Előszó

A vasmegyei könyvnyomtatás történetét szándékszom megírni kezdetétől fogva napjainkig. De művem nem pusztán a könyvnyomtatás történetére szorítkozik, hanem felöleli az egész kort, hogy a múltnak, mely körül leginkább mozog, annál hívebb képét tükrözze vissza. Czélom feltüntetni és vázlatosan rajzolni azokat a szellemi mozgalmakat is, melyeknek megyénk a mohácsi vész után bekövetkezett gyászos napok alatt, a reformáczió foglalásai közt, színtere volt. Nevezetesen szólni fogok azokról a férfiakról, a kiknek anyagi gyámolítása nyomdáknak adott létet vagy a kiknek tolla munkát nyujtott a sajtónak; s e mellett tekintetet vetünk a közállapotokra, melyek a könyvnyomtatás ügyére segítőleg vagy gátlólag hatottak. Ez által világos áttekintéssel fogunk bírni megyénknek művelődésének egyik fontos ágáról.

Főképen a reformáczió korabeli könyvnyomtatásra terjeszkedem ki, mert egyrészt a jelenkoriak nem is oly régiek, hogy nevezetes történétök volna, másrészt mert amazok művelődésünk történetében irány és hatás tekintetében sokkal fontosabb mozzanatot képeznek.

A tárgyalás sorrendje következő lesz: szólni fogunk először a közállapotokról, melyek közt a könyvnyomtatás hazánkba, illetőleg megyénkbe beköszöntött, azután egyenkint előadjuk a nyomdák történetét, melyek megyénk városaiban támadtak, még pedig keletkezésűk rendje szerint: Első lesz a sárvár-újszigeti , második a németujvári- s ezzel kapcsolatban a monyorókeréki- és németlövői-, harmadik a sárvári-, a negyedik s e korban utolsó a németujvári sajtó története, mely már mintegy fullajtára volt a hamarosan beállt hanyatlásnak s a könyvnyomtatás hosszas szünetelésének megyénkben. A munka befejezése a jelenkori könyvnyomtatás történetének lesz szentelve.

Budapesten, 1891. június elsején.
KOVÁTS S. JÁNOS