év után, a halál kapujában állt.

Mátraderecske, 2010. január 20.

Akinek az Édesanyja túl korán meghalt

Földes Istvánról

Földes István negyvenötben a sorsa ellen nem vétett,
ki sem járta az általános iskolát, tovább nem lépett.
Gazdálkodó paraszt család negyedik sarja,
legény korában ő is a nyakát vakarta.

Mezőgazdasági munkával kereste meg a kenyerét,
a kapa nyele sokat kisebesítette a tenyerét.
Később Kispesti Hőerőműben kapott segédmunkás állást,
zagyszivattyúknál háromszor tizenkét órás váltást.

Idővel kazángépészeti tanfolyamot letette,
az ötventonnás kazánok irányítását végezte.
Szabad idejét a vendéglőkben töltötte el,
nagyon sokszor a torkát tömény szesszel öntötte fel.

Fogadásból egy liter pálinkát a torkán leeresztett,
ezt követően a mellkasán vetett keresztet.
Hát sajnos, ezután jött az igazi nagy vész,
huszonkilenc évesen kapott agyvérzést.

Jóképű ember, a bolondok osztályára került,
segítség nélkül elszenderült.
Fegyverneken két unokatestvéremmel kevesebb lett,
édesanyja halála után Pista mivé lett?

Mátraderecske, 2010. január 18.

Tragédia a családban

Edina a család legszebb gyermeke eladóvá vált,
egy sebészorvos udvarló leánykérésre várt.
Hamarosan elérkezett az esküvője napja,
a lakodalomban ott volt az apraja-nagyja.

Férje orvos lévén, szolgálati lakáshoz jutottak,
Eger városában, a legszebb környezetben fészket raktak.
Hamarosan következett a gyermekek áldása,
mint a gyufás dobozból, Edina, Gábor és Andráska.

Szépen alakult a mintacsalád élete,
három gyermek, a szülők gyöngyszeme.
Édesapa bizony elég sokszor ügyeletet tartott,
ilyenkor az Édesanya a gyermekeknek fejet hajtott.

Hétvégén az Édesanyjuk a gyerekekkel ebédelt,
falatozás alatt az anyjuk félrenyelt.
Sajnos a gyerekek nem tudtak rajta segíteni,
a fájdalmas és gyötrelmes fuldoklást enyhíteni.

Szeretetre méltó szülő, a gyerekei előtt meghalt,
az Édesapa a szomorú hír hallatán összeroppant.
A három gyermeket az Apjuk pártfogása alá vette,
szerény körülmények között, őket felnevelte.

Mátraderecske, 2010. április 5.

Egy szép menyasszony halálos tragédiája

Vers Kocsa Erzsébetről

Édesanya egy leánygyermeknek adott életet,
az élete során, remélhetőleg hosszú éveket.
Iskolai végzettsége után varrónőnek tanult,
ruhaneműk sokasága a keze alatt lapult.

Az életútján általában, mint ahogy lenni szokott,
tisztességes, rendes, jó állású udvarlót kapott.
Idővel eljött az igazi leánykérés ideje,
majd a házasságkötés hűségtétele és esküvője.

Lakodalmat szokás szerint a fiús háznál tartották,
vacsora után, tortát-bort-sört-pálinkát bontották.
Éjfélkor elkezdődött a menyecske tánca,
a sok értékes pénztől, megtelt bizony a tálca.

Meghívott férfi vendég táncolt a népséggel,
menyecskének ez a tánc, nem járt szerencsével.
Elejtették és a nyakcsigolyája eltörött,
sajnos, azon nyomban a túlvilágra költözött.

Édesanyja élete végéig gyászolta a gyermekét,
és minden évben, a pappal mondatott el neki misét.

Mátraderecske, 2010. március 9.

Tragédia a lakodalomban

Vers a vőlegényről

Falusi család második fiú gyermeke,
ki a szüleit mindig nagyon szerette.
Az általános iskola után gondolkodott, mi lehetne,
szakosított gimnáziumban az érettségit letette.

Kisebb üzemben a szakmájában dolgozott,
bank betétben a pénze szépen gyarapodott.
Úgy gondolta, hogy megtalálta az igazi álmát,
Az élete során, majd a mellette lévő párját.

Eljegyzés után eljött a nagy ünnep napja,
a lakodalomban ott volt az apraja-nagyja.
Tíz évvel ezelőtt történt meg a szomorú eset,
vacsora után, tánc közben a vőlegény összeesett.

Étel a gyomorból a szájüregbe felszökött,
gégecsőn keresztül a tüdőbe kikötött.
A lakodalmi nagy sergést-forgást követően,
az új nősember, élete ment veszendőbe.

A nagy dínom-dánom sajnos hírtelen ürömmé vált,
fiatal asszony a lakodalmában özveggyé vált.

Mátraderecske, 2010. március 11.

Akik a saját életüket kockáztatták

Vers két szakmunkás tanulóról

Törökszentmiklós két oldalán temetők vannak,
a sírok mellett a mozdonyok kürt szót adnak.
Ezerkilencszázhetvenötben történt az eset,
egyik gyerek a vasúti útátjáróban nagyot esett.

Heteken keresztül a vonatok előtt robogtak át,
nem féltek attól, hogy valamelyikük otthagyja a fogát.
Némelyik mozdonyvezető utánuk is szaladt,
a gyors vonat ez idő alatt bizony nem haladt.

Vasutasok ezt a veszélyes mutatványt megunták,
el fogják ütni a gyerekeket, ezt megmondták.
Szajol felől az ingavonat a balvágányon haladt,
az egyik gyereket elütötte, amelyik ott is maradt.

Gyerek Apja a mozdonyvezetőt okolta,
ha lemegy a mozdonyról, meg is pofozza.
Másik gyereket az iskolából kitették,
és örüljön, hogy hatóságilag meg nem büntették.

Mátraderecske, 2011. február 4.

Aki figyelmetlenül ment át a vasúti pályán

Vers egy roma gyermekről

Kaposváron gyalogos vasútátjárón ment át a gyerek,
biztos volt benne, hogy nem jön vonat, így nem figyelek.
Fülhallgató volt a fején és a zenét hallgatta,
mozdonyvezető dudált, de a duda szót nem hallhatta.

A vonat halálra gázolta, ez már szentség,
meg akarták verni érte, Uramisten-mentség.
Ezután a gyalogos útátjáró előtt,
Lassújelet tettek ki, harmadnap délelőtt.

Talán felüljáró kellene, hogy őket el ne üssék,
ahol születtek, megmarad bennük a hűsség.

Mátraderecske, 2010. február 4.

Aki csak öt évtizedet élt

Vers Kovács Józsefről

Munkás család első gyermeke, Kovács József,
fürge jó gyermek, szülei és szomszédoktól szeretve.
Kötelező iskola után, ipari tanuló lett,
villanyszerelő szakmájában eredményesen szerepelt.

Katonaságnál a két évet tisztességgel szolgálta,
volt, amikor a laktanyában a világítást csinálta.
Ezután vasúthoz ment mozdonyvezető gyakornoknak,
hogy jobb megélhetést tudjon adni majd a családjának.

Egy éves kötelező tanfolyam letétele után,
villanymozdonyvezetőként ül a vasparipán.
Időközben a szerettével megházasodott,
Gyermekek után nagyon vágyott.

Két szép fiú gyermek jött a világra,
az első, már sajnos elment a másvilágra.
Valószínű, hogy a Csernobil áldozata lettek,
az atomrobbanás az emberekben milyen kárt tettek.

Mátraderecske, 2011. január 23.

Akiknek nem sikerült az életútja

Vers Szombathelyi Ferencről

Szombathelyi Ferenc Vezseny községének volt lakosa,
tisztelték, szerették volt számtalan barátja.
Óvoda után általános iskola következett,
hogy szakmunkás legyen, nagy volt az igyekezet.

Lakatos szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében,
betonelemgyárban dolgozott órabérben.
Ő dolgozott karbantartói beosztásban,
munkaidő háromszor nyolcórás elosztásban.

Időközben megtalálta az igazi párját,
a szép hölgynek valóra váltotta az álmát.
Betervezett házasságkötés előtt álltak,
Lakása, hogy kész legyen, arra még vártak.

Több köbméteres betonkeverő gépbe beleesett,
a forgó-gép halálra zúzta, sajnos ez már baleset.
A sors kegyetlen iróniája közbeszólt,
vőlegény, házasságkötés előtt elpakolt.

Mátraderecske, 2011. január 20.

Aki túlkorán otthagyta a családját

Vers Kovács Zoltánról

Kovács Zoltán Miskolcon élte dolgos napjait,
tervezte életét, imádta szeretteit.
Kijárta a kötelező iskolát, az érettségit letette,
rendőr lesz, korán eltervezte.

Rendőrségi egységbe felvették, iskolába küldték,
jól tanult, szülővárosába vezényelték.
Miskolcon lovasrendőri beosztást kapott,
reábízott területnek védelmet adott.

Időközben a kedvesével házasságot kötött,
dolgoztak, s vártak örököst.
Öt éven belül fiú helyett született két szép lánygyermekük,
ők bizony az Édesapjuknak lettek kedvencük.

Zoltán az egyik ferde emelkedőn a lóról leesett,
az állat megijedt, fejére lépett, megtörtént a baleset.
A ló súlya alatt a halál bekövetkezett,
hiába volt számára a segítő igyekezet.

Mátraderecske, 2011. január 22.

Állati tragédiák dióhéjban

A hűséges kutya tragédiája
Mátraderecskén fiatalon került a családba,
jókat pihent a számára elkészített házában.
Gazdájától igen szép keresztnevet kapott,
szeretet jeléül, komoly védelmet adott.

Kapcsolatuk kitartóan hosszú ideig tartott,
gazdája András, sokszor simogatta és fejet hajtott.
Családfő sajnos menthetetlen betegségben elhunyt,
ezt követően Virág a kifestett házában elbujt.

Megérezte, hogy a Vezér nincs tovább, így elszökött,
temetőben a gazdija sírhalmára feküdött.
Virágot a virágok közt érte a végzet,
hűséges kutyának a lelke mennyországba lépett.

Mátraderecske, 2010. március 13.

Az erdész kedves kutyája

Vers egy Puli kutyáról

Kovács Gyula Ajkán, az Erdészetben dolgozott,
munkája során az erdő szépen gyarapodott.
A Puli kutyája kikísérte az erdőbe,
olykor néha, az erdő mellett lévő mezőre.

A kis kutya szépen növekedett,
óvta és védte a reábízott területet.
Idők múlásával Gyula távozott az élők sorából,
ezután ő már kimaradt a közös vacsorából.

Naponta kiment sírjához a Gyuri kutyája,
de amikor megéhezett visszament a tanyára.
Amikor érezte azt, hogy ő is el fog menni,
Gazdája sírjára feküdt és többet nem ment el enni.

Mátraderecske, 2010. április 11.

A hűséges családtagom életútja 1995-2009-ig

Vers "Lali" kutyusról

Szomszédom nőstény puli kutyája házasságra lépett,
kani foxi kutyám lába alatt a talaj is égett.
A többszöri együttlétből utódok is születtek,
az anyjuk mellett a kiskutyák többször ülhettek.

Lali kutyus életútja Fegyverneken kezdődött,
később az anya hiányába beletörődött.
A szomszéd családjáé lett a Lalika,
család legkisebb lánya ápolta, Valika.

Kutyaól hiányában a küszöbre telepedett,
télen is a gyékény lábtörlőn melegedett.
Amikor mozdonyvezető voltam a gyárnál,
éjszakából jövet mindig megálltam e háznál.

A péküzletben vettem számára kiflit,
ő már várt a kapunál és megkapta a reggelit.
Amikor a család több hétre elment nyaralni,
Lali egyedül nem igazán akart maradni.

Nyaralási időre vendégségbe hozzám került,
amikor megtudta, hogy nálam maradhat, nagyon derült.
Így lett nekem három kutyám a kettő helyett,
amikor meglátták, sokan hajtottak fejet.

Lalikának TV-asztalból csináltam házat,
hungarocellel béleltem és elfoglalta a várat.
A ház a gang végében lett elhelyezve,
megbíztam a virágoskert, előudvar őrzésére.

Sokat sétáltam kutyáimmal a Holt-Tisza partján,
bogarásztak-nézelődtek és átmentek a Holtág hídján
Derecskén szinte naponta sétáltam Lalival,
a hegyeket is megmásztuk vele és Katival.

Az idő kegyetlen foga, sajnos rajta is fogott,
fiú létére végbélrák betegséget kapott.
Ezidáig ő volt a legkedvesebb kutyám,
örök nyugalmat adjál neki Atyám!

Mátraderecske, 2009. június 28.

A hűséges családtag

Vers Lali kutyusról

Lali kutyus kilencvenötben Fegyverneken született,
bizony sokszor velem ülhetett.
Puli ösztöne és foxi termete a génje,
az állatok terelése az igazi énje.

Amikor a szomszédasszony a krumplit vetette,
Lali két méter távolságból követte.
Szeretett a két kutyámmal és velem sétálni,
Tizedik éve már a hegyeket is megmászni.

Velem jött akkor is, ha kilométereket sétáltam,
máig is ülve figyelte azt, amit csináltam.
Ha apró munkát végeztem az udvaron,
ő mellettem ült és elárasztotta a nyugalom.

Az élete során, ember- és macskabarát lévén,
sokat pihen, a számára kialakított széken.
Idők múlásával az öregség határát elérte,
sajnos a végbélrák betegséget is megélte.

Életemben ezidáig ő a negyedik kutyám,
ki a leghűségesebben ragaszkodott hozzám.
Ha igaz a mondás, kutyának is mennybe száll a lelke,
a hűséges családtagnak porrá válik a teste.

Mátraderecske, 2009. január 28.

Meghalt "Lali" a költő kutyája

A hűséges családtagom komoly beosztást kapott,
az élete során a ház őrzésében védelmet adott.
Nem tudta a házat védeni a betörőkkel szemben,
ezért élete végéig gátlásai lettek rendre.

A betörőktől oldalborda törést szenvedett,
az ilyen emberekkel szembeszállni nem merhetett.
A szomszéd méregkanáljából neki is jutott,
ezután sajnos a Lali egy hétig nem futott.

Az éles hangját messzebbről is lehetett hallani,
kik jöttek be a házba, arról nem tudott vallani.
Naponta elvittem sétálni különböző helyekre,
volt úgy, hogy velem együtt felmászott a hegyekre.

Napi séta során csipkodta a lábam szárát,
volt, amikor megette a kenyerem árát.
Amikor elmondtam Lalinak hová megyünk,
biztos volt benne, hogy vendégségben leszünk.

Tudta, hogy hol van az ismerősöknek a háza,
barátok vára előtt gyökeret vetett a lába.
Az allergiát, tudást a gazditól örökölte,
esténként a szobában a küszöböt könyökölte.

Mici cica a kutyus házában többször szült,
Lalika vigyázott a kiscicákra, rá nem ült.
Végtelen ember-kutya-macskabarát lévén,
sokat pihen a végbélrák betegsége végén.

Betegsége utolsó fázisában magába fordult,
halála előtt fél órával már nem mozdult.
A búcsúzás igen nehéz perceit töltöttem vele,
Simogattam, vigasztaltam, rám nézett és Isten vele.

Koporsóban fekszik, magyar zászló a szemfödője,
kedvenceivel együtt a kert vége a temetője.
Úgy temettem el, mint az embert a temetőben,
sírján fejfa, virág és egy családtag veszendőben.

Mátraderecske, 2009. június 5.

Lali lelke a Matyi cicába szállt

Lali kutyus velem tizennégy és fél évet élt,
kis termete ellenére a nagyobb kutyáktól nem félt.
Amikor a Mici cica a házában szült,
Lalika a kiscicák közé nagyon sokat ült.

Volt, amikor ápolta-gondozta és velük játszott,
ez a gondviselés a kiscicákon meg is látszott.
Szerettek a nagyobb gondviselőnél melegedni,
ebéd osztásnál őket nem mindig engedte enni.

A Matyi cirmos serdülőkorát is elérte,
Lali barát öregkorában ezt is megélte.
Sajnos a sors kegyetlen iróniája közbeszólt,
betegség végett a kutyám a túlvilágra elpakolt.

Három nap múlva Matyi cicába szállt a lelke,
kutyámnak is idővel porrá válik a teste.
Ezután a cirmos cica ugató hangokat adott,
világra szóló viselkedést a lelkétől kapott.

A kutya összes jó tulajdonságát örökölte,
volt, amikor mellettem a széket is könyökölte.

Mátraderecske, 2010. augusztus 31.

Árvácska

Mici cica a szomszéd házának a padlására szült,
négy kiscica közé naponta igen keveset ült.
Máig is tartózkodó az idegen emberek láttán,
így a kiscicák nagyon sokat maradtak árván.

Fejlődésben a legkisebb nagyon lemaradt,
az éltető anyatejből neki már nem maradt.
Akkor adták át az Árvácskát, aki menni nem tudott,
mellettem egyelőre a kiscica nem futott.

Az igen szép kislány lassan fejlődni kezdett,
de a puha ennivalót szájába adni kellett.
Konyhában tartózkodik a tél zenéje alatt,
a súlygyarapodással igen szépen haladt.

Öthónapos létére már a fára is felmászik,
a másfél éves bátyjával igen sokat játszik.
Az egyedül létemben sok boldogságot adott,
máig is mellettem alszik, így szeretetet kapott.

Mátraderecske, 2011. január 20.

Egy postagalamb különleges élete

Hazánk valamelyik kiugró szögletében,
a férfi sokat galambászott életében.
Fajtiszta postagalambokat röptetett,
idegen galambokat közülük szöktetett.

Külön épületben tartotta a galambjait,
kedvelte és szerette a kiválasztottjait.
Sajnos a sors kegyetlen iróniája közbeszólt,
így a gazda, akarata ellenére is elpakolt.

Ketrecbe rakták az összes galambjait,
búcsúztatás után, kiengedték a kedvenceit.
Temető felett, több kört keringtek a galambok,
neki életében ezek voltak az aranyok.

Közülük egy kedves galamb kivált,
halottnak a koporsója tetejére szállt.
Koporsó hantolása során a galamb egy keresztre ült,
temetés befejezése után a kedvenc elrepült.

Ez is azt bizonyítja, hogy porrá válik a teste,
az igazi kedves galambjába, beleszállt a lelke.

Mátraderecske, 2010. március 14.

Szabó András eddig megjelent művei

- Idővonat

- Idővonatok

Sínen haladunk, vezérelt az életünk.

Életemnek zakatolásai rímekké váltak, a rímek tükörré, amelyet odatartok saját életem, környezetem elé. Valódi szélvető alkat vagyok, bátor rímfaragó, a kapcsolataimra érzékenyen reagálok. Megpróbáltatásaim ellenére is derűs, vidám ember maradtam. Nyílt, őszinte ember vagyok.

A harmadik kötetes költő versei, sokatmondó ciklusokban rendezve kínálják magukat az olvasóknak.

Fegyverneken születtem 1943. október 27-én. Édesapám mezőgazdasági munkás, majd a vasútnál dolgozott. Édesanyám otthon nevelt bennünket. Az általános iskola elvégzése után kitanultam a géplakatos szakmát. 1962-ben az első munkahelyem Budapesten, a Kispesti Erőműben volt. Ezután MÁV dolgozóként - a szakosító vizsga elvégzése után - dízelmozdony vezető lettem Szolnokon. 1973-ban kerültem a Szolnoki MÁV Járműjavítóba mozdonyátvevőnek. 1982-től a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban, ezt követően a Szolnoki Betonelemgyárban dolgoztam mozdonyvezetőként 1986-tól 1994-ig. A szállítási üzem fölszámolása után sikerült újra a vasúthoz menni dolgozni, és innen mentem nyugdíjba 1997-ben.

Fiatalságom ideje alatt önszorgalomból megismertem az órák szerkezetét és különböző típusú órákat javítottam negyven éven át.

Egészségi okok miatt a szülőföldemet el kellett hagynom 2000-ben. Így kerültem az ország legmagasabb és legszebb hegyéhez, a Mátra lábához: Mátraderecskére.

Verset 1986 óta írok, remélem életem végéig. Harmadik verseskötetemet ajánlom minden olyan embernek, akik szeretnek őszinte verset olvasni és van humorérzékük.

Mátraderecske, 2010

Szabó András 
MÁV nyugdíjas