
CÍMLAP
Zima János
A' statistika elmélete
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A' STATISTIKA ELMÉLETE
I. Fejezet. ÉRTELMEZÉSEK
1. §. Achenvall, Sinclair, Peuchet, Schlözer
2. §. Butte, Niemann, Klotz, Gioja, Say
3. §. Romagnosi
4. §. Portlock
5. §. Dufau
6. §. Fallati
II. Fejezet. FOGALOMRÖGZÉS
7. §. Tudománykör
8. §. Állapotok nemei, 's mi a' statistika?
9. §. Mi a' statistika elmélete?
III. Fejezet. SOKFÉLESÉG
10. §. Valódi és eszmélyi állapot
11. §. Összenőtt statistika
12. §. Elvont statistika
13. §. Egyéni és összehasonlitó statistika
14. §. Az egyéni statistika ágai
15. §. Az összehasonlitó statistika ágai
16. §. Okályos statistika
17. §. Paránylagi statistika
18. §. Tiszta és alkalmazott statistika
IV. Fejezet. TÁRGY
19. §. A' statistika feladata
20. §. Körület
21. §. Népesség
22. §. Alkotmány
23. §. Törvényhozás
24. §. Beligazgatás
25. §. Küligazgatás
26. §. Összes polgári élet
27. §. Statistikai adatok
V. Fejezet. TANROKONSÁG
28. §. Állapottörténet
29. §. Történettan
30. §. Természettudomány, földirat
31. §. Politikai tudományok
VI. Fejezet. RENDALAK
32. §. Mi a' rendalak?
33. §. Kutfők
34. §. Másodrendű kutfők
35. §. A' közlő rendalak többfélesége
VII. Fejezet. LÁTSZÓLAGOS ÁRNYOLDALOK
36. §. A' statistikai adatok változnak
37. §. Számok kétértelmüsége
VIII. Fejezet. FÉNYOLDALOK
38. §. Országfi
39. §. Törvényhozó
40. §. Nevelők
41. §. Lélektanász
42. §. Kereskedő és gyárnok
43. §. Földmüvelés
44. §. Valódi honfi
45. §. Igazi felebarát
IX. Fejezet. NÉVTÖRTÉNET
46. §.
X. Fejezet. IRODALOM
47. §. Angolországban
48. §. Arabsoknál
49. §. Belgiumban
50. §. Dániában
51. §. Francziaországban
52. §. Görögöknél
53. §. Helvécziában
54. §. Hollandiában
55. §. Khínában
56. §. Lengyelországban
57. §. Magyarhonban
58. §. Német állodalmakban
59. §. Olaszországban
60. §. Oroszországban
61. §. Perziában
62. §. Portugálban
63. §. Rómában
64. §. Spanyolországban
65. §. Svédországban
XI. Fejezet. RENDSZEREK
66. §. Conring
67. §. Schlözer
68. §. Mone
69. §. Niemann
70. §. Cagnazzi
71. §. Graberg de Hemsö
72. §. Gioja
73. §. Portlock
74. §. Dufau
Előszó
A' nemzet kivánata, miszerint a' tudományok magyar nyelven adassanak elő,
nem sokára teljesülend, 's egyuttal a' tanodákban meghonosult - testet
fárasztó, de a' szellemet nemes és magasztos működésre ritkán ébresztő -
korhadt irományoknak utolsó órája meg fog kondulni. - Nem akarom én ez
által a' latin nyelvet kisebbíteni; mert meg vagyok győződve, hogy
azon nyelv, mellyben a' régiség irodalmi világának legdrágább kincsei
megbecsülhetlen hagyományul minden nemzethez értelem- 's érzelemre
jótékonyan hatólag jutottak, nélkülözhetlen kelléke a' valódi müvelésnek.
Azonban ezt tulbecsülni, 's a' nemzeti nyelvet neki áldozatul hozni, annyi,
mint a' hazai jóllét legszentebb érdekét elárulni. - A' polgárosodás magas
fokán álló nemzetek mindnyájan tanulmányuk tárgyául tüzték ki Hellasz és
Róma remek munkáit, 's azért tüntek fel keblökben lángelmék, kiknek
teremtései hasonlóul örökre élendenek. De megismervén azt, hogy a' görög
és latin nyelv nem olly általános közlönye a' tudományok és ismereteknek,
mellyet mindenki a' legrövidebb uton birtokába kerithetne, szükségesnek
láták, a' tudományok- és ismeretekhez vezet csatornául a' nemzeti nyelvet
megállapítani, és ez által haladtak óriásilag elő a' szellemi és anyagi
müvelésben. - A' világtörténetnek e' félremagyarázhatlan tanaitól áthatva,
törekedtek 's törekednek nálunk is buzgó honfiak, hogy a' nemzetiségnek
várva várt ünnepnappala készületlenül meg ne lepjen bennünket, 's a'
tudományok gyümölcseit nemzeti élvezetül hozzák polgártársaiknak. Ezeknek
példáját követve, fellépek magam is jelen munkálattal, melly korunk
tanszükségei közé tartozott; mert miglen a' külföld a' statistika
elméletének fejlesztésén fáradatlanul dolgozván, azt a' tudományok
tökélyfokára emelte, azalatt parlagon hevert nálunk, ki nem bontakozhatva
a' tespedés bilincseiből. Feladatom volt tehát: a' statistika elméletét ugy
dolgozni ki, hogy az a' jelenkori müvelt nemzetek tudományigényletei előtt
szégyent ne valljon; mire nézve szükségesnek tartám az idevonatkozó
legujabb külföldi munkákat szorgalmatosan kiaknázni.
De ez még nem elég. - Szomorúan tapasztaljuk, hogy a' tanpályán
végighaladott ifju habozva áll a' gyakorlati élet küszöbe előtt, nem
tudván, merre találjon tudatszomjának enyhitő forrást; mert be nem
vezetteték a' tudományok irodalmának csarnokába. Ennélfogva fölötte
jótékonyán hatand a' statistika irodalmának rövid ismertetése, annál
is inkább, mivel lehetlen az állodalmi tudományokban az állodalmak
különféle időszakbani állapotainak összehasonlitása nélkül, mellynek
kalauza a' statistikának irodalma, tévtelenül működni.