Előszó

Pándy Bertalan nyugalmazott református esperes-lelkészt nem kell bemutatnom. Életét, küzdelmes (sok más kortársunkhoz hasonlóan megpróbált) sorsát maga mondja el a "Meggyújtott gyertya" című könyvében (2003. 260 oldal). Könyve német fordításban is megjelent "Angezündete Kerze. Zeitgeschichte u. Kirchengeschichte u. Predigten" (2008. 440 oldal). Ezekből nemcsak a maga élettörténetét ismerhetjük meg, hanem az egész sorsrengető korszakot: egyéni, közösségi, nemzeti és egyházi életünk huszadik századi történetét, tragédiáit, ellentmondásait, küzdelmeit és szenvedéseit. Ez a könyv nemcsak a szerző alaposabb és jobb megértését segíti elő, hanem belevezet irodalmi és teológiai munkásságának megismerésébe is. A német kiadásnak (az "endgültige Fassungnak") fontos többletét képezi - kisebb bővítéseken és kiegészítéseken kívül - az a három toldalék, amelyekben a bene&ši dekrétumok teremtette jogfosztott és embertelen állapotokról (88-90.o.), a szlovákiai ref. ker. egyház történetéről (315-330.o.) tájékoztatja a nyugati olvasókat; és svájci tanulmányi ideje alatt, ottani protestáns gyülekezetekben elmondott németnyelvű igehirdetéseit közli (335-444.o.), - valószínűleg első ilyen eset református egyházunkban. Egyéb, teológiai, hitvédelmi és egyházépítő műveinek ismertetését itt mellőzzük. A teljesség kedvéért jegyezzük még meg, hogy a szovjetunióbeli láger történetének leírása párhuzamba állítható H. Gollwitzer: "Und führen, wohin du willst nicht" (1951) című híres börtönnaplójával.

Műveinek és prédikációinak szituációját közvetlenül és szorosabban az a történelmi helyzet határozza meg, amit egyházunk számára a szerencsétlen trianoni "békerendezés" hozott létre. A két háború közt eltelt húsz esztendő kevés volt ahhoz, hogy egyházunkban szervezett és fejlődésképes teológiai munkálkodás és termés jöhetett volna létre. A pusztító háború után bekövetkezett vajúdásos állapot mindvégig csak az erők összeszedésének kísérletezéséhez adhatott alapot, mivel a célhoz érés előtt ismét újabb katasztrófák sorozata következett: a II. világháborúba torkolló évek, majd azután a félszázados önkényuralmi rendszer korszaka. Mindez érthetővé teszi, hogy miért nem jött létre nálunk még a század második felében sem organikus teológiai-egyházirodalmi termelés.

A két háború közti korszakban az igehirdetés területén csupán néhány munkáról beszélhetünk; ezek: Pálóczi Czinke István, Soós Károly, és Csomár Zoltán prédikációs kötetei.

Az igehirdetést Konkoly Thege István (Útmutató 1936-38, 1939-től Felvidéki Prédikátor), és Soós Károly: "Református Sion" c. (1928-34) időszakos homiletikai szaklapjai segítették. Sok kézzel írt anyag kiadatlan maradt, vagy elveszett. A második világháború után egyházunk kettős - vallási és nemzetiségi - elnyomás alatt nem a saját belső erőtlensége, hanem a totális elnyomatás következtében nem végezhetett produktív szaktudományos vagy egyházépítő, kiadói tevékenységet. Egyházunk vezetése (a Csehtestvér Evangélikus Egyház gyakorlatát követve) mintegy húsz évig igyekezett a gyülekezeti igehirdetést irányítani és segíteni azáltal, hogy az egyházi év összes ünnepeire sokszorosított prédikációkat küldött szét magyar és szlovák nyelven a gyülekezetekbe. Ezzel igyekezett a lelkészhiányon segíteni és a "laikus" felolvasók szolgálatát támogatni. Ezeket a lekcióval, textussal és imádságokkal ellátott szövegeket erre a munkára fölkért lelkészek készítették. Hivatalos lapunkban (Kálvinista Szemle - Kalvínske Hlasy) is jelent meg egy-egy igehirdetés. Egyházunk igehirdetésének e korszakbeli történetét történetíróink ez idő szerint csak ezekből dolgozhatják fel. Ezért is üdvözlendő és hasznos dokumentumértékű anyagot nyújt számunkra Pándy Bertalan nagykiterjedésű munkája.

Pándy Bertalan prédikációgyűjteményei már tulajdonképpen az "egyházi vészkorszak" utolsó szakaszából, kb. 1986-tól, többnyire azonban az 1990-2008 évekből datálódnak. Mindazonáltal a szerző szolgálati idejének folytonossága, a beszolgált gyülekezetek és egyház vidék azonossága, működésének megszakítatlan idői folyamatossága alapján ezeket a beszédeket jellemzőknek és dokumentumértékűnek tekinthetjük a megelőző időszak igehirdetésére nézve is.

...

Összegezve, megállapíthatjuk, hogy Pándy Bertalan igehirdetésében a krisztocentrikus teológiai gondolkodás érvényesül, amelyben az ú.n. "szövetség-teológia," az ígéret és a beteljesedés összefüggései, az Isten országáról (királyi uralmáról) szóló evangéliumi örömüzenet a legfőbb rendező elvek.

Beszédeinek igei mélysége és tartalmi gazdagsága az olvasó számára lelki épülést és szellemi gazdagodást jelentenek.

Dr. Csémy Lajos, teol. professzor