
CÍMLAP
Halfer József
A könyvkötői márványozás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó a magyar kiadáshoz
Előszó
Történeti adatok
Az alapozás
A carrageén-moha
A gummi-tragant
A salep, plantago-psyllinm (bolhafü) és a többi iszapot adó testek
Az epe
Az epe vegyhasonlati alkatrészei
Az epe hatékonysága festékeknél
Az epe megkészitése és annak használata
Az epéhez hasonló hatásu erjesztő szerek
A pettyegtető viz
A timsós viz
A festékek megkészitése márványozáshoz
A könyvmetszések és szines papirok márványozása
A fésümetszés
A páva-márványozás
A csokormetszés
Az átfonott fésümetszés
A csiga-márvány
A festék-keverések
A márványmetszések
A szürke márvány
Az olajszürke márvány
A fekete márvány
A hajér-metszés
Az eszközök
A márványozási kád
A lehuzó deszkácska
A huzó peczek
A fésü
A pávafésü
Az ecset
A rizs-szalma ecset
A csapó-ecset
Zárszó
Előszó
Nincsen olyan készitmény, mely annyiféleképen alkalmaztatnék, mint a
festék; majdnem minden iparágban szükség van arra a készitmények
diszitéséhez, hogy azok a mai kor igényeinek megfelelők legyenek.
A márványozási eljárás azon ága a könyvkötészetnek, mely által a
festék a kötés ékitésének eszközévé válik; azonban a márványozási
eljárás mindeddig nem terjedt el oly mérvben, mint megérdemelné, mert
a gyakorlatban nem foglalkoztak azon nehézségek leküzdésével, melyek
alkalmazásánál előfordulnak.
Ki oldhatná meg azonban az ily nehéz feladatot más, mint a szakember,
kinek gyakorlatában az akadályok előfordulnak; csakis ő van arra
hivatva, hogy a nehézségeket megszüntesse, mert a tudomány férfiai
nem birnak ipari ismeretekkel.
Az ily különleges iparágazat ügyéért lelkesülni, küzdeni, dolgozni
csak az képes, aki ez iránt érdekelve is van, s a ki a márványozási
eljárást nem csupán az eddigi leirásokból és hagyományokból, hanem
saját gyakorlatából tanulta meg. Ez képes lesz beható tanulmányozás
után biztos támpontot találni, melyre alapitva azt fejlesztheti és
tökélyre emelheti.
Eredetileg nem az volt czélom, hogy a márványozási eljárás technikai
nehézségeit megszüntessem, hanem hogy a márványozási festékek
gyártására alkalmas festékeket a mai gyártmányok légiója közül
megtaláljam; azonban ez nem sikerült oly könnyen, mint hittem, miután
minden festékgyár más rendszerrel bir készitményei előállitásánál, s
igy végre is számtalan kisérlet után a vegytanhoz kellett folyamodnom,
hogy a nyersterményeket, ugymint a földek, érczek, savak alapjait és
tulajdonságait megismerjem, hogy igy aztán a festékvegy segélyével
alkatrészeiket és lerakodásaikat, festenytartalmukat fényfestékeknél s
ezek testességeit tanulmányozhassam, hogy azután azokat a márványozási
alapozáson kisérlet tárgyává tehessem.
Ez igen fárasztó munka volt, mely sok türelmet és kitartást igényelt;
ezen kisérleteknél tanultam megismerni azon befolyást, melylyel
az alap bir a festékekre, vagy hátrányos a szép márvány- vagy
fésümetszésnél. Ezáltal jutottam váratlanul azon ismeretekre, melyek
a márványozási eljárás technikai nehézségeinek legyőzésére vezettek;
minél nagyobbak voltak az akadályok, annál inkább ingereltek leküzdésükre,
s az erre forditott fáradságot a győzelem örömei bőven kárpótolták.
Kisérleteim folytán ismertem fel, hogy nem maga a festék, hanem annak
alkata vagy teste, melyhez a szin természetes vagy vegyi uton kötve
van, képezi a mi czéljainkra nézve fontosabb részét a festéknek.
...
Mindezeket harmonikus összemüködésbe hozni, hogy szép és hasznos
munkát lehessen végezni, ez volt czélja sok évi buvárkodásomnak.
Ennek megirásánál arra törekedtem, hogy ez ne csak a kezdőnek legyen
utmutatója, hanem a gyakorlónak is szolgálatára legyen; a márványozási
eljárásnak csakis azon módszereit ismertetem, melyek biztos eredményre
vezetnek, s melyeket a gyakorlati alkalmazásban kielégitőknek találtam.
Miután az oly müvek, melyek a gyakorlatnak vannak szánva, csakis a
tapasztalati tényeknek a tudományos alaptételekkel való czélszerü
összeegyeztetésével nyernek valódi értéket, igyekeztem e czélt
megközeliteni, s hiszem, hogy ezzel a könyvkötői szakmának maradandó
becsü művet alkottam.
Budapest, 1884. május hóban.
Halfer József.