Fülszöveg

Friedrich Gerstäcker (1816-1872) német utazó, író.

Az ősi név fenntartása csak úgy lehetséges, ha a gyermektelen Wendelsheim bárónak fiú gyermeke születik. Az örökhagyó ehhez a feltételhez köti a jogosultságot az örökségre. A végrendelet szerint, amennyiben Wendelsheim bárónak fiai születnek, akkor az örökségre csak legidősebb fiúgyermek jogosult, és csak annak halála esetén száll át második fiára.

Ha azonban a bárónak egyáltalán nem, vagy csak leány gyermekei születnek, akkor az összegből egyetlen garast sem kap, mivel ők a régi nevet nem tudják tovább fenntartani. Ebben az esetben ötvenezer tallér jár egy igen távoli rokonnak, bizonyos Halsen úrnak, a maradékot pedig, amely közben a kamatos kamat következtében jelentős mértékben gyarapodik, egy nemesi származású kisasszonyok javára alapítandó alapítványra kell fordítani.

Ha azonban ezzel szemben a bárónak fiai születnek, akkor a kamatok terhére már korábban haszonélvezet illeti, és elsőszülött fia tizenkettedik életévének betöltésétől kezdve annak nevelésére évente kétezer tallért emelhet le.

A sors útjai azonban kifürkészhetetlenek, pláne, ha némi csalás is közrejátszik, ami ráadásul nem úgy sül el, ahogyan azt a csalók eredetileg eltervezték.